Folyosók

-A tanács akkor nem segít be mikor kéne... se más..
*Sóhajt fel mi közbe a könyvre néz.*
~Hatalmas gondok vannak a nyakamban.. közben pedig magamra is kéne kicsit gondolnom..~
*Ledől az asztalára... *

*Odalép Michaelhez mikor ő kilép a szobából.*
-Menjünk innen kedvesem. Pihennünk kéne..

- Innentöl már csak a tiéd vagyok. Már nincs falka akivel osztoznod kellene.
*Szol kedvesen és meg csokolja Karent majd ketten indulnak ell ki a kastélybol.*

*És sikeresen kilép a folyosóra, Bianka után persze.*
- Mondd, miért hívtál?
*Kérdi kíváncsian, bár nem tetszett bent neki az a hamiskás mosoly, no mindegy. Így csak figyelmesen néz Biankára.*

-Sajnos nem sok jó hírem van.
*Felhúzza egyik karján teljesen a ruhát és látszok hely egy részen a fekete lángok már teljesen ott vannak és nem tünnek el.*
-Egyre roszabbodik az állapotom. Közbe pedig újabb gondok jelentkeztek...Nem tudom már meddig fogom bírni. Sarah pedi ahogy észrevettem most visszahúzodott Eminor kapui mögéé

*Végighallgatja Biát, majd végignéz annak karján, aztán mgszólal.*
- Ajjaj... Ez nem túl jó. És semmit nem mondott, hogy tudnád irányítani vagy hasonló? Gondolhattam volna, hogy ilyenkor húzza el a csíkot, na mindegy...
*Morog kicsi magában, majd ha Bia engedi, akkor végighúzza kezét a motívúmokon, s ezzel megvizsgálja őket.*
- És még mi történt, amíg nem voltam itt?
*Kérdi kissé aggódó tekintettel, de nyugodt hangon.*

-Hát Michael most már nem a falkánk tagja.. és Nataniel is mellé lépet nem rég amibe nem tudok jelen pillanatba segíteni. Nem áll jól a szénám.
*Amikor végighúzza kezét Sophie a karján majdnem ökölbe szorul a keze. Miután pedig beszélvet vészesen kezd el fogyni ereje. Kicsit megtámaszkodik a falnál hogy állva tudjon maradni. Hirtelen roham ismét.*

- Értem. Pedig Natanielre jó jövő várt volna. Mostmár mindegy.
*Szól, majd mikor Biának rohama van, elkapja a nőt, persze csak finoman, s míg az a falnak támaszkodik, azért ő is fogja Biát, nehogy valami baj legyen.*
- Nem vagy jól. Inkább pihenj le, majd én tanítom Millát, csak mond meg, mit kéne.
*Mondja csendesen, s tartja erősen Biát.*
- Most szükséged van az erődre. Ezt bízd rám.
*Teszi hozzá csendesen, s aggódva.*

-Így is túl sokat pihentem a napokba. Most már nem tudok úgy elmenni a kastélyból hogy ne kelljen attól tartanom hogy összetalálkozok valami erős ellenséggel és ott bukjak el mert erőm véges..
*Mondjas ki kicsit erősebb hangnemben de a következőben már pár fekete csik jelenik meg a kezein...mind kettő ökölbe szorul.*

- Lehet, de akkor is vigyáznod kéne magadra! A kastélyból mindenestere ne nagyon lépj ki. A kinti dolgokat majd én elintézem.
Inkább idebent erősödj, bár nem tudom pontosan, hogyan lehetne fejleszteni az rődet, hogy kordában tudd tartani.
*Gondolkodik hangosan, miközben látja, hogy Bia kezei ökölbe szorulnak.*
- Figyelj! Megpróbálok ennek az egésznek utána járni Sarahnal, vagy Jadenal, hátha tudnak segíteni. Mit szólsz?
*Kérdi, s közben még mindig tartja Biát.*

-Nem tudom.. Sarah biztos nem akar segyteni.. Jade meg...Nem lehet nála tudni..
*Kicsit felnyög a fájdalomtól kezei remegnek, már nem oyla roszan tűri mint régebben de még így is tulságosan erős, ha Sophie msot nem tartaná összeesne.*

- Nem tudhatod előre! Ha én kérem, talán segít valamit. Jadet megmajd megkeresem, ő lehet hogy segít. De mst ülj le. Nem jó ez így...
*Mondja, miközben erősen tartva Biát az egyik párkányhoz vezeti, s leülteti az előtte levő padra.*
- Mióta is vannak ezek a rohamok? Mert nem jó ez így.*mondja miközben egyik kezével tartja Biát, a másikkal pedig végigint a nő arca és mellkasa előtt, amiből fehér fény árad, s ezzel vizsgálja meg annak szervezetét.*
- Nem fogod sokáig így bírni ezt az állapotot, ha nem segítünk rajtad. A szervezetet egyre gyengébb, hiába érzed magad erősnek. Szükséged lenne egy kiadós pihenésre, gondok nélkül, akkor kicsit megerősödhetnél. Nem tesz túl jót ez a testednek. Teljesen kimrül, amin már lehet én sem tudok segíeni, ha nem előzzük meg valamivel...
*Mondja el őszintén és komolyan Bia állapotát.*

-1 héttel az után volt miután újraéledtem. és.. Tudom hogy nem bírja a szervezetem. Egy transzba eséskor eszméletemet vesztettem és nem bírtam felébredni. Ha Lauren nem jön meglátogatni akkor nekem végem lett volna jó pár ok miatt. Egy-egy napos pihenők mindig vannak kényszerből. De te is tudod hogy több nem megy... től sokat kéne fejlődnöm hihetetlen rövid idő alatt ahhoz hogy teljesen magaba tudjam olvasztani a fekete mágiát. De azt meg egyáltalán nem bírná már a szervezetem..

- Értem. Lehet, de neki kell állnunk az edzésnek, és ne fogunk gyorsan haladni, akár mennyire kéne... Remélem ebben megegyeztünk.
*Teszi hozzá komoly arccal és hangon, amit ritkán hallani tőle.*
- Saraht, akkor is kifogom faggatni, meg Jadet is, aztán nekiláthatunk az edzésnek, ha ez így megfelel. De addig is pihenni fogsz, akármennyire nem akarod. Majd a többit én és Lauren elintézzük. Világos voltam?!
*Néz a nőre, s közben még mindig tartja Biát egyik kezével.*

*Komoran pillant Sophiere, viszont ebben az állapotában nem tehet mást.. csak bolint egyet.*

- Én is így gondoltam. Most viszont meséld el, hogy mit szeretnél oktatni Millának? Majd azt én elintézem, meghogy kb milyen szinten van a lány.
*Kérdi témát válltva, miközben körülnéz a folyosón, aztán Biára pillant szüke szemeivel.*

-Kezdeteken van, meg kell neki tanítani a tűz elsajátítását, ha lehet minél jobban és azt hogy fegyverekkel hogy tudja használni..
*Hanja eléggé gyenge most.*

- Rendben. Maradsz, vagy visszakísérjelek a szobádba?
*Kérdi, miközben felkel, s úgy pillant le Biára.*
- A fegyverekkel bánás meg könnyen fog menni.
*Teszi hozzá egy kicsit elmosolyodva bíztatóan.*

-Szerintem a szobámig még el tudok jutni...
*Ezzel nehézkesen feltolja magát álló helyzetbe.*
-Jó tanítást..
*Ezzel lassacskán visszatér a szobájába*

- Kösz. Te pedig pihenj most.
*Mondja, majd int Biának, megvárja míg a nő eltűnik, aztán visszamegy a párbajterembe.*

*Lassan lépked ki szobájából, és indul el járni egyet a várban. Hangulata igen sanyaru jelen pillanatban. Aggasztja pár dolog de még sem tud haladni..*

*Kimegy a szobájából,és a folyosón sétálgat,szerencséjére pont Biába ütközik,akinek nincs túl jó hangulata.Legalábbis nem úgy néz ki,mint aki menten kiugrik a bőréből*-Szia*szólítja meg a nőt*

*A bőrét éppen elhagyni készülő Millára pillant.*
-Szia..
*Végig pillant rajta mégegyszer.*
-Mond minek örülsz ennyire ha megkérdezhetem?

*Elgondolkodik*-Én?...nem örülök én semminek,viszont látom neked nincs jó kedved...Talán a falkával van baj?Vagy inkább magánügy?*érdeklődik Milla is kedvesen*

*Miután sikeresen kirázta magát az álomból, úgy dönt hogy eszik valamit, de hirtelen ismerős hangokat hall a folyosón. Hamarosan ki is derül hogy kik azok.* -Sziasztok.-