Folyosók

- Én sem.
*Mondja mosolyogva, majd ahogy meglátja a jeleket Bia kezén, rossz érzés fogja el.*
- Ez nem jó. Bia?
*Kérdi aggódva, most tehetetlen, így megpróbál valahogy segíteni a nőnek, de semmi ötlete. Inkább megfogja Bia kezét, s megpróbál vele kapcsolatba lépni lelkileg, és így segíteni. Jobb ötlte nincs.*

*Egy idő után lassan visszahúzza az erőt mielőtt kiszabadulni. Akkor végre fellélegez, de érzi hogy egyik karjában elszakad pár izom és eltört az alkar csontja.*
-Most már nincs baj.
*Mondja zihálva, mi közbe lekezdi gyógyítani a kezét. Nem is szól többet..*

- Hagyd, majd én.
*Mondja, miközben finoman kezeibe veszi Bia törött alkarját, majd fölé teszi bal tenyerét, amiből fehélr fény árad a nő karjába, s lassan meggyógyul.*
- Tessék. De mi volt ez?
*Kérdi kíváncsian, s kissé félve.*

*Sóhajt*
-Mikor meghaltam, Jade Lance és Sarah úgy élesztettek újra hogy Sarah szívének egy darabját az enyémbe olvasztották. Mikor visszatért az erőm, akkor rájöttem hogy Sarah erejéből is kaptam. Csak persze nehezen és lassan olvas egybe a két mágia, és szotkak ilyen kitörések lenni.

- Értem. Szóval akkor mégis kell a segítségem.
*Mondja, s megvillant egy mosolyt, majd egy hatalmas sóhaj.*
- De ha még lesz sok ilyen kitörésed, akkor a szervezeted nem fogja sokáig bírni. Nem lehet valamivel meggátolni ezeket a kitörésekt, vagy legalkább is tompítani? A szervezetedet már az is eléggé megvisele, hogy meghaltál, aztán ismét élsz, és Sarah erejének egy része a tiéd.
*Mondja, s mindezt onnan tudta meg, hogy még anno valamikor megvizsgálta Biát, miközben pihent a szobájában.*

-Tudom hogy nem bírja a szervezetem. Áh.. én ne tudnom, mikor egyszer csak összeesek mert hirtelen fájdalom tör rám. De nem tudok elllene tenni, csak várni. De ha nem bánod pihenek inkább. Majd holnap még beszélünk.
*Ezzel feláll majd távozik.*

- Rendben. Pihenj csak.
*Mondja, majd figyeli, ahogy a nő távozik. Még az a szerencséje, hogy a meál arra is jó, hogy megmutassa Bia állapotát, hátha rosszabbodna,vagy valami. Így tud vigyázni a nőre, annak ellenére, hogy nincs a közelében. Majd jó pár órányi gondolkodás után elmegy ő maga is pihenni.*

*Újra vastag kö falak közt járt. Nem akart ide vissza kivánkozni de valaki miatt muszály volt. Tisztáznija kell pár kérdést ami nagyon is fontos.
És lehet, hogy a megbeszélés, beszélések nem épen békés véget fognak érni. Erre is felészült Michael. Oda kit hegyekben helyére rakot magában mident. Ha elredezet mindt lehetséges, hogy elátogat valahova külföldre. esetleg "haza tér" házába ami szülei halálaóta rá szált.*

*Aggódva sétálgat a folyosókon,hogy mi van Everttel.Nataniel vajon hová vihette.Milla immár felvan öltözve.Szegény lánynak sosincsen szerencséje,mindig csak rossz történik vele.Először Ginger aztán Evert.*~Vajon miért lett ilyen Nataniel?~

* Weron az árnysíkon utazik a kastély felé amikor megpillantja Millát.*~ Jó játék lesz gondolja magában.~* Megjelenik a lány előtt.*

*Ideges fejjel rohan Natanielhez,amint meglátja őt Evert nélkül.És elkezdi püfölni,aminek persze semmi értelme,mert Nat jóval erősebb Millánál...-Mit tettél vele?*kérdezi ideges hangon,ami félig a könnyektől csuklik el.*

* Nataniel a lány szívébe néz*- Hagyd abba és felelj a kérdésemre mit jelent neked Evert?-

-Sokmindent!*feleli idegesen,és folytatja előző kérdését.*-De mégis hova lett,és mit tettél vele?*üvölti még mindig agresszívan*

- Találó válasz csak nem a családod pótlékát amit elvesztettél?-* Egy hirtelen mozdulattal lefogja a lányt.*- Nincsen semmi baja hidd el, és nyugodj meg-* Majd amikor lecsillapodott elengedi.*- Mit jelent neked ő?-* Kérdezi újra.*

*Érzi,hogy ez nem Nataniel,nem így ismerte meg őt.Valami fura dolog történik itt.Mostanában egyre furcsábbak lesznek errefelé a dolgok.Millának elege lesz az egészből és roppant ideges lesz,ahogy már megint a családját emlegetik.*-Tudod mit? Semmi közöd hozzá!

- Akkor válaszolok én. Lógsz rajta mert tartoznod kell valakihez. Van azonban egy ajánlatom számodra ugyan úgy mint Evert részére is volt. Hogy megnyugodj a párbajteremben alszik ebben a pillanatban is. Érdekel egy ajánlat?-

*Egyre ingerültebb lesz az állítólagos Nataniel szavaira.Éri,hogy ez nem ő,épp úgy ez is egy olyan furcsa dolog,mint a Gingeres.*-Nem! NEM érdekel!*válaszolja mérges arckifejezéssel.*

* Nataniel elhúzza a lány szeme előtt a kezét és egy kapu jelenik meg a falon. Ahogy Milla ránéz, a túloldalon megjelenik családjának képe ahogy azon a végzetes napon tettek vettek a ház körül. Felidéződik szüleinek a hangja, ahogyan játékosan megfedik a szaladgáló gyerekeket. Milla tudja hogy ez nem illúzió ez most történik a szeme láttára.*

*Nataniel érdeklődve nézi ahogyan Milla a családját bámulja a portál túl oldalán.*- Hallgass végig és adok egy lehetőséget hogy megmentsd őket.-

*Feleszmél és erősen koncentráll,hogy ne dőljön be.Hiszen ők Milla szeme láttára halltak meg.~Megfogadtam,hogy elfelejtem őket,mert van már egy új családom!*Emlékezteti magát.És a régi családjáról a letevés egyre jobban megy,csak hogy az új családját és Biát szolgálhassa.*

* Nataniel felnevet.* - Ügyes vagy de azt nem tudod hogy ez egy idő kapu ugye. Gyere velem -*ezzel megfogja a lány kezét és átrántja a kapun. *-Bármikor közbe avatkozhatsz ha akarsz.-* mondja mosolyogva.*

*Tudja,hogy az egészben van valami humbuk,ami nem stimmel.Nem hisz Natanielnek,és elrántja a kezét.Nem megy a férfival át az időkapun,még ha igazából az is.*-Én már lemondtam a régi családomról.Nekem már új családom van!*mondja halál komolyan*

* Nataniel egy intéssel bezárja a kaput*- Mostantól élhetsz azzal a tudattal hogy részed volt a családod halálában.- *Nataniel rágyújt egy szivarra és a lány szemébe néz.*- Új család igaz. Nem akarom hogy hallgass rám az új családoddal kapcsolatban de ez nem az amire gondolsz. Sokan mondják neked hogy ne bíz senkiben. Tegyél, így és ne lásd, ahogy a családod vezetői szétrombolják a családot.-

-Nem az én hibámból halltak meg!És a családom tagjai a vezetők is.Bia nagyrészben beletartozik azok közé,akiket szeretek és tisztelek.Megmentette az életem!Azt hiszem hogy akit családomnak mondhatok az ő...!

* Nataniel nagyot szív a szivarjából és bólintva ennyit mond*- Sajnálom, hogy a lojalitásod olyan emberé, aki ezt nem érdemli meg ezt. A családod halálában pedig pont olyan hibás vagy mint az aki megölte őket. Ma este újra írhattad volna a történelmet. De te gyávaságból nem tetted. Félsz tőlem? -