Cubcry városa

-Ezt meg igérem és ha kell vérel szentesitem. De ezt négy szemközt eszéljük meg. Szörmokok nem kelenek ide.
-Írány a kastély.

-Akor indulás.*Ezzel mindketten elteleportálódnak a kastélyba.*

*Egyszer csak teste eltünik. Azért volt szotlan mert távozott és csak hallgatta atávolból mit szövegelnek. Jobb dolga is volt mint azt a két idiótát hallgatni. A védőfal is csak azért kellet hogy ne érezzék meg az idióták hogy egy hologram szerűséget gunyolnak.*

*Lassan besántikál a városba és azt veszi észre, hogy az egész város romokban hever*-Mi a franc történt itt?*kérdezte csodálkozva és elindul a Darknes Child feliratú tábla irányába...*

*Ijedtében ugrik egyet ahogy Kyron mögé ért aztán a férfi melkasára csapott.*
-Hé!
*Amint meghallja az utolsó kérdést megtorpan. És Kyronra néz.*
-Ezt honnan a fenéből.... ugye nem?
*Mérgében ökölbe szortíja a kezét és úgy néz Kyronra. Közben a fejük felett lévő utcalámpa villogni kezd, mintha csak érezné a lányból áradó idegességet.*

-Nyugi nem akartalak ezel meg bántani. De néha akaratlanul is halom a gondolatokat. És ha ez meg nyugtat soha nem vájkáltam magán életedben.

-Ha közölni akarsz valamit magadrol azt úgy is elmondod.

-Bocsánat.

*Szolt Kyron és letérdelt az utcán Shara elött.*

*Minden mérge egy pilanat alatt elszáll helyette két kis piros folt jelenik meg az arcán.
-Jaj ne ezt ne... inkább felejtsük el.
*Az égre néz aztán Kyronra.*
-De azért szólj ha ilyen véletlenek történnek jó? Mert néha nagyonh ülye dolgokra tudok ám gondolni.
*Újra elmosolyodik és ha Kyron felállt talán folytathatnák is a sétát.*

-Hát még én milyen hülyeségeket tudok gondolni.

*felál és vr, hogy elinduljanak.*

-Egyébként jól áll az amikor elpirulsz.
-Nem gondolkoztál még azon, hogy egyszer szeretnél vámpir ként tovább létezni?
-Csak kiváncsiságbol kérdezem.

-Mi? Hogy én?Vámpír? Na ne viccelj!
*Eddig még nem is gondolt ilyesmire. Vagy lehet, hogy igen, de hát soha nem gondolta komolyan. Most viszont ahogy Kyronra nézett teljesen megváltozott a véleménye az egészről.*
-Bár fogalmam sincs. Még nem igazán filóztam ilyesmin. Talán majd egyszer ha úgy hozza a sors.
*A lába elé néz, már azt sem tudja merre lehet a kocsma vagy egyáltalán most hol vannak. Nem mintha ez annyira zavarná.*

-Én nem sietetem a döntésed.
És kiváncsi lenék még valamire. Persze ha ez olyan dolog amire nem szívesen vlaszolsz akkor nem muszáj válaszolni.

*Sétáltak tovább. Az utcán ha bár nem volt rikit napali fény. De Sharanak probálta sugalni nincs félni valója a sötétségtöl. Hisz ha láták az egyik vámpir vezérel azt külön engedéj nélkül nem merik bántani.*

-Tudod érdekel, hogy meg kedveltél-e vagy valami hasonló.

*Furcsa mód, de most határozottan biztonságban érzete magát. Sőt még tetszett is neki, hogy sötét van. Kyronra pillant.*
-Szerinted, ha nem kedveltelek volna meg most ilyen vidáman sétálgatnék veled az éjszaka kellős közepén?
*Szélesebb mosolyra húzódik a szája és a lámpa fényében jól látni, hogy csillog a szeme, de most nem a kitörni készülő könnyei miatt, sokkal inkább azért, mert most nagyon jó hangulatban van. Körbenéz a körülöttük magasló házakon aztán a sötét ámbár még ígyis itt-ott látható csillagokat nézi.*

*Még mindíg ott ment a városkába. Eddig emberk között élt, és nem látott még soha ilyet, csak képekben és olvasott az ilyen helyekről a közösségben. Sötét város volt, csak néhány gyöngéden égő fa világytott. Cilonak ollya volt, mint egy halott város, de tetszett neki.
- Hello!! Van itt vki? -kérdezte hangosan, benézve az egyik kunyhóban, de ne talált ott senkit.
Kiment a kunyhóból, és meglátott maga előtt egy csodálatosan szép és tágas kastélyt.
~Furcsa, ez nem volt itt előbb. Na mind1~, gondolta magában és elindult felé.*

*Egyszer csak megjelneik előtte, hisz a nincs inyére itt léte.*
-Üdv kedves.. mi szél hozott erre, ahol madár se jár?

*Elena mögött jelenik meg és gonoszan az új jövevényre vigyorog*
-Üdvözöllek Cubcry-ban! Biztos élvezni fogod az itt létet...~Azt a néhány percet...~
*teszi hozzá magában*

*Új élete első ébredésekor az első dolog, amire gondolni volt képes, természetesen a vér volt. Éppen ezért, igazán nem volt csoda, ha ébredése után rögtön vacsizn i indult. Persze nem felejtett el elötte felvenni valami csinit és nagyon rövidet, hogy formás lábai érvényesülhessenek, de korántsem bíbelődött annyit a készülődéssel, mint álltalában. Igazából csak felöltözött és kész... Hát igen... a vérszomj lényegesen igénytelenebbé teszi a vámpírt... még őt is. Bár próbálkozott a dologgal, még a vacsival sem tudott játszani, annyira marta az éhség és azzal sem törődött egy percig sem, hogy milyen undorító valaki más retkes nyakából szlopálni, bár most, hogy már jóideje csak sétálgat és lassan azt sem tudja hol, még most sem mardossa sem a bűntudat, hogy jajj mit tettem, sem az undor, hogy hogy volt rá képes... Egyszerűen csak sétálgat és élvezi új élete szépségeit*

*Amint ment a háta mögött hallott 2 női hangot. Lassan hátrafordult, és meglátta a 2 lányt. Közelebb ment hozzájuk, és mosolyogva válaszolt.
- Sziasztok? Köszi, nekem is tetszik itt és minden bizonnyal élvezni fogom. -majd a másik lányhoz fordulva, válaszolt.
- Hát.....egy szintén másik világban....egy misztikus közösségben voltam, amikor az asztalon lévő kristálygömb behúzott, ide engem. Amikor kinyitottam a szeme itt találtam magam. Mi ez a hely? -kérdezte nyugodt arcal és kitárt karokkal.*

*Lép pár lépést a lány körül.*
-Lehet hogy számodra a menny.. de lhet hogy a pokol lesz, igaz kedves Josie?
*Néz szinte testvéreként szeretet társára.*

*Szadista vigyor, és elkezd Clio körül körözgetni, és méregetni a lányt*
-Nos igen...vagy a menny vagy a pokol...De szerintem inkább az utóbbi, te mit gondolsz Elena? *vigyorog "hugicájára"*
-Milyen közzöségben voltál? Netán egy sátánista szektában? *ezen mindjárt elröhögi magát*

*Észrevesz három nőt, akik kicsivel arrébb áldogálnak tőle és valamiről beszélgetnek. Kiváncsi rá, hogy miről, így elindul feléjük és közben mintha valaki megnyomta volna a távirányítón a kihangosítást, elkezdi hallani a beszélgetést. Azt rögtön észreveszi, hogy kettő nem ember a háromból, bár nem tudja honnan tudja, csak érzi. Aztán az utolsó mondatra felfigyel és végigméri Elenát...*
~Na az tuti, hogy ennek a lánynak semmi köze a sátánistákhoz! Nem is értem, hogyan merülhetett fel abban a nőben a kérdés! Netán vak, vagy mi? Ilyen öltözettel, sátánista? Hát ez röhej!~ *gondolja és közben jót kuncog a károm nő göncein.*
~ Ennyire divatjamúltnak lenni már több mint égő...~

* Ezen a menny vagy a poklon elgondolkodik, és értetlenül vigyorog a másik lányra.
- Hát.....foglyuk rá, h onnan jöttem. De te biztos egy Mellnövesztő Akadémiáról csöppentél ide. -húzta gonosz vigyorra a száját, majd egy kicsit elszégyellte magát.
~Lehet, h ez egy kicsit erős volt1 -gondoltam, de nem mondta.*

*Unottan pillant rájuk.. *
~Josie foglalkozz velük én még elintézek pár dolgot.~
*Int egy viszlátot és eltünik.*

*Rávigyorog a sátánista csajra*
-Köszönöm a bókot, én is büszke vagyok a melleimre...*válaszol a mellnövesztősdi dologra, majd int egyet Elenának, végül meghallja a közeledő nő gondolatait*
-Nocsak...egy igazi kis plázacica...A multkor egy ilyet boncoltam fel a hirdetőtáblán. Amit már mindenbizonnyal leszedtek, szóval most azthiszem újat "modellt" kell keresnem a művemhez. Azt hiszem, te pont jó leszel a célra! *ördögi vigyor*

*Josie mellett meglát egy közeledő másik csajt, és közelebb megy Josiehoz.
- Nekem tetszik a rhám, ha gondolod, szerzek neked is egyet, csak mond meg milyen méretben? -mélyen rávigyorog és a másik lány szúr neki szemet, főleg a fején lévő cilinderrel.*

*Szokás szerint túlságosan is nagyra van magával ahhoz, hogy olyan csekélységekkel foglalkozzon, mont a megrémülés, vagy a helyzet komolyságának felmérése... Ráadásul épp tegnap lett vámpír! Álltalában a friss hulla mindig azt hiszi, hogy most aztán senki és semmi sem árthat neki. A plázacica elnevezés meg számára bók...*
- Ó, ugyan már! Ennél kaptam már sokkal de sokkal jobb ajánlatokat is! *mondja elbűvölően sugárzó mosollyal és természetes eleganciával* - Neves művészek fizetnének milliókat pusztán azért, hogy a modelljük legyek egy-egy műremeknél! Nemet mondtam mindnek! *Jelenti ki nemes egyszerűséggel és hozzá illő szerénységgel* - Majd pont neked mondjak igen? Neked, akinek sem stílusérzéke, sem szépérzéke nincs, hogy a divat ismeretének teljes hiányát és a gusztustalan aránytalanságot ne is említsem... *Ránéz a nő irdatlan melleire* - Egek! *szörnyülködik* - Ezekkel tutira ki sem mennék az utcára! Még szerencse, hogy az enyémek pont tökéletesek! *Nagyobb egóval már szállni lehetne*

*Nah Amanda nem is mondhatott volna jobbakat, ahhoz hogy Josie-t kellő képpen kihozza a sodrából. Idegesen a lányra néz*
-Búcsúzz el az életedtől! *sziszegi, majd a második pillanatban már egy hirdetőtáblánál vannak. Amandát erősen odaszorítja a táblához. Josie meg maga lebeg a levegőben... Karmokat növeszt, és azzal szorítja a nő nyakát, magyarul folytogatja*