Lakosztályok emelete

*Teste körül fekete kis lángok jelennek meg egyre nagyobbodnak. lány teljesen összeszorul mint ha vissza akarná ezt tartani.*
-Ne ted ezt! Csináld vissza! Nem bírom elég legyen!
*Kiáltja álmába szellemnek mely kiszabadulni kivánkozik belőle.*

*Pajzsot von maga köré m,ajd megfogja a lány kezét és erőt ad át neki hogy sikerüljön és ő is segít a szellem visszatartásában.*

*Az erő természetesen segít. De Lance szinte minden ereje elszívódik mire a szellem visszaépül a lányba. Alány görcsei megszünnek viszont a láza és a rosz álom megmarad. De most már nem olyan vészes mitn eddig.*

*A pajzs hirtelen megszakadozik majd eltünik.összes ereje elment arra hogy segítsen a lánynak leül a lány mellé egy székre és figyeli annak az állapotát és próbálja levinni a lázát.*

*Ez az állapota már nem változik és egyáltalán nem is fog tudni változni. Az repedt ékkő megvillan kezében de ezt csak jómaga érzékeli.*

*Próbálja ébrezgetni a lányt miközben nyeri vissz az erejét.Mikor látja hogy ennek semi esélye feláll a székből és kilép a szobából majd kinyitja az ablakot és a tájat nézi.*

*Elege volt a táj nézéséből.Látja hogy Bia már jobban vande még ez sem az igazi.Becsukja az ablakot majd elindul a hegyvidékre egy kis magányt és egyedüllétet és nyugotságot keresni ahol összeszedheti a gondolatait.*

*Még azóta se kelt fel álmából. Szorongatja a kezében a fel fel villanó ékkőt amit ha kicsit is lazábban fog ismét a szellem megrepeszti. Teste körül lassan megint fekete füst keletkezik és romlik az állapota. Homloka már tűzforró.*

*belép a szobába, az ő arca is eléggé megviselt, de semmi más jel nem mutatja, hogy haldoklik. amint megpillantja Biát már tudja, hogy nagyon nagy a baj... odasiet hozzá... de nem érinti meg.* Bia... hallasz engem? *számít arra, hogy a szellem esetleg rá támad, íyg védő burkot von maga köré*

*Nem érzékeli a külvilágot. Álomba van zárva és ott mormol folyamatosan probálja visszatartani magába a szellemet. Néha álmából a szája is mozog és néha halkan mormolja azt hogy mit mond álmába. De nem tudja hogy itt van Sarah. A szellem mindent eltakar szemei elől. Álmában vak így nem tud felébredni.*

*vár.. precek telnek el, mire döntésre jut. gyorsan cselekszik, egy eléggé mély sebet ejt Bianka mellkasán, ami a szellemet védekezésre kényszeríti, és ha szerencséjük van, Bia felül tud kerekedni, és képes segíteni, h legyőzzék a szellemet... Eminor mindeközben éhesen mordul*

*Álmában is érzi a vágást. Nem látja hogy vérzik csak érzi hogy fáj. Gondolja hogy Sarah lehet az. Majd erősebben kezd mormolni probálja a bestiát előhivni. Ami az álmában egy tigris szerű fekete és vörös árnyalatokban pompázó lény jelenik meg és taszítja vissza a szellemet. Most a bestia szemével probál látni és irányítani. Elég nehjezen megy de elhalványul a fekete füst körülötte.*

- Bia... légy erős, és kérlek bízz bennem. a segítségedre lesz szükségem ahhoz, hogy a szellemet kiüzzem a testedből. arra kérlek, hogy engedd be magadba az erőt, amit Eminor szolgál majd neked. ne küzdj ellene, mert belehalhatsz... bízz bennem! *hadarja el, hiszen tudja, h pillanatokig tudja csak feltartóztatni Bia a szellemet*

*Nem érzékeli a szavakat, csak álmában mint habelülről sugalná neki ezeket. De nem hallgat rá, mert úgy gondolja meg úgy érzi mint ha a szellem mondaná neki. Mjad egy nehéz varázslat elmormolása után hirtelen ül fel és kell fel álmából. A szellem pár pillanatig amig erőt gyűjt a lányból a sebébe gyűlt össze egy gömbe. Ez hatalmas fájdalmakat okoz neki. szenved... Nem tud megszólalni csak kezét szoritja oda és nyögöget mint mivel alig jut levegőhöz.*

*nem tudja, hogy Bia megértette, amit mondd.. de nem várhat tovább, ha a szellem erőt gyűjt, már nem lesz aki megállítsa... egy holtnyelven kezdi el szólítani Eminort. először engedélyt kér tőle... könyörög hozzé, hogy bocsásson szabadon egy lelket, pontosabban Sarah egykori mesteréét, Harvitáét, és cserébe kap egy másikat, amely sokkal nagyobb élvezetet nyújt majd. miután a kastély enged Sarahnak, a lelket szólítja, hogy jöjjön segíteni... nem tudja menyni idő telt el, mert az idő olybá tűnt, mintha megállt volna, mikor Harvita lelke elhagyta a kastély falát, és megjelent Sarah mellett... mivel közvetlenül nem tud beleköltözni Bia testébe, előbb Sarahba száll bele... a vérfarkas kezével hirtelen megérinti Bia nyílt sebét, és azon keresztül, az érintéssel Harvita megszállja Biát. kezdetét veszi a közdelem a szellem és a legerősebb vérfarkas lelke között*

*Pupillja hirtelen ekkor kitágul és hátradől az ágyon a falnak. Alig lélegzik azt is nehezen és néha hangosan felhörög mikor befelé szivja a levegőt. A harc ami testében folyik a két szellem között túlterheli a testét és tönkreteszi. Egyre több helyen kezd el remegni a teste és hatalmas fájdalmakat él át. De már az agyával nem tud küldeni végtagjabia parancsokat hogy azok azt tegyét amit mond. *

*látja, hogy Bia szenved... szinte könnyeket hullajtana érte, ha nem lenne olyan zord és rideg mint mindig. megragadja a lány kezét, és átad saját erejéből, hogy segítse elviselhetőbbé tenni a fájdalmat, miközben ő is egyre gyengül. mást most úgy sem tehet*

*Lassan úgy érzi hogy elveszik belőle az élet. Viszont egy pontban minden megszünik benne egy fél órás szenvedés után. A szellem eltünik belőle, egy régi könyvbe záródik mely az ágya mellet lévő polcon van. Havitra viszont átveszi feleett a hatalmat, majd körbepillant a szobán.*

*abban a pillanatban, mikor a szellem elhagyta Bianka testét, a kristály megsemmisült a barlangban, és Sarah szíve utolsót dobbant... holtan esett össze. lelkét Eminor falai magába zárták*

*Havitra irányitva Biát Sarahra pillant.*
-Sarah?
*Szólal meg egy kegyetlen hang a lányból, de ez kicsit keveredet a sajátjából így nem lett egészen teljes. Majd lehajol és megvizsgálja picit de látja hogy meghalt egyetlen tanítványa.*
~Sarah! Sarah nem halhatsz meg!! Hozd vissza őt!~

*Harvita még pár percig Sarah teste mellett áll, és szemügyre veszi. ~semmit nem változott, pedig milyen régen volt, mikor utoljára láttam~ *persze tudja, h nincs idő a nosztalgiázásra... ugyan ahhoz a módszerhez fordul, ahogy Sarah mentette az ő lelkét*

~Átadom testem neked, hogy használhasd most kedvedre, de cserébe hozd vissza nekem őt. Segíts hogy erőm elfojtsam, majd használjam! Teljen szét az erő bennem használjuk együtt....~
*Mint ha varázslatot mondan magába. Furcsa de még is érzi hgoy hatásos. Érzi az erőt magában. Ahogy most Havitra benne van, nagyon megemeli az erejét és azt hogy tudja használni.*

*együttesen dolgozik Biával, és sikerül Eminortól megkaparintani Sarah lelkét, ami ezüstös fénnyként jelenik meg a szobában, majd vissza térgazdájának testébe. az egész szobát elárassza a fény, majd mikor csillapodik, kinyílnak Sarah szemei, Harvita edig háttérbe vonul... teret engedve Bia tudatának*

*Mikor visszakapja az irányítást, akkor vezsi észre hogy mennyire mélységesen lefáradt. Térdre rogy, egyik kezével remegve támaszkodik a földön, a másik kezét pedig az arcához teszi egyik szemét eltakarva vele és a fél arcát. Probálja gyorsan feldolgoznia történteket. Nem tudja mennyi idő telt el, jelen pillanatban nem is érdekli. Csak azt érzi hgoy egész teste remeg a fáradtságtól és tudja hogy Sarah visszatért a halálból, bár nem tudja hogy halt meg.*

*iszonyatos fájdalom járja át az egész testét, a halál utén nehezen indul el újra a szívverés és a vérkeringés, de kis idő elteltével teljesen rendbe jön, és feltápászkodik. Biára esik a pillantása. segít neki visszafeküdni az ágyba* nehéz órákat éltünk emg, jobb lesz ha lepihensz...