Cubcry Forest

//Ittvagyok ismét. //
*A nőt figyeli, de csak mosolyog.*
-Értem. Akkor ne haragudj, hogy jöttem.
*Mondja, de már jön is a válasz.*
-Nem zavarsz. Épp erre felé voltam, de ha nem haragszol, én most megyek. Még sok dolgom van.
*Mondja Sheyrinnek, majd újra farkas alakot ölt és eltűnik az éjszakában.*
//Remélhetőleg, játék lezárva. //

*Lassan de biztosan megérkezik az erdőbe. Tempóján lassít, majd megáll. Egy kopott és szakadt, trapéz alakú csípőfarmerban, tornacipőben és fehér ujjatlan, testhez simuló felsőben van. Haját összefogta egy hajgumival, így az most nem zavarja. Körbepillant a tisztáson, odalépked az egyik fához, leül a tövébe és hátát a fának veti, így néz fel a napos égre.*

*Motorjával száguld az úton majd az erdőbe veti magát.*
~Hé ez nem terepmotor.~*Majd a fákat kerülgeti amikor meglátja Sophie-t.Odamegy motorral majd befarol a lány előtt leveszi sisakját leszáll a motorról majd a lány elé lép és lenéz rá.*
-Hello Sophie.Mi járatban?
*Leállítja motorját a kulcsokat pedig a zsebébe rakja.*

-Hello. Csak kijöttem egy kicsit friss levegőt szívni. És te?
*Néz fel a férfira mosolyogva, majd újra az égre emel szemét, de azért figyel ám Laurenre, és van neki egy meglepetése is.*

-Csak erre motoroztam és godoltam elmegyek a tegnapi ugrató helyre.
*Mosolyog majd leül Sophie elé és a motorjának dől.*
-Amikor aludtam nemláttad mi csípott meg.
*Kicsit még fájlalja a nyakát de nemtörődik vele.*

-Sajnos nem, de van egy ajánlatom.
*Mondja, majd egy kis hatásszünet és folytatja.*
-Mit szólnál ha vérfarkassá tennélek és így a tanítványom lennél? De persze nem muszály belemenned.
*Mondja, miközben a férfi szemeibe néz.*

-Elég jó lenne.*Határozottan válaszol.*
-Már régóta vágyok rá.
*A szemébe lógó haját félre söpri majd feláll és meredten a motor mellet marad és várja az utasítást.*
~Most akkor Vérfaras leszek?~
*A motort arréb rakja majd visszamegy a fa elé.*

-Komolyan meggondoltad a döntésed? Utána nincs visszaút hamár farkas vagy.
*Mondja, miközben felkel és Lauren elé sétál. Megvárja mg z elteszi a motort és visszamegy elé.*

-Igen.*Majd kezét összekulcsolja és Sophie-ra néz.*
-Tudom hogy nincs visszaút.
*Egy határozott lépést tesz előre és készen áll mindenre.*
-MIndent komolyan átgondoltam és a válaszom igen.

-Rendben. Ahogy kívánod.
*Mondja, majd azonnal átváltozik vérfarkassá. A férfi előtt egy nagy szörnyeteg áll, aki azonnal nekiugrik, elteríti a földön, majd belemar a nyakába. Miután megharapta, a földhöz szorítja a rángatózó férfit, aki ez idő alatt, lassan és fájdalmasan farkassá változik át. Mikor az átváltozás megvolt, elengedi és kicsit hátrébb megy, hogy Lauren feltudjon állni, vérfarkas alakjában.*

*Feláll végignéz magán majd hirtelen szárnyak törnek ki a testéből és pár Vámpír-ra jellemző dolog.*
~Na ne erről is a csípés tehet.Ezért utálom a vámpírokat.~
*Majd hirtelen hajthatatlan vágyat érez egy kis hús után majd egy szívdobogást érez tőle nem messze elkezd szaladni az irányába és leterít egy őzet majd pár pillanat alatt fel is falja majd vonyít egy hatalmasat és visszaszalad Sophie-hoz.*

*Mikor meglátja, hogy Laurennek szárnyai nőnek, egyszerűen nem hisz a szemének. A férfiban érzi a vámpír szagot, de az el van keveredve a vérfarkas vérrel.*
~Ez hihettlen. Dehát nem lehetett vámpír. Nem éreztem rajta. Nah várjunk cak. A csípés...ez az!~
*Azonnal visszaváltozik, mikor Lauren visszatér mellé.*
-Figyelj. Most erősen kell koncentrálnod, hogy újra emberi alkot ölts. Nem lesz leányálom, de menni fog. Koncentrál a saját emberi testedre, képzeld magad elé. Gyerünk!
*Mondja a férfinak, kissé idegesen. Majd várja, mi fog történni.*

*Erősen koncentrál de nemakar még sikerülni amikor egyik keze vissszaváltozik de ez még nemelég majd sikerül neki nehezen a szárnyait is eltüntetni majd elég nehezen de visszaváltozik és letérdel Sophie elé.*
-Köszönöm!Ja nehogy azt hidd hogy vámpír vagyok.Csak............hosszú lenne elmagyarázni.

*Féltérdre ereszkedik, két kezével megfogja a férfi arcát, miközben keze elkezd világítani. Kezeiből energia árad a férfi testébe, így már az nem érezheti magát annyira fáradtnak és kimerültnek az átváltozás hatása következtében.*
-Nem nézlek, de ez hogy lehet? Itt az ideje, hogy elmagyarázd.
*Mondja, s a férfi szemeibe pillant, komoly arccal.*

*Végre lábra tud álni majd Sophie szemébe néz.*
-Nemrég amikor elaludtam.*Mosolyog.*-Felébredtem egy pillanatra mert valami megcsípte a nyakam.És azért kérdeztem most hogy nemláttál e valami furcsaságot.*Arca komoly lessz.*-Nem is oly rég a kocsmában borzalmas fájdalom tört rám majd elmult és mégerősebben jött vissza majd Bia-val beszéltün kerről a dologról majd adott nekem egy fiolát amitől egy időre elmult de mostanában kezd a fájdalom visszajönni.
*Osszeszorítja kezét.*
-Valószínüleg egy vámpír lüldötte génkezelt állat vol vagy sejtésem sincs és ennnek következetében fél vámpír lehettem valószinűleg vagy csak a negyedrészem.

-Értem. Remélem csak a negyedrésze.
*Sóhajt egy nagyot, majd visszaül a fa tövébe.*
-Ülj le és pihenj. Elég kimerítő napjaid lesznek szerintem.
*Mondja és felnéz az égre, onnan a fa tövéből.*

-Én is remélem de nemvagyok benne biztos.
*Majd az állat tetemét idehozza átváltozik és falatozik még egy kicsit.*
~Nemszeretnék vámpírrá válni.És vajon én is vágyat fogok a vér iránt érezni mondjuk ez ami nemrég történt nemhiszem hogy farkasnál is szokott lenni.~
*Majd kipróbálja szárnyát és felrepül a magasba majd nehezen de már valamennyivel könnyeben visszaváltozik.*
-Remélem nemválok olyanná mint egy Vámpír.

-Hát én is. Majd megpróbálunk segíteni neked teljesen farkassá válni. Megkérem Biát.
*Nézi ahogy a férfi eszik, majd a levegő repül, aztán visszaváltozi emberré.*
-Látom már könyebben megy az átváltozás.
*Jegyzi meg csak úgy, miközben szemével Lauren minden rezdülését figyeli.*

-Jó nekem így is nemkell segítség csak a vámpír rész el ne uralkodjon rajtam.
~Na látod ezt nemkellet volna mondanom.~
*Egy fintor jelenik meg az arcán ezért a gondolatért majd becsukja szemét és hátradől.*
~Vajon mi lessz ebből kitagad mert félvámpír vagyok és nemakarok már változtatni.Mondjuk ha az az erős szer nemsegített akkor?~
*Felül és azt kérdezi.*
-Mostantól hol fogok lakni továbbra is Cubcry-ban?

-A DeathWolf kastélyban. Majd megmutatom, vagy van kedved most odamenni?
*Néz kérdőn a férfira. Bár hallotta annak gondolatait, de nem szól rá semmit. Felkel a földről, leporolja ruháját és vár.*

-Persze hogy van.
*Felkel majd felveszi a sisakot és ráül a motorra.*
-Motorral?
*A változatosság kedvéért ha nem mennek motorral akkor átváltozik.*
~Darkwolf?Nemláttam még halani sem hallottam róla.~

-viszlát.-biccent a motoron elhúzó új barátnak, majd ismét Sophie-ra tekintek.
-igazából nem bánom, sőt örülök, hogy így alakult,..-talán folytatnám még, de már hallom, hogy a farkashölgy távozna, így inkább nem tartom fel tovább.
Megtehetném. Követelhetném az erőt... de mégis mit érnék el vele?
Ha meg is szerezném ezáltal, nem lennék-e immár kevesebb, mint valaha voltam, csak mert olyan eszközt kényszerítenék a saját kezembe, mely soha nem volt az enyém?
Változtam.. Tudom, hogy így van, az utóbbi néhány nap megmagyarázza az okát.
Nem egyszerű visszatérni, s túllépni, bármiféle változás nélkül...
Elengedem hát. Hagy menjen. Megvárom Biankát. Ő volt, aki először talált rám. Meggyógyított. Hálával tartozom neki, s már most is úgyérzem, hűséggel. Mégha nemis veszi igazán hasznomat, míg törékeny ember vagyok.
A farkasember már távozott. Most jut csak eszembe, hogy talán neki is beszámolhattam volna az eseményekről.
Erre csak legyintek. Mostmár mit sem számít.
Ismét felvonyítok, s valahol, már nem is oly messze egy farkas torkából tör elő a válasz.
Igen.. az ismerős hang. Majd felhangzik mégegy és mégegy... a falka a közelben van..
Mosolygok, és elindulok a fák között.

*Forrás nál volt élvezte a környezetett. De úgy ondolta jobb ha sétál egy kicsit....*

Új találkozás a társammal. Egy találkozás, melyben épp nem vagyok bajban. Kellemes, az újdonság varázsa még kedvesebbé teszi a pillanatot.
Lassan odaballagok a farkashoz, s kezem lenyúl, hogy megvakargassa a füle tövét. Elégedett morranásai mosolyt csallnak az arcomra, s lehajolok, hogy a szügyén folytassam a kényeztetést.
Élvezi, ám lába, önkéntelen rángatózásba kezd. Most hajszálra olyan mint egy kutya, mely a bolháitól akar szabadulni.
Felnevetek, majd egy símítással felyezem be a kényeztetést.
-merre jártál?-kérdezem a farkast, s mikor a közelben előbukkan egy másik is, helyesbítek:
-jártatok?- választ persze nem várok.
A falka furcsa módon nem csak az" én" farkasomat fogadta be, de vele együtt úgytűnik engem is. Félelem a szemükben, csak nert ember vagyok, nincs.
Ugyanakkor el fog jönni a pillanat, mikor tőlem is, ki most még a szemükben némileg sebesült vagyok, emgkövetelik, hogy velük űzzem a vadat, s hiába vagyok nőstény, a rangsorharcokba is be kell majd szálnom.
Werner Freund is kénytelen volt megharcolni a maga küzdelmeit. Igaz ő a falkavezérségét kellett hogy fenntartsa...

-Motorral.
*Mondja, majd elül a férfi mögé és elviharzanak DeathWolf kastélyhoz.*