Nagyterem

- nem... nem lakom itt, csak olykor ellátogatok ide, nem túl sűrűn, amint arra te is rájöhettél. *erőltetett mosoly* nincs valami jó kapcsolat köztem és Bia között, de ez már a kezdetek óta így van. *gondolkozik el egy cseppet* hogy az 1% mikor van? szökőévente egyszer. *pislog angyalian*

-Wow.MIndjárt jövök.*Felveszi hibrid alakját majd leszalad az erdőbe elkap egy két szarvast az egyiket ott helyben lenyeli a másikat pedig visszahozza leül emberként az ölébe rakja a szarvast és karmait megnövesztve húsdarabokat vág a szarvasból és eszik.*

- nos... látom jó az étvágyad *kuncog* akkor én nem is zavarnék... *ismét villan a szeme a következő pillanatban már messze jár. nem nagyon érti, hogy mi ütött belé, általában végezni szokott ilyen esetben a "beszélgetőpartnerrel", de most nem tette. ezen gondolatok cikáznak az agyában, miközben rohan minnél messzebbre*

*Úgy néz ki a multkor elaludt az ajtónál.MIkor felkel kicsit megdörzsöli a szemét körbenéz aztán elindul járni eggyet cubcryba.*

*MIkor megérkezik leül az egyik kanapére beállítja az óráját és figyeli hogy a fiú menyi idő alatt ér el a kastélyba.*

*Egy nagy terembe jut. Szemével elkezdi keresni az oktatóját, majd az egyik kanapén észre veszi és fujtatva leül mellé.*
-Ez nehezebb mint gondoltam. Körbejártam az egész erdőt. Én vagyok ilyen béna vagy mindenki így kezdte.
*Felfigyel rá, hogy az óráját állítja.*
-Mérted, hogy melyi idő alatt érek ide? És milyen lett?

*Megállítja az óráját-*-1óra az eélg jó egy kezdőhöz képest.ÜGyes vagy.*Leveszi tekintetét az óráról majd feláll a kanapéről.*-Nem vagy béna volt már olyanra is példa hogy nem talált el a kastélyhoz szóval te még elég jó is voltál.

-Kösz.
*Még mindig fujtat, mert még nem szokta meg azt a lényt ami most már bene van.*
-Rendben, most itt vagyok. Szép, nagy terem. Mi dolgom lenne itt?
*Érdeklődve tekint a férfira.*

-Itt a nagyteremben semmi dolgod nincs.Ebben a várban különféle részek vannak.Van egy párbajterem ahol a tanítások vagy a gyakorlások folynak vannak a hálószobák van a börtön van az étkező remélem nem kell elmagyaráznom hogy mire való.*MNOsolyog majd megmutatja a fiú jálószobáját.*-MOstantól ittfogsz lakni.*Ezzel megmutatja neki a szobáját.*-Ha nembánod én aludni térek.Az az én szobám ha bármi gondod van.*Rámutat a szobájára ami a folyosó végén van majd betér a szobájába.*-JA és a szolgáktól kérhetsz bármit.*Ezzel lefekszik aludni.*

-Rendben kösz.
~Szolgálók!?... Lehet, hogy ez enm is lesz olyan rossz hely.~
*Bemegy a szobájába, de nem bír elaludni. Forgolódik össze-vissza, de rosszul érzi magát.*
~Ez biztos valami normális dolog. Ezzel nem akarom felkelteni Laurent. Vagy lehet, hogy még sem jó és fel kéne kelteni. Hagyjuk, majd csak jobban leszek.~
*Fel-alá járkál a szobában, de egyre rosszabbul érzi magát. Nagy lendülettel kinyitja az ajtaját, amit majdnem kitör a helyéről. Gyorsan Lauren ajtajához megy és elkezd dörömbölni rajta.*

*Szemét kapargatva nyitja ki az ajtót és homályosan meglátja tanítványát.*
-Mi van?*MOndja kissé elfáradva.*

-Én is ezt szeretném meg tudni.
*A falat kaparássza a karmaival.*
-Ez normális és én visszem túlzásba vagy tényleg valami bajom van?
*Reménykedik az elsőben, de nem bír semmit leolvasni a férfi arcáról.*

-Hm nemtudom ehhez hasonlót még nemnagyon láttam.*Megnézi a fiú állapotát majd telepátiával kicsit kutat az agyában amit még rex sem láthat mert az agya tudja csak hogy mi történik most a fiúval.LÁtja hogy a fiúnak lassan emelkedik a láza.Leülteti a fiút az ágyra majd a szolgákkal borogatást rakat a fiúra és kér pár gyógynövényt ami segíthet a gondon.ODamegy a szobája oldalához.KInyit egy apró ajtót ami mögött fal van amit belehet nyomni.MIvel a fiún borogatás van így nem látja hogy mi történik most körülötte.ÁTmegy a kis laobrjába elővesz egy kést és egy két fiolát majd a gyógynövényeked összevagdossa és próbál egy szert kikeverni ami segíthet rexnek.*

*EGyre rosszabbúl érzi magát és már halucinálni is kezd.*
-Tűnjetek inen.
*Nem tudja, hogy mik azok csak érzi, hogy valamit akarnak tőle. Elkezd csapkodni és ledönt valamit maga mellett. Ijedtében Laurenért üvöltözik, de nem érzi, hogy a közelébben lenne. Kezd pánikba esni amikor egy ismerős szagot érez.*
-Lauren? Te vagy az?

*Késza gyógyital.Becsukja hangtalanul a titkos termet majd a löttyöt megitatja a fiúval aki ettől elálmosodik majd elalszik.SOk erőre van szüksége ahhoz hogy letudja győzni a betegséget ami könnyeb ha alszik.Csettint eggyet mir a szolgák egy hordágyat helyeznek alá és elviszik a saját szobájába.*

A kastély felé közeledve valamivel feszültebb lesz.
Egy vad farkasfalkában a hosszú távollét után gyakran előfordult az ellenséges fogadtatás... bár Sheyrin itt nem számított ilyesmire, azért óvatos volt.. nem akart belefutni semmi galibába.
A nagyterembe érve a fehér farkas körül nézett, majd emberi alakot öltött.
Végül úgy döntött, megnézi, mi lett a régi szobájáva, így a szobák felé vette az irányt.

* Mindent próbál megjegyezni. Megáll az ajtó előtt, és behunyt szemmel arra gondol, hogy ismét Laurennel van a Párbajteremben. Próbál minél több részletet felidézni.*

*Az egyik fotelben ül és a fejét fogja.*
~Áh. Ha tudtam volna, hogy ilyen rossz lesz akkor inkább ölt volna meg az a vámpír. Mindegy, már nagyjából jobban vagyok... Eddig nem sok embert vagyis vérfarkast láttam itt. Lehet, hogy még sem vagyunk olyan sokan mint gondoltam?~
*Lépéseket hall a lépcső felől, de nem ismerős neki a szaga.*

*A lépcsőn lefelé jövet megérzi a fiú szagát. Leül nem messze a fiútól a bőr kanapéra és felteszi a lábát az asztalra és rágyújt egy szivarra. Ránéz az ifjúra és bemutatkozik.* - Hali Nataniel vagyok. Benned kit tisztelhetek?-

-Rex vagyok. Egy új vérfarkas jelőlt lennék. Néhány napja vagyok itt. De ahogy téged elnézlek már jó néhány éve itt élhetsz.

- Én sem vagyok itt évek óta.-* Elmosolyodik és int az egyik szolgának, hogy hozzon két pohár bort. Mikor megérkezik átadja az egyiket Rexnek.* ~Lauren vajon erről a fiúról beszélt?~- Remélem nem vagyok tolakodó azzal hogy megkérdezem miből gondoltad hogy nem vagyunk sokan?-

*Egy halvány mosolyt ereszt meg az arcán.*
-Eddig nem sok emberrel... Bocs vérfarkassal találkoztam, habár az elmúlt időben nem voltam a lehető legjobban. Nem tudom, hogy mitől lehetet, de már jobban vagyok. Habár tegyük hozzá, hogy nem mentem ki a szobámból. És kösz a bort.

*Nagyot szív a szivarjába, és egy karikát fuj.* - Nincs mit megköszönnöd. Hogy érted, hogy nem voltál jól? Az átváltozás után voltál rosszul?-

-Igen... Illetve mi utána ide jöttem az erdőn át. Sok dolog felmerült bennem. Az első, hogy ez természetes dolog, a másik, hogy a szarvasnak volt valami baja amit utána megettem. Esetleg az erdőben belerohantam valami mérgező növénybe. Vagy lehet, hogy a hely váltotta ki belőlem... Ezek amik még úgy el is képzelhetőek. Vagy esetleg maga tudja az okát?

-Tegeződjünk. A mestered mit mondott mitől lehetett.-