Darkness\'Child városa

-Egyszerűen csak..nem szeretek egyedül élni,ezért mondtam.Egyébként tegeződhetnénk...utálom ha magáznak!*fordul Nashhoz.*
-Én viszont kezdek éhes lenni,azt hiszem,vadászom egyet az erdőben.Korog a gyomrom.*és tényleg korog neki,méghozzá elég fájdalmasan.*Ha akartok csatlakozni,csak bátran...*azzal egy szem pillantás alatt eltűnik, s a kastély erdejébe teleportál.*

* Nashua feláll a székből, mikor Dora elteleportál és Subotaj felé fordul. Kiissza a vért a pohárból, és a vérfarkas kezébe nyomja.*
- Nos barátom, azt hiszem nekem mennem kell. Sok szerencsét a hölgyel, ne halljak rosszat rólad! - *mondja pimaszul a szavakat, majd elindul az ablak felé. Ott távozik, ahol érkezett. A párkányon ülve még bátorítóan rákacsint egyet a vérfarkasra, majd leugrik és eltünik az éjszakában.*

~ Furcsa házavató.~
* Ezzel elteleportál.

*Chris a város utcáira teleportálja magát. Még mindig a kifogástalan Armani öltönyben feszít. A fekete színű ruha csak kihangsúlyozza a felsőbbrendűségét. Vagyis egy mocskosul gazdag valakinek nézni.*

* Nashua magában jókat vigyorog Felícyán, ahogy az utcákat rója. A fogadóba igyekszik, ideje rendbe tenni magát. Egy kiadós fürdés már nem ártana.*
~ Ezeket a rongyokat pedig máris dobom a szemétbe... ~
* Mikor befordul az egyik sarkon, megtorpan, mert ismerős alakot lát maga előtt. Egy démont pontosabban.*
- Jó estét...!

- Á szia Nashua! Hogy van möszijő vampire? - Kérdezi nem gyengén hamis franciasággal. De a lényeg ügye a szándék. Majd a zakó zsebébe nyúlva elővesz egy szivar tokot. Egy márkás kubai szivart a szájába vesz egyet pedig Nashua felé nyújt.*
- Tessék, egy kis béke szivar.

* Nashua ugyan szigorúan csak akkor gyújt rá, ha üzletel valakivel, most mégis elfogadja a kínált szivart.*
- Köszönöm... monsieur - * mondja egy biccentés kíséretében, és elveszi a szivart. Kellemetlenül érzi magát a megjelenése miatt, ezért pár pillanat feszengés után így szól.*
- Nem lenne kedve elkísérni a közeli üzletbe? Rám férne egy tiszta öltözet végre.

- Miért ne? Már persze ha möszijő vampire tud egy éjszaka is nyitva lévő üzletet. -*Felelte Chris és rövid koncentrálás után egy apró tűzgömböt idéz amivel meggyújtja a szivarját.*
- Kérlek vezess. Hátha tudok venni én is valami jó ruhát.

- Lesz - * Nashua csak ennyit mond, majd megindul előre. Nem kell sokat menni és már ott is vannak a kicsiny üzlet előtt. Erőteljesen bekopogtat, hogy a tulajdonos még álmában is meghallja a zajt. Öt perc sem telik el, és egy középkorú, dühös férfi jelenik meg az ajtóban. Háborog, hogy mit képzelnek magukról, az üzlet zárva, takarodjanak...*
- Mi most szeretnénk vásárolni - * mondja színtelen hangon Nashua, és a zsebéből elővesz pár igen nagy értékű bankót. A tulajdonos - ezek elfogadása után - rögtön kedves és szívélyes lesz, beinvitálja őket az üzletbe.*

~Profi módszer. A kapzsi halandóknál mindig bejön.~*Gondolja Chris vigyorogva, és követi Nashuát az üzletbe. S miközben az ifjú vámpír a ruhák közt válogat addig ő maga is megnéz néhány drága öltöny szettet.*
- Jó ez a bolt Nas Barátom. Ki elégíti még egy igényes francia ízlését is?

* Nincs egy elegáns öltözete. Pedig bármikor szükség lehet rá. Nehezen ráveszi magát, hogy a lehető leggyorsabban beszerezzen egyet. Bemegy egy közeli üzletbe.*
~ Mi a fene? Érzek egy vámpírt és démont is. Csak Nashua lehet, ő barátkozik fűvel-fával, vérfarkassal.~
* Bemegy már látja a két embernek mutatkozó lényt, de nem szól, egyenlőre az öltönyökkel van elfoglalva.*

*Hatalmas feketemágiaörvény közepette jelenik meg az eggyik mellékutcában. Pár ember véletlenül meglátta és ilyedten hátrálni kezdenek. Lestat csak rájukpillant és eggy kivételével mind darabokra szakad. Az-az eggy ijedten futásnak ered.* -Nah akkor vadásszunk...- *Lestat felölti farkasalakját és a szerencsétlenután veti magát. A holtak teste elpárolog és semmi nyom nemmarad utánnuk...*

- Megfelel, még ha nem is a legjobb minőség - * feleli Nashua, miközben szemügyre veszi az egyik öltönyt. Érzékeli a belépő vérfarkast, kicsit meglepődve fordul felé, nem tudja mit keres itt ilyenkor. Talán eleganciára vágyik ő is?*
- Szia! Mi járatban erre? - *kérdezi mosolyogva*

*Christian nem reagál a vérfarkas megjelenésére. Vagyis jobban mondva nem kezd el tűz gömböket hajigálni és háborút rendezni. De diszkréten feléje bólint. *
- Üdvözlet az új vevőnek. Esetleg segíthetek valamiben? Egy elegáns estélyi ruha? vagy valami konzervatív munka öltöny?

* Nem érdekli a gúny, ő csak vesz egy öltönyt.*
~ Beszélj csak démon. Nemsokára úgy is végetek, csak ti még nem tudjátok.~
- Csak a szükség hozott ide Szervusztok…….. Mr Lamont ön már csak a hobbitokkal nem kötött barátságot.
* Mosoly a durva arcon ráncokba gyűri kissé sötétes bőrét.
Aztán fekete mágia csapja meg orrát. Ki lehet? Máris ölt.*

*Az ember végül nem menekülhet sokáig. LEstat ráveti magát és egy erőteljes mozdulattal-majd leszakítja a fejhét. Épphogycsak a helyénmarad. Az ember összeesik. Lestat gyorsan bekap pár falatot, majd ez az ember is porrá ég. Közben Lestat is felölti emberalakját és elindul a házak között.* -Egyre szánalmasabbak a mai emberek...- *Gondolkodik, majd megérzi Subotaj jelenlétét.* -Nocsak... már ő is ittvan?...-

* Egyre nyugtalanítja az erősödő fekete erő. Köszönés nélkül mint akit megbabonáztak, hagyja el a boltot. Az utcán alig sétál egy saroknyit, mikor Lestat eltéveszthetetlen sziluettjét pillantja meg. Valami nagyon nincs rendben vele.*
- Miért ölsz embert ok nélkül?
* Kérdi köszönés nélkül. De őszintén és fontosabb a kérdés holmi köszönésnél vagy illemnél.*

*Értelmetlenül néz Subotajra.* -Üdv Subotaj. Tudod ok nélkül sohasem ölök embert. Ezek a szerencsétlenek megláttak miközben varázsoltam. Nincs más hátra veszniük kell.- *Közben gonosz mosoly jelenik meg arcán.* -Nem elősször ölök embert Subotaj. Sokszor megesett már.-

- Hát őt meg vajon mi lelte? - * kérdezi Nashua csodálkozva, a távozó vérfarkas után nézve.*
~ Biztos valami fontos dolog ~
* Ráhagyja a dolgot, és tovább nézelődik a megfelelő öltöny után keresve. Végül talál egy korabeli viktoriánus felöltőt.*
- Na nézzenek oda. Itt ilyeneket is árulnak? Ezt kérem... - * fordul az eladóhoz és a kezébe nyomja a pénzt. Nála így megy a vásárlás.*

* Nem tetszik neki a válasz. Lestat azonban rangban fölötte áll, nem vitatkozhat vele.*
- Emlékeztetsz valakire….. egyre jobban….Vagyis valakikre, de ők nem tartoznak se közénk se a vámpírok közé.
* Közelebb megy köszönésképp a kezét nyújtja. Mégis csak mindketten férfiak.*

*Elmosolyodik és kedvesen elfogadja a kézfogást.* -Nyugi Subotaj. Ha van valami ellenvetésed nekem nyugodtan elmondhatod. Nemfogom miatta leharapni a fejed... Ugye nem démonokra gondoltál?- *Az utolsó előtti szón kissé elgondolkodik. Elképzeli magát démonként, de valahogy nemigazán jön be neki a dolog.*

*Chris figyelmen kívül hagyja a vérfarkas gondolatait, és nem reagál rá. Azonban megjegyzi magának ezeket a szavakat. Mire Nashua végez addigra ő maga is becsomagolt néhány selyem inget.*
- Nos azt hiszem itt végeztünk mind a ketten. -*Jegyzi meg miközben felkészül a távozásra. Azonban a démonnak esze ágában sincs fizetni. Ehelyett az eladó tudatába nyúlva azt az illúziót kelti mintha bőségesen fizetett volna. *
- Merre tovább kedves bék...akarom mondani Nashua? - *Kérdezi miközben hatalmas füst felleget fúj az ég felé.*

- Rendben….. Már már annyira sötét vagy hogy lassan démonnak érzékellek ha nem látlak. Miért vagy ilyen? Mire készülsz?
* A kézfogás nem volt hátsó szándék nélküli. Arra gondolt az érintéssel hátha többet tud meg, de csak a mérhetetlen fekete mágiát érzi Lestatban.*

- Nem szívesen tenném tönkre máris a ruhám, ha gondolja tartson velem a fogadóba. Ott vettem ki szobát - * válaszol Nashua és elindul a kijárat felé. Megköszöni az eladónak, hogy a rendelkezésükre állt, majd egy kis plusz pénzt nyom a markába, mert látta, hogy a démon "elfelejtett" fizetni.*

-Bianka szerint egyszerűen csak túl sok bennem a feketemágia hatalma. Nyugodj meg ez nem hat ki a viselkedésemre. Egyszerűen csak megváltozott az aurám. Ha idővel megtanulom kezelni ezt a hatalmat, akkor elkezd majd szűnni ez az aura. Addigis...- *Leveszi karjáról a kötést, mire elővillan a jel ami csak úgy árasztja magából a feketemágiát.* ...-kénytelen vagyok ezt elviselni. Ezért próbálok minnél többet tanulni, hogy kontrollálni tudjam magamban az erőt.-