Falkavezérek & Mesterek Lakosztálya

-Hagyad...sose lehet tudni hogy én mikor alszom.. álmatlan éjszakám volt és úgy tünik hogy reggelre elaludtam...
*Utána feláll..*
-Egy perc és indulhatunk..
*Ezzel elmegy a fürdőszobába és rendbeszedi magát..majd mikor kijön már nem látszik rajta az álmosság jelei.*
-Induljunk hát..
*Ezzel int és mindketten eltünnek..*

*Belép a kastélyba.Mindenhol csupa üresség,bár pár helyről zajok szűrődnek az előcsarnok felé.*
~Bia biztosan most is gyakorol egy tanítvánnyal...jól teszi.Remélem kapok valami idegesítő kis vakarcsot magam mellé,már hiányzik az állandó visszaszólogatás...~
*Átvág az előcsarnokon,fel a lépcsőn,egyenesen szobája felé.Sarokig nyitja az ajtót,kinyitja az ablakot az állott levegő maitt.Lehajítja tornacipőjét,meg szinte az összes cucca a földön landol,ő maga meg az ágyban.Szőke haja vállára omlik,meg persze az arcába a nagyobb része.Kisörpi szeméből loboncát,s perceken belül elalszik.*

*És immár újra szobájában.A fürdő felé menet visszanyeri emberi alakját,s tüsszögve áll be a forró tus alá.*
-Szuper.Ennyit arról,hogy éljünk bo...hááápci...öh...boldogan...*nem tudja abbahagyni a tüsszögést,tényleg megfázott.*
*Óráknak tűnő,hosszú percekig hagyja,hogy a forróság átjárja egész testét,hátha ez használ valamit.Megtörölközik,haja még kissé vizes de ez cseppet sem érdekli.Kedvenc melegítőjét ölti magára.Lebattyog a konyhába,csinál magának egy jó nagy bögre teát,aztán vissza a szobájába.Jól betakarózik,s a teát kortyolgatja.Telefújt már jópár zsepit,most jön a következő adag.Úgy dönt,pihen kicsit,így hát leteszi a bögrét éjjeliszekrényére.Bebújik takarója alá,igaz nehezen jön álom a szemére,de minél később következik be az alvás állapota,annál mélyebben szundít.*

*Egy idő után már nagyon me tud aludni.. így hát felkell letusol átöltözik és jár egyet..*

*Ahogy visszatér a kastélyba és halad el a szobák mellett egyszer csak tüsszögéseket hall .. és furcs a mód Dora szobájából..*
~Dora?~
*Szépen lassacskán benyit a szobába és belépked majd becsukja magát..*
~Nahát ki van itt..~
*Leül az ágya mellé óvatosan és lassan elkezdi ébreszgetni..*

*Egy hatalmas hapcizás....a tartalma hál'Istennek,a helyén maradt,de Dora erre ébred,no meg arra,hogy valaki szólongatja.*
-Ó...bocs...*szólal meg totálorrhangon.*..Szia...ne haragudj,csak hát..háá..hááápci...*kifújja orrát közben*
-...megfáztam az éjjel..óó..de fáj..*tapogatja orrát meg arcát.*
-Régen találkoztunk...*kis szégyenérzet hallható hangjából,de ha lecseszi Bia,azt most kivételesen jogosnak fogja gondolni.*

*elővesz egy kis gyógyfőzetet.. beleönti Dora teájába és odadja neki..*
-Idd csak meg.. nem szeretném ha a következő prüszkölésedkor a tartalom engem találna telibe...
*Mosolyodik el halványan..*
-Aztán ha úgy érzed nem fogsz leprüszkölni akkor mesélhetsz is egy kicsit merre jártál..

*Egy biccentéssel köszöni meg a teát.Egybe lehúzza,tudja hogy az ilyeneknek nem túl kellemes az íze.Először semmitsem érez,majd kis idő elteltével olyan érzése van,mintha valami marná belülről.Amilyen gyorsan jött a kósza gondolat,olyan gyorsan múlik,orra is tisztul,de azért néha még tüsszent párat,de már nem vészes.*
-Hogy merre jártam?*kérdi immár tisztább hanggal.*
-Ez egy jó kérdés...sokfelé.Mondjuk úgy,jó volt távol,de jó volt visszajönni.Tanultam sokmindent,párszor jól elvertek,egyszer majdnem ott is maradtam.Volt egy kis összetűzésem pár régi jóbaráttal...vámpírok..tudod,a testvéreim.Ketten egy ellen,kicsit vicces volt.*összefogja haját tarkóján,s felemeli.Gerincén végig egy jó mély vágás hege éktelenkedik.Még mielőtt Bia bármit is csinálhatna,Dora keze megálljt parancsol.*
-Nem kell eltűntetni,elfér.Kicsit még büszke is vagyok rá..*mosolyodik el.*
-De a hangsúly most nem rajtam van!Inkább te mesélj,mi újság errefelé?Remélem mindenki egyben van,és kaphatok egy tanítványt is,aki leköti időm nagyobb részét...*reménykedik hangosan,hátha.*

-Öhm.. hát tanítványt majd ahogy találunk.. és hát.. megfogyatkoztunk kicst.. én pedig betegeskedem..
*Hadarja el röviden az eseményeket nem sok kedve van beszélni..erről*

-Tanítvány ügyileg,ha valakinek több van,szívesen átvállalok egyet.*ajánlja fel*
-Egyébként meg hogyhogy betegeskedsz?Mi a baj?*kérdi,s reméli nem nagy a gond.*

-Hát.. betegskedést .. vegyük úgy hogy vannak rohamaim a két feketemágiám keveredése miatt.. mikor Sarah újraélesztett keveredet.. csak hát rossz mellékhatás lett.. amit eléggé lassan bír a szervezetem msotanság..
*Tarkóját kicsit megdörzsöli..*

-Ó,értem.Azért remélem jobban leszel.És ha tudok segíteni bármiben,csak szólj*mosolyodik el,majd tüsszent még egyet,talán ez már az utolsó.*
-Egyébként hány tanítványunk van most?*tér át a témára,sajnos most ez érdekli a legjobban.*

-Őszintén magam se tudom.. azért vagyunk egy páran.. és már nem csak Sophie meg én vagyok olyan hogy taníthat.. ők pedig csak akkor fordulnak már általába hozzám ha kell egy kis segítség..
*Mondja elmosolydva..*

*Hosszas gondolkodás után végül megszólal fintorogva.*
-Akkor ez most azt jelenti,kiöregedtünk?*kérdi még mindig fintorogva.*

*felnevet..*
-Dehogy.. ezt csak azt jelenti hogy nincs annyi teher a vállunkon
*elmosolyodik..*

-Igen,persze.De nekem akkoris szükségem van egy tanítványra*kacag fel,nem tágítva tervétől.*
-Méghozzá fiút szeretnék.Szerezz nekem egy fiú tanítványt anyúúúúúúúúúúú....*néz rá boci szemekkel*

*Felnevet ismételten..*
-Nem vagyok én már az édesanyád.. tudsz te szerezni magadnak egyet
*Kacsint rá..*
-de ha akarod kölcsönveheted az enyémeimet is eleinte..

-Fiú van?*vigyorog*
-Nem mintha meg akarnám rontani bármelyiket is,csak hát azért fiúkkal izgalmasabb az élet...*és ez tök igaz.*

-Főleg ha makacsok.. és persze hgoy vannak fiúk is, majd pont cska lányokkal üssem el az időt?
*Kuncog...*
-Úgy ismersz te engem?

-Dehogy...ebben igazán hasonlítunk.Egyébként tegnap este.Khm..lehet hogy hülyeséget csináltam,dehát adta magát az alkalom,és hát igazából..tudod..szóval..azt gondoltam jó is lenne meg minden..meg hát egyszer élünk..szóval..öhm...szóval Subotaj meg..meg én..öhm...érted.*mondja kissé zavartan.*

-Értem én..
*Mosolyodik el..*
-Én nem állok közétek te is tudod...
*Mosolyodik el csak eszébejut Lauren.. de takarja..*

-Azt gondoltam,és tudom is.Nem azért mondtam.Csak vagy annyira fontos,hogy tudd.*elgondolkozik*
-És igazából félek,nem volt jó ötlet...fiatalabb is mint én,meg hát még tanítvány.Ezáltal most kicsit felelősséggel vagyok érte.De őt nem szeretném tanítványnak,pont emiatt.Az norális,nem?

-Ez teljesen normális Dora.. semmi furcsa nincsen benne...
*ELmosolyodik a lányon..*
-és hát tanítványnak.. szerintem azért kérdezd meg ő mit gondol..
*ne makar nagyo nbeleavatkozni közéjük ezért ajánlja inkább ezt..*

-Nem tudnámúgy tanítani,hogy közben tudom,nem azért figyel rám,amit mondok,hanem miattam.Érted.Ez így nem jó.Na mindegy.Majd lesz valahogy.Kölcsönzök valakitől egy kis zizit*nevet*
-Egyébként kinek van több tanítványa?Mert akkor vele beszélnék ajóügy érdekében...

-Háát.. Dora.. elhiszed nekem hgoy volt jobb dolgom mint számolgatni hgoy kinek mennyi tanítványa van?
*Mosolyodik el...*