Darkwolf párbajterem

-Hmm...Ügyes, majdkésőbb mutatok erősebbet.Most viszont a mellette lévő őfalat üsd szét, ak ember alakodban. Ez kicsit nehezebb sz, de, ha te tényeg egy Herkules vagy akkor az jéggík sem fogja sokái bírni...

* Na most fennakadt a szeme. Közben visszaalakul.*
~ Üssek bele egy másfél méter vastag terméskő falba az én csontra húzott, bundátlan vékony bőrbe csomagolt lágy porhanyós húsommal.. … És pofátlanul várjam el hogy amaz legyen szíves széttörni. Na ne…… Na jó megpróbálom.~
* Beleüt a falba. Te jó ég, csúnyán megreccsen valami.*
- ÁÁÁÁááá! Ez csak vicc volt ugye?!!!
* Fájdalmasan néz Millára, még mérges is rá. Öklét lába közé fogja.*

*Milla meg csúnyán néz Subotajra, amiért rá mérges*
-Nem te teszel nekem szívességet...Hiszen te akartál tanulni, nemde? Akkormeg? Ha egy ilye jéggyíkot kiakarsz ütni a ringből, akkor ember alakban is erősnek kell lenned. Mert nem biztos, hogy mindig lez időd, vagy erőd az átalakulásra...

* A törött csont összeforr, szerencsére ezt jól megtanulta. Az egész életkép úgy néz ki, mint amikor egy rossz gyereket jól leszid az anyja. Milla csípőre tett kézzel az ujját rázva fenyegetőzik, Sub meg a földet nézi szótlanul.*
~ Na jó, akkor eltöröm még egyszer a kezem.~
* Gondolja bosszúsan. Aztán újra nekikészül, de mielőtt még belevágna….*
- Ha ezt szétverem akkor ugye mutatsz valami félelmetesebbet?

*Elgondolkozik*-Háátaddig igyekszek valamit kigondolni... Bár ez attólfügg, hogy milyen formában szeretnél félelmeteset látni. *lehet, hogy csak vele van a gond, de nem igazán érti, hogy Subotaj mire gondolt az imént.*

- Szétverlek , szétverlek, szétverlek, véged van te kő. Nagyon halott vagy. Szétverlek, szétverlek………
* Kántálja halkan, magában, szinte suttogja. Vesz egy nagylevegőt és minden erejét, minden hitét beleviszi az ütésbe ami egy emberben lehet. Valami újra roppan, de ez nem a csontja…. Vérfolt marad a falon és vele egy függőleges repedés is. Sub gyorsan taszít egyet a falon, ami nagy robajjal eldől.*
~ Hurrá, na végre.~
- Arra gondoltam ami az ellenfelem számára félelmetes, szóval valami amivel győzhetek. Ez lehet a nagy fizikai erő is, tehát ha ismersz keményebb módszert az erőm növelésére az is tökéletes. De ha gondolod……….. nekem a gyorsaság is fontos, én akarok a leggyorsabb lenni.
* Mosolyodik el.*
- Vagy valami különleges támadás?
* elkezd az ujján számolgatni. Arra gondol jobb ha összegzi mit szeretne elérni amíg tanítvány.*
- a legerősebb , leggyorsabb harcos szeretnék lenni különleges támadások birtokában. Ja és fontos lenne nekem valami ráolvasás a bőrömre ami ez által ellenállóbbá válna a mágia ellen.
Röviden ez lenne a végeredmény. Így szerényen ennyi. Csak nem tudom mivel kezdhetnénk..
* Elégedetten mosolyodik el.*

-Nos, akkor ehhez kövess engem Darkness Childba.*gyorsan elteleportál*

- Rendben Milla.
* Ő is ugrik mestere után.*

*Mikor megérkeznek Lestat a letérdelteti Subotajt, majd leszaggatja róla a felsőruhákat.* -Itt várj.- *Eltűnik, s hamarosan egy nagy kupa festékkel és ecsettel tér vissza.* ~Nos mivel az én jeleimben a feketemágia jele volt, elég azokat átalakítanom hogy a tűz jelei legyenek a helyén.~ -Most ne mozogj.- *Elkezd Subotaj köré köröket rajzolni, s azokban összefüggő jeleket, majd subotaj hátára is jeleket kezd festeni. Pár perc után elkészül és hátrébblépked.* -Azthiszem készen volnánk. Elkezd fura nyelven kántálni, közben gondolatban üzen Subotajnak.* ~Most megfogok idézni egy tűzelementált, amit összekötök a jellel a hátadon, így nemtudtok 10 méternél távolabb kerülni egymástól. Ahogy elkezdesz harcolni az elementállal, úgy minden ütésével egyre inmunisabb leszel a tűzre, de ez hatalmas égési fájdalmakat okoz majd a bőröd alatt. Ja és csupán pusztakézzel harcolhatsz, semmi mással.~

*Végre feláll, bizsergető érzés csiklandozza hátát. Arra gondol sokszor megégett már, bírni fogja. Körbenézne de furcsa dolgok történnek vele. Zúg a füle, homályossá válik a látása, a körön kívüli világ pedig szinte megszűnik.
A kör szélén füst kezd gomolyogni majd összeáll testet ölt. Vészjósló gólemszerű 2,5 méter magas szörnyűség tornyosul felé. Sub megáll, tudja mi jön… Lestat elmondta, de hátha mégsem. A koromfekete humanoid süket csöndben áll majd felnyílnak izzó szemei a parázs vörösen világít belőle. Sub csak várja a támadást, nem tehet mást.
Az elementál fújtat kettőt minta bika. Vaskos füst tör elő orrnyílásaiból, mintha kitisztítaná tüdejét. Aztán nagy levegőt vesz, sokáig szívja be, hátra hajtja nagy szikla fejét. Hirtelen kitör belőle sikítva az üvöltés és első pusztító tüze. Felreped a fekete test, felizzik az egész, lángok lobbannak rajta. Felébredt.
A hőmérséklet pillanatok alatt a többszörösére nő. Pokoli lény ez. Nekiront a védtelen Subnak.*
~ Harcolj~
* Gondolja és páros lábbal nekifutásból mellbe rúgja, de ekkor a fenevad izzó mancsát a bokái köré fonja aztán a földhöz vágja Subotajt.Olyan erővel hogy pillanatokra el is veszíti az eszméletét, vére pedig a padlóra fröccsen. A tűz csontjáig hatol, ez sokkal pusztítóbb tűz mint akármelyik eddigi. Nem tudja mit tegyen*

*Lestat eközben a körön kívül figyeli az eseményeket.* ~Pont ahogy velem történt... most teljesen védtelen, így a lény egyre többször foglya őt megöklözni, de minden ütésnél sub egyre jobban elsajátítja az inmunítást. Így hamarosan már csak azt foglya érezni mintha egy szimpla ember ütögetné, és akkor visszatámadhat.~ *Pár másodperc után Lestat felkelti Subotajt egy hangos gondolattal.* ~ÉBREDJ!!!~ -Rajta Subotaj. Ne hagyd magad.- *Ösztönzi egy kicsit.*

~ A francba is~
* Megpróbál felállni de érzi, hogy nem megy …a szörny tönkretette a lábait.Fájdalmat nem érez a sokkos állapota miatt. Mikor szerencsétlen nyomorékként megpróbál feltápászkodni, jobbról egy hatalmas és pokolian égető ütés éri, végigdobja a padlón. Érzi saját égett húsa szagát, szörnyen megégett már….. arra gondol itt meghal.Valahogy talpra áll elindul a bestia felé. Az elementál talán gúnyt űz belőle , de nem támad megáll vele szembe. Sub ordítva öklözik bele a mellkasába, de szörnyű fájdalom hasít épen maradt kezébe is. Az ökle a forróság miatt odaragad, odaég az elementál lávaszerű testéhez. Sub felüvölt fájdalmában. De ezzel nincs vége. A szörny hatalmas mancsába fogja egész fejét és sisteregve összeég Sub arca is. Letérdel a győztes előtt, üvöltve sikítozva. Úgy érzi egy kályhában van.
Hirtelen történik valami, nem éget már annyira a szörnyű marok… és a regenerálódás is beindult. Érzi ahogy az elementál keze keményebben szorítja. Sub ma tanulta mesterétől hogyan tud átlagon felüli erőt kifejteni. Muszáj sikerülnie. A dühtől fájdalomtól eltorzulva megfogja szabad kezével a z elementált és lefejti az arcáról a kezét*
~ Elég volt.~
* Már nem is érzi a meleget, olyan mintha egy nagy szoborral küzdene. Összegyűjti minden maradék erejét egy ütésre teszi fel az életét is.Hirtelen egy őrületes jobbegyenest küld a szörny gyomrába, amitől a monstrum elrepül, aztán a földhöz csapódik. Majd lassan kialszik minden parazsa és csak egy szénszobor marad összetörve.
Sub is a földre rogy.*

*Lestat odalépked és a hátára fordítja a szerencsétlenül jártat és elkezdi gyógyítani.* -Remek voltál. Az igazat megvallva én rosszabbul jártam. Azért voltam olyan sápadt a tónál, mivel még mindig a feketemágiát emésztettem fel.- *Mikor már mindent begyógyított a fiún, felülteti és megveregeti a hátát.* -Nagyszerű. Vigyázz mert ez sem véd meg teljesen a tűztől, csak a veled egyszintű lények ellen. Ahogy fejlődesz, úgy fejlődik ez a képességed is. Most menny és feküdj le. Pihhenned kell hogy teis felemészd az új erődet.-

* Halja ahogy beszélnek hozzá, de alig fogja fel. Csak annyit tud vége van és hogy feküdjön le. Forróság önti el testét nem olyan mint a láz, égetőbb és fájdalmasabb.Most ez közel volt, majdnem meghalt. Még kinyög valamit, mielőtt feltápászkodna és elszédelegne egy kanapéig.*
- Köszönö…. Köhh köhhh…. Tartozom….

*Elmosolyodik.* -Inkább segítek... gyere.- *Felkarolja Subotajt és felteleportálnak a szobájába, hol egy könnyed mozdulattal bedőlti az ágyba, majd Lestat is visszavonul a saját szobájába.*

*Hirtelen jelenik meg Biával a párbajteremben, s azonnal a nőre pillant, hogy minden rendben van-e vele.*
- Hé? Rendben vagy Bia?!
*Pillant idegesen a nőre, s megérzése nem túl jót sugall.*

-Már megint fáj..
*Ennyit mond elsőre.. majd egy kicsit felnyög és ahogy eddig kezével Sophie vállába karolt most lecsúszik róla és a földre rogy..*
-Nem vettem be még a teljes gyógyszeradagod...
*szorítja oda másik karját.. teljesen megfelszül.. szemét behunyja pár pillanatra.. ami idő alatt hirtelen gyorsasággal megy fel a láza... a fájó karjában már megint recsennek a csontok teljesen ripityára törve azt.. mikor kinyitja szemét teljesen fekete lesz... már ideje és akaratereje sincs hogy felsikítson.. hirtelen megáll a remegés.. és lassan Sophie felé pillant tekintetében a feketemágia ég.. lassan emeli kezét támadás érdekébe..*

*Már nagyon is jól ismeri ezt a tekintet, s azonnal hátrál is vagy két métert, s cédekező pózt vesz fel, mert Bia ilyenkor kiszámíthatattlan, ésez még neki is nagy falat lenne. Szembeszállni vele, főleg ilyenkor.*
-Bia! Bia próbálj koncentrállni!
*Kiálltja a nőnek, hátha eljutnak hozzá a szavai, s ezek visszahozzák Biát a való életbe. De addig is neki kell megküzdenie a szörnnyel úgy, hogy ne okozzon sérülést a mesterének.*

*Szépen feláll .. mitn egy zombi majd felhajtja fejét egy gonosz mosoly ül ki arcára és megindul.. viszont.. már ő is gyakorolt így mikor az első ütést elérné Sophie keze megáll és remeg..viszont egy erőlöket löki előre Sophiet elég erősen.. viszont nagy nehezen visszafogja magát és kezével belever a farba egész mélyen ver bele.. kezéből ömleni kezd a vér.. térdrerogy.. teste a falnak dől.. keze még a falban áll kicsit lehunyja szemét majd mikro kinyitja már az igazi bia van itt... viszont az egyik keze ripityára tört még nyilt törése is van.. a másikból pedig ömlik a vér..*

*Az ütés mielőtt eltalállná, Bia megállítja, de gy is repül hátra legalább két métert, s beleütközik a fallba. Bia pedig majdnem a feje mellett üt bele. Azonnal arréb ugrik, s kissé messzebbről figyeli a szenvedő nőt. Majd ahogy meglátja Bia önmagát, odasiet a nőhöz, a vállaira teszi a kezét, maj felhúzza, s magához szorítja a vérző mesterét. Elég erősen ahhoz, hogy lefogja Bia karjait, és ahhoz, hogy a nő tudatába férkőzzön gondolataival.*
~Bia!! Biaaa!!~
*Kiállt a nőhöz gondolatban, s próbálja elnyomni a Biában rejlő gonoszt, de ehhez most kevés az ereje. De próbálkoni azért még szabad.*

*Fejét Sophie vállára dőlti...*
-Sophie...
*Nyögi ki halkan jelezve hogy már nincs baj.. kezén visszahúzodik a jel.. kezei remegnek de már nem az erőtől hanem a fájdalomtól...*

- Bia...
*Szól csendesen, s lelke megnyugszik egy kicsit, hogy végre Bia önmaga lett. Érzi a nő remegését, s érzi annak fájdalmát a gondolati sík miatt. Biát a karjaiba veszi, és a nő szobájába teleportál vele.*

*Megjelenik a párbajteremben. Hatalmas a csönd. Csupán a kintről beszűrődő szél, és a madarak hanglya hallatszik. Lestat most egy nagy kísérletbe fog, amibenis tovább fejleszti a feketemágiához fűződő lelki... és testi adottságait. Előkészíti a szükséges kellékeket, majd köralakban rúnákat rajzol a terem közepébe. Mikor elkészült, beáll a körbe, majd egy különös, régies nyelven kezd el varázsigéket szórni. A rúnák hirtelen felizzanak, majd a kör 4 részéből feketemágia kezd kiáramlani, és LEstat teste felé veszik az irányt. A cél az lessz hogy átalakítsa a testét és részben feketemágiává alakul. Így mostantól részben átléphet a feketemágia síkra, amikor jólesik. Mikor a másik síkon van. Teste fekete lessz és átlátszó, és nemtud kiadni hangot, mégcsak nemis képes hangokat okozni. Ez annyit tesz hogy ha közvetlen kapcsolatba lép egy tárgyal, mondjuk egy faágra véletlen rátapos, akkor az nem ad ki hangot, ha kettétörik. És még megnől a feketemágia ereje, így gyorsabban tud majd varázsolni és erősebbeket. Ez az alak hatalmas mennyiségű erőt tud felemészteni, és veszélyes is. Ez a mágia legmagasabb szintű leckéje, és még Lestat adottságaival is, csak egy rossz mozdulaton, vagy gondolaton múlik, hogy bene sűljön az egész. Lassan halad a dologgal. Minden erejét, és koncentráció képességét belekell adnia. A feketemágia végül eléri a testét, majd elkezdi beteríteni. Ez kissé hideg érzés, és Lestat lihegni kezd a kimerüléstől, de nem adja fel...*

*Lassan lépked be hangtalanul a terembe.. végigpillant Lestaton majd nekidől a falnak és nézi a történéseket.. nem avatkozik bele nem is sülne ki belőle jó ha összekötetést tesz Lestattal..*

*Hirtelen megérez egy ismerős jelenlétet, s ez máris kizökkenti őt egy kicsit. A feketemágia meginog, és Lestat keze remegni kezd. Végül nagynehezen sikerül megtartania magát, és a különös feketemágia anyag teljesen felszívódik benne. Lihegve esik térdre, majd lehorgasztja a fejét, közben a kezeivel támaszkodik. Mikor ismét felpillant biára, szemei megváltoznak. Kissé feketébbek lettek.*
-Bia... mit csinálsz itt?- *Kérdezi tőle kissé mogorván, mert ha most megörik a varászlat, az egy kicsit fájt volna Lestatnak.* -Látom már jobban vagy.-