Folyosók

*Nyugodt szívvel járkál jelenleg a kastélyában. Viszont furcsa érzése van, a kastélyban van valaki akinek nem kéne. Járkálgat, msot csak nyugodtan hogy megtalálja merre is van az a személy.*

*KIssé nyugtalanl járkál afolyosókon mert tujda hogyha ezt Bia megtudja ogy kit hozott a kastélyba akkor neki már régen vége.Amikor meglátja a lányt hatalmasat dobban a szive és gyors zihálásba kezd.Neki dől a falnak és mintha misem történt volna bambul előre.*

*Meglátja a kicsit izgatott Laurent.*
~Rejteget valamit.~
*Odalépked hozzá.*
-Szia Lauren. Hát te ki elől futsz hogy így zihálsz, mondcsak?
*Pillant rá kérdőn.*

-Találkoztam Blazzel.És nem ismertelek fel téged.*Fülent eggyet bár tudja hogy a lány úgysem fogja elhinni.*

*Unottan pillant rá.*
-Ha tudod hogy nem válik be, akkor legalább ne gondolj bele. Hazudni még tanulnod kell. Na gyere járjunk egyet, és akkor nyugisan elmondhatod mi történt.
*Ezzel elindul közbe Lauren szobája felé, nem direkt, csak azért mert alapvetúen is arra tart.*

*nem szólal meg csak amikor odaér a szobája elé benyit az ajtón és a még mindig ájult Karent pillantja me az ágyon.*
-Még mielőtt nekem támadnál elkell mondjam a történetet.Elmentem a vámpírok városába pontosabban a piacra köpenyt venni magamnak ami rajtam van-És akkor megpillantottam őt.Én hergeltem egy kicsit de ő me úgy tette mintha rám támadna de nem támadt.Nekem dobott egy tőrt ami nem állt belé csak belökött egy istállóba ahol befogta a számat és lefogot majd valami olyasmit mondott hogy nem akar bántani mert Michaell megváltoztatta.Már háborúzni sem akar sem harcolni.Ésmondta hogy Blaze figyeli.Ezért ne ordibáljak.MAjd egy hatalmas kígyó jelent meg mire Karen elteleportált a helysziről de azt láttam hogy Blaze rátámadt.A darkwolf erdőbe kerültem ahol megtaláltam Karenta földön feküdve és vérben ázva ájultan és halálos sebekkel.És én ide hoztam hisz nem hagyhattam meghalni.*Várja a támadást vagy a szidást amit kap eközben vissza becsuklya az ajtót.*

-Minden esetre is, bolond vagy, hogy egy vámpírt hozol a kastélyomba, aki nem régiben halálom kívánta.
*Mondja mikoözbe karba teszi kezeit és az egyik kezének ujjait homlokához nyomja picit gondolkodóba esve.*
-Még azt kéne elmondando hogy mi a fenét kezgyek vele? Most Micheal is pipa lesz hogy itt van, meg alapvetően is ahogy ismerem. Blaze nagyívbe nem érdekli így még hasznát se veszem.
*Lauren ajtajára néz, dühöng magába, igaz ez látszik rjata de szavaiban inkább csak a teher érződik nem a szidás. Nézi kicsit az ajtót majd felsóhajt.*
-Ha felébred, derítsd ki mi a tett Blaze ellen, meg mi is történt. Ha a szobámba bemeri tenni a kis kacsóját vagy csak az ajtómhoz érr hozzá, akkor repül. Amíg itt van addig is szem előtt fogom tartani a kis szerencsétlen lánykát.

-Csak addig akartam idehozni amíg fel nem ébred.Értettem.*Néz bűnbánó szemekkel majd továbbra is nekidől a falnak és a lány arcát kémleli.*

*Arca most nem tükrözz semmit, érzelmei hidegek érzelmetlenek. Most már megvan a probléma de úgy érzi még mindig van valami ami nincs jól úgy ahogy van, de nem tudja hogy mi az. Így hát jelen pillanatba nem tud mit tenni. Se hogy ne is kérdezzen Lauren erről inkább ő kérdezz most.*
-Hogy haladsz a feketemágiával?

-Hááát...Az utóbbi időben nem voltam lent.KImerített a háború.De nagyon az elején tartok még bár egyre jobban haladok.*Eljön a faltól és hosszan megcsókolja kedvesét majd látja hogy valami nyomasztja.*-Mi a baj?

*Nem felel a csókra, viszont jól esik neki a mostani helyzetben.*
-Magam sem tudom, csak azt hogy valami nagyon nincs rendben.
*Ekkor elméjébe beugrik az, mikor Victoria mondta hogy egy fiú fogja rá az újabb bajt hozzni. Ezen kicsit meglepődik.*
-És.. Tudom hogy sok bajom lesz, ha megérkezik.....

-De ki érkezik meg?*Kérdezi kárdő tekintettel majd egy pillanatra bemegy a szobájába egy pohár vizé amit lehúz aztán visza kijön és várja aválaszt.*

-Sajnos magam sem tudom. Csak azt hogy nem lesz nekünk olyan öröm ha megjön.
*Sóhajt egyet, a szokásos nem tehet semmit gondolatára, nem szereti az ilyet.*

* Ahogy Biával a szobája felé tartanak eszébe jut egy fontos dolog.* -Ne haragudj de a nagyterembe kell mennem megnézni hogy Heymo megérkezett-e végre.-* Nem indul azonban még el várja Bia engedélyét.*

~Nem tudom hogy elengedjem e a fiút. Még a végén gyanakodna.~
-Menj, de probálj azért pihenni míg várakozol. Nem jó dolog az hogy ennyi tanulás után nem pihensz.

- Ígérem a nagyteremben alszom, amíg megjön.-* Ezzel a nagyterembe sétál.*

*A kastély jelenleg elég visszafogott. Gondolkodóban van, ami azt jelenti hogy gazdája kétejekben gazdag jelenleg. Jómaga azon a folyosó végén az ablak mellett csücsül, ahol igazán nem járnak sokan. Nem tudja mit tegyen most. Annyi a probléma most, és nem tudja rá a választ. Nincs is most ki akivel megoszthatná ezt.*

*Lassú, komótos léptekkel halad a folyosn, zsebre vágott kézzel.
Egy kényelmes, trapéz alakú csípőfarmert, magas sarkű, fűzős csizmát visel alatta. Felül egy fehér, rövid ujjú, testhez simuló felsőt, és azon egy egyszerű fekete kabátot. Haja kibotnva omlik vállaira. Arca elgondolkodó, s ahogy rója a folyosókat, úgy megy bele sikeresen Biába.*
- Oh... Ne haragudj...
*Szól csendesen, majd a nőre pillant, ak úgy tűnik, nagyon elgondolkodott.*

*Kibukik gondolataiból, mikor Sophie majdnem átesik rajta.*
-nem gond, és szia neked is.
*Szól röviden, komoran és látszik rajta hogy letört, miközben maga elé néz ahol pár kis fekete csillagocska cikázik most már, mögöttük húzva röviden kisebb csillagokat.*

- Neked is. Látom rossz kedved van...
*Mondja, s leül a lány mellé, ha most ülnek, majd nézi azokat a csillagocskákat, vagy miket, amik ottan lebegnek előttük.*
- Mi történt?
*Kérdi kíváncsian, s kissé félve.*

-Nem tudok nyugodni a jelenlegi helyzettel, hamarosan egyszerre fog rámzudulni a rengeteg probléma, ami ellen nem tudok majd tenni. Újabb halált jósolt nekem valaki, és ő mint kutató, fejemhezz vágta hogy a jelenlegi helyzetbe én vagyok a legnagyobb probléma, és jobb lett volna ha Blaze megöl mikor megszülettem. Sarah legszivesebben ismét halálba küldene. Jade az tartózkodik, de ha Sarahn mulik ő is ellenem fordul. Lauren behozta Karent a kastélyba, mert hogy megváltozott. Blaze természetesen szövi terveit.
*Sóhajt.*
-Szóval borzalmasan vagyok.

- Áh... Hát ez szar ügy, már elnézést a kifejezésért.
*Mondja kissé mérgesen a Laurenes dolog miatt, meg főleg Sarah miatt.*
- Nehéz napjaid vannak akkor, úgy látom. Tudok valamiben a segítségedre lenni? Akármiben?
*Néz kérdőn, s kedvesen a nőre, hátha legalább valamiben letudja venni a tehet Bia válláról.*
- A halálos dologgal meg ne is törődj. Hülyeségeket beszélt az az illető.
*Tezsi hozzá, majd csak Biá figyeli.*

-Szerintem nem tudsz sajnos. Lehet Jadehez kéne fordulnom. Egyébként az a valaki neve Victoria, Sarah egy kedves ismerőse. Borsozik a hátam attól a nőtől. Mindent a fejemhez vágnak, mikor tudják hogy mindent megteszek. Meg ők sem tudnának a helyembe sokkal jobb teljesítményt hozzni. Nem tudok nyugodni a gondolattal.
*Mondja rosszallóan.*

- Hé nyugalom! Ne is törődj velük, hamár ilyen ostzobák is tudnak lenni. Saraht nem értem, ő régebben nem volt ilyen, ez a Victoria vagy ki a fene, vele meg ne is foglalkozz. Marhaságokat karattyol összevissza, mert hülye!
*Mondja határozottan, s közben próbálja Biát bíztatni.*
- Jadeval meg nem tudom mi a helyzet. Régen találkoztam vele. Szerintem beszélj majd vele valamikor, hátha tud azért egíteni. És ha kelleék, akko tudod jól, hogy csak egy szavadba kerül, és már jövök is. Rendben?
*Mondja kedvesen a nőnek, s megereszt egy gyengéd mosolyt, majd a medáljára pillant, aminek a párja elméletben még mindig Biánál van.*

*Előveszi a medált a ruhája alól, de mindig a nyakában hordja.*
-Nyugi nem felejtem el. Sose fogom.
*Visszarakja utána a medált, viszont ahogy elengedi azt, kezén végigfutnak a fekete jelek.*
~Ne most. ~
*Két keze teljesen görcsberándul. Feszülnek az izmok a csontok már nem birják sokáig. A falnak dől és összeszorított szemmel probálja visszahivni magába.*