Étkező

*Nat egy pillanatra elgondolkodik.*-Hogy érted azt, hogy a Te problémád az én problémám? Egyébként bármit szívesen tanulok, amit mutatsz. Tüzet már tudok használni.-

-Úgy értem, hogy ha te nem tanulsz meg mindent amiből hasznod lehet, akkor a falka szintje is lentebb esik, ezt pedig nem szeretnénk igaz? Meg akár harcban is vgay csak a minden napos életünk megkönnyítésében is. Télleg még megkérdezem, hogy tanítványod van e a láthatáron, vagy még nem is szemléltél magadnak?

-Igazad van, tényleg csökkenne a falka ereje, ha nem fejlesztenénk magunkat. Tanítványt néztem már ki magamnak, de nem tudom elég érett-e ahhoz, hogy befogadjuk. Várok még vele, és majd ha beleegyeztek, akkor tanítvánnyá teszem, de addig nem.-

-Majd azt még meglátjuk. Viszont msot gyere velem, tanítok egy kis mágiát neked.
*Ezzel elindul a könyvtárfelé.*

*És főnyeremény. Sikeresen eltalál az étkezőig, gyorsan készít magának két sonkás szendvicset jól megtömve salátával, paprikával, paradicsommal és sonkával, majd szépen leül az egyik asztalhoz és nekilát enni. Meg persze hoz magának egy fél liters ásványvizet is, amit elfogyaszt az étel mellé.*

*Miután befalta a vacsiját, és megitta az ásványvizet, gyorsan bevesz egy mentolos rágót, s már el is tűnt a tetthelyről.*

A surrogó szárnyak hangjához hasonló zaj járja át a kastélyt és egyre erősödik az elviselhetetlenségig. A hang forrása a párbajteremből jön.

~ Újra itthon…. Otthon ez egyáltalán? Alig van itt valaki. Falka ez egyáltalán? Alig találkozok egyel is. Ezt a kastélyt meg alig ismerem.~
* Ezzel elindul az egyik folyosón, nemsoká egy étkező feliratú nagy kétszárnyú ajtó előtt találja magát.*
~ Talán itt van mindenki és azért nem találkozom egy falkatársammal sem……~
* Viccelődik magában. Aztán belép. Élelem illata csapja meg érzékeny orrát. Gyomra panaszosan felmormog. Odasétál a konyhaszekrényhez, aminek az egyik ajtaja egy hűtőt rejt, kinyitja. Nagy hűtő, ezért szinte derékig bebújik, csak az alsó fele van kinn.*
~ Mindjárt megvagy…… ÁÁ hogy lehet ekkora hűtőt csinálni.~

-Ááááá...!!*kiáltja el magát kómásan az étkező ajtajában állva egy szál boxerban(merthogy abban alszik,úgy a kényelmes:P) meg egy két számmal nagyobb pólóban,szemeit dörzsölgetve.Sosem látta még errefelé ezt a teremtményt,de azt látja,hogy szenved a hűtővel,hát gondolta megvicceli,hagy essen orra és zúzzon szét mindent...úgyis meg lehet javítani,legalább jót nevet:D*

- Mi a….?
* Pukkk.*
- ÁÁÁ!!
* Reflexszerűen kapja fel a fejét…….. a hűtőben. Pedig már épp elérné amit akart. Természetesen leveri a feje fölötti polcot. Ráborul az egész, aztán ki a hűtőből szétgurul egy csomó sajt meg zöldség. Kihúzza magát a romokból. Bosszúsan néz körül. Nézi ahogy a paradicsom gurul gurul. Követi a szemével, egy lábfejhez gurul, egy női lábfej. Elindul a szeme felfelé.*
~Azta~
* Kecses karcsú lábak, gyönyörű lábak. Aztán egy boxer, egy nagy póló és egy bájos arc. Tudatosul benne a tény, hogy egy lánnyal áll szemben… aki egyébként romba döntette vele azt az átkozott hűtőt. Ez egy kínos pillanat sose tudta kezelni az ilyet.*
- Szia! ÖÖÖ…….Subotaj vagyok.

*Látja,ahogy a férfi végigméri,erre kitör belőle a nevetés.*
-Bocsi,ne haragudj..de ezt nem tudtam kihagyni.A nevem Dora,és ne félj.mindjárt rendbe hozzuk ezt a sok trutyit a földről...*azzal csettent egyet,s minden a helyére repül.Ami eltört,újra összeforr,minden egyben van, s a helyén.*
-Tessék.*közben kivesz egy doboz tejet a már rendben lévő hűtőből,s leül az egyik székre az asztalhoz.*Csüccs,és mesélj magadról,mert azt hiszem,nem ismerjük egymást.*

* Valami történik a romokkal, fel se fogja. Csak látja amint a két láb kecsesen odasétál az asztalhoz és leül. Követi a szemével.*
~ Mostantól minden áldott nap lejövök ide…….. az biztos.~
* Gondolja. Teljesen megbabonázták, halja hogy mond valamit a tulajdonos.*
- Tessék? Hogy csüccs? Ja rendben….
* Aztán eltereli a figyelmét a hosszú combokról……. Erővel. Felnéz a lány arcára.*
~ Na neee~
* Így sem javult a helyzete. Sajnos ő egy szép lány…. Határozottan. Erőt vesz magán végre.*
- Tej? Á köszi ….. a ….. tej … a tej, az …. Az jó! Igen jó.
* Bólogat mint egy idióta….. már megint a lábak.*
- Akkor mesélek….. A nevem az nem a sajátom. Gyerekkoromban elrabolt egy katonai szervezet. Terroristák hagy úgy tetszik. Elneveztek, felneveltek…… leginkább harca tanítottak. Egyszer elszöktem…….ezt ők halállal büntetik, azóta üldöznek. És itt találtam menedéket.
* Sanyarú élete elszomorítja akárhányszor eszébe jut. De tudja jól hogy errefelé nem soknak volt jobb sorsa. Aztán elhessegeti a rossz emlékeket. Mosolyogva néz fel a leányzóra.*
- Köszi hogy rendet hókusz pókuszoltál……. És te? Biztosan a falka tagja vagy……

*Látja a fiún,hogy rettentően zavarban van,és hát..hallja minden gondolatát,erről mondjuk nem feltétlen kell tudnia.Nem mindig jó az,de most kifejezetten poén.Hát ha még megtudja a srác,hogy ki ő..*
-Akkor nem lehetett valami könnyű életed.*szól őszintén.Tetszik neki,ahogy a fiú viselkedik,olyan kis esetlen,olyan kis aranyos.Mosolyog is rajta folyamatosan.*
-Egyébként pedig..a falka egyik vezetője vagyok.Csak mostanában másfelé sodort az élet.Tudod,nem mindig könnyű sem itt,sem máshol.Dehát ez az otthonom,végül mindig visszatérek.*mondja csendesen,de a mosoly nem olvad le arcáról.*
-Te pedig már tanítvány vagy,ha jól érzem...kinek is a tanítványa?*kérdi,közben szürcsölgeti kedvenc bögréjéből a tejet,furcsa,hogy még mindig megvan.Ez is mosolyt csak az arcára.De próbál a még ismeretlenre figyelni.Néha végigméri,megfigyeli.Ő egy amolyan csendes megfigyelő típus,hallgat és néz,ezáltal ismer meg sokmindenkit és sokmindent.*

- Milla…… Ő a mesterem.
* Mondja, de eszébe jut hogy folyamatos csatangolásai miatt alig találkozik vele így alig tanul valamit. Pedig ő szeretne….*
~ Falkavezér…… Ő igazi falkavezér! Eszem megáll! Biztos sok mindent tudhat és milyen szemrevaló falkavezér……Bizonyára jól varázsol és bizonyára belelát a …………… Basszus! A fejembe…
* A pirulás kínos dolog, főleg ha egy férfivel történik aki elméletileg nagy harcos. De legalább is az lesz, ha meg nem ölik.*
- Ugye mindent amit gondolok azt hallod?
* Nem néz a szemébe, a földet nézi.*

*Önkéntelenül is felkacag.*
-Hát igen.*mondja kedvesen.Egyik kezével a fiú álla alá nyúl,s maga felé fordítja fejét.*
-De ez nem gáz,ezen mindenki átesik,nyugi.Amúgy én szívesen tanítgatlak,ha gondolod.Persze csak mint délutáni esetleg esti kikapcsolódás,azért a tanításod nem veszem át,nem áll szándékomban,ne érts félre.De mondjuk harcolni,edzeni..ezek páros sportok,egyedül nem megy egyik sem.*kacsint rá*Meg hát már hiányzik is egy tanítvány.
*Kiissza a maradék tejet a bögréből,aztán gondol egyet és a fiúra tekint*
-Nincs kedved sétálni?Lassan feljön a hold,ez a legkellemesebb napszak a kóborlásra és beszélgetésre.*kérdi tőle*

* Felcsillan a szeme. Talán elleshet pár dolgot a falkavezértől, magától.*
- Az nagyon nagyon jó lenne, kedves Dora. Akkor máris van rengeteg a mesélnivalóm. Állítólag nem vagyok szokványos tanítvány. Kell hozzám használati útmutató… hehe.
Sétálni? Szeretek sétálni, főleg ha ilyen társaságom van.
* Sokat sejtetően pásztázza végig a lányt. Mosolya kissé cinkos.*
- akkor menjünk…… Akarod hogy én is boxerba menjek, hogy ne nézz ki furcsán? Mert én szívessen………….

-Mindig megnevettetsz..*kacag már sokadjrára.*
-Egyébként boxerre sem lesz szükséged...*kacsint rá,azzal felölti farkas alakját.Bundája hófehér,néhol apró szürke foltok találhatók rajta,mintha szeplős lenne.Hát neki ez jutott,ez ilyen,ez van,ezt kell szeretni.Vicsorog egyet a fiúra,s az ablakon kiugorva távozik,majd megáll kint az udvaron az ablak alatt,s csak bámul rá.*
~Na gyere,próbáld ki.Igyis,úgyis talpra esel.Nem vagyunk macskák,de azért ez nekünk is megy...na gyere utánam..~*üzeni telepatikusan,valahogy nincs kedve az érthetetlen vonyításával odavonzzani az összes farkas komát az erdőből.*

* Kissé hátra húzódik az ablakból, neki muszáj vetkőzni… szétszakadna a ruha. Egy pillanat alatt ledobálja ruháit. Már el is kezdődik az átalakulás. Ő szokatlanul nagy és erős krinosz , viszont a mágiához nem sokat ért. Zömök testalkatú, a nagy izmok miatt. A bundája fehér hátán szürke sávval. *
~ Kiugrom, nem félek én semmitől.~
* Bukfencezve érkezik a földre.*