Falkavezérek & Mesterek Lakosztálya

*álomból ébred fel de szerencséjére nem volt vészes csak kicsit sok volt így hirtelen. Úgy gondolja hogy itt az ideje annak hogy járjon egyet így elindul az erdőbe*

*Sikitva és sírva ébred fel rémálmából. Egyszerűen borzalmas volt amit álmodott. Miután felébredt nem nyugszik meg könnyen egy ideig még arcát kezeibe temeti és keservesen sír. Majd lassan sikerül megnyugodnia és kikel az ágyból majd elindul járni egyet. Szemében félelem tükrözödik de lassan eltünik belőle*

*Több napig, a szobájában kuksolt, és gondolkodott, tervezgetett. Sajnos rájött hogy szinte két éjszakánkét ugyanazt álmodja, és mindig ugyanolyan félelmetes. Ismét sikitva és sírva ébred fel az ágyából, nem tehet róla, nem tud mit tenni ellene. Lassan megnyugszik és elindul járni egyet.*

*Az ájult Biát az ágyra rakja.*-MIért Sophie?*Közben újra kezdődik az átváltozás.Hogy ne legyen baj kiugrik az ablakon és elindul Cubcry erdejébe.*

*Tovább vergődik az ágyon nem tud a rémálomból szabadulni. Néha hallatszik hangjába az a szó hgoy Sophie. De állapota továbbra se javul.*

*Hirtelen riad fel álmából, mikor valaki a nevén szólongatja. Gyorsan kiugrik az égyból, majd magára kap valami ruha félét, ami egy sötét halásznadrágból, tornacipőből és egy rövid ujjú felsőből áll, majd a hang irányába rohan, és eljut Bia szobájáig. azonnal beront a szobába, becsapja maga után az ajtót, majd aggódva siet a nő ágyához, és gyorsan leül az ágyra Bia mellé, aztán megfogja a nő kezdét és szólongatni kezdi.*

*Ahogy Sophie megfogja a kezét, érzékelni kezdi a külvilágot de nem tud megszólalni. A vergődés lassan megszünik tenyerében meg izzik a bestia. Majd felsikitva és megint hulló könnyekkel ébred fel. A rémálma tovább folytatódott.*

*Azonnal magához öleli Biát, mikor a nő sikítva és könnyezve ébred fel, majd elkezdi ringatni és nyugtatni.*
-Css... Nyugodj meg, csak rémálom volt!
*Mondja a nőnek nyugtatólag, s még mindig magához ölelve ülnek az ágyon.*

-Szinte mindig ugyanaz az álom. Beszélnünk kell a szellemekkel. Nem halaszthatjuk tovább.
*Suttogja halkan*

-De milyen álom? Rendben, de hogy akarsz velük beszélni?
*Néz kérdőn a nőre, s közben letörli annak könnyeit, majd egy zsepit nyújt neki.*
-Tessék.
*Mondja, majd elengedi kicsit Biát, de azért a nővel szemben ül és aggódva figyel.*

-Számodra nem lényeg hogy mit látok az álomban.
*Kifujja az orrát a zsepibe, majd feláll.*
-Gyere velem.
*Ezzel elindul a könyvtárba.*

*megérkezik a szobájába majd elővesz egy kicsike hátizsákot (kb mint Tomb Raideré) és belepakol pár dolgot ami kellhet. Majd még átöltözik és elindul a Garázs felé.*

*Mivel Sophie visszateleportálta így gyenge, de még él. Ájultan fekszik az ágyán mert még azóta se kelt fel a kómából. A becsapódás közbe nem tudta hirtelen védeni a fején így azon is van egy szép seb amit csak abból lehet észrevenni hogy a haja egy része véres, azaz vöröslik a vértől.*

*Sikeresen megérkezik és látja szerelmét az ágyon feküdni kissé véresen és elájulva.Mivel ő még nemnagyon tud gyógyítani másokat így a horzsolásokat megygyógyítja a többit pedig beköti kötszerrel stb stb.Ezután leül egy székre és várja hogy Bia felkeljen.*

*Hosszas várakozás után de sikerül önszántából felébrednie. Először csak nehezen nyögöget majd utána már lassan ki tudja nyitni a szemét. De mindent nagyon homályosan lát, és nagyon lassan tisztul ki a látása. Majd nehezen de halkan kinyögi.*
-Hol vagyok? Mi történt?

-A szobádban bár nemtudom hogy kerültél ide.*Szólal meg a sarokból.*-Az gondoltam te teleprtoálál ide de ha nemtudod hogy vagy?A seveidet valamennyire elláttam de ma szerintem mosd meg a hajad.*Felkap egy tükröt és odaadja Biának.*

*Nehezen felül majd megnézi magát.*
-Akkor már tudom miért nem emlékszem semmire a történtekből.
*Mondja sóhajtva.*
-Sophie hol van?
*Kérdezz rá, mivel azt se tudja hogy ő hol van.*

-Jelenlétét nem érzem a közelben szóval nemtudom hol van.Lehet hogy még a városban harcol.És valószínű kiütöttek a fejeden levő seb láttán.-Kérsz valamit inni?

-Harc? Milyen harc?
*Kérdezz rá, majd mikor megkérdezik hogy kér e inni...*
-Igen egy bögre meleg vért ha lehet. Megköszönném.
*Pillant rá.*

~Vért?~-Ahogy akarod.*Átváltozik kiugrik az ablakon beleharap egy szarvasba kísziv valamennyi vért mert hát ő is vámpír ezzel elíndítja a vérzést és megcsapoja a pohárba aztán egybe lenyeli a szarvast és visszasiet Biához.Visszaváltozik és a vért odaadja.*
~Biztos emlékezet kiesés.~

-Köszi Lauren.
*Mondja majd add neki egy csókot majd a vért iszogatja.*

*Örül a csóknak és a a reggelie is megvolt.Leül egy fotelbe és úgy nézi Biát.*
-Jobban vagy már?Kik rombolták le a várost a vámpírok?

-Figyelj Lauren nem tudom miről beszélsz. Csak annyira emlékszem hogy indultunk hazafele szépen a templomtól. Onanntól nekem minden sötét. Szóval nem értem mit akarsz ezzel mondani.
*Mondja kicsit csodálkzova arra a mondatra hogy a várost lerombolták.*

-Értem.Figyelj a várost lerombolták valószínüleg Sophie most is harcol téged pedig kiütöttek úgy hogy emlékezetkiesésed van.Pontosabb részleteket nemtudok mert engem elküldtetek.
*Nagy levegőt vesz.*-Vicky épp bajban volt hála Ragnarok-nak és Karen-nek

-Értem.
*Kicsit gondolkodik majd sóhajt.*
-Nem akarom hogy menjél segíteni. Én sem fogok menni.
*Mondja ki kicsit nehezen de ez a végleges döntése.*