Cubcry Forest

-Sok mindent átéltem ahhoz, hogy tudjam mi is lehet ennek a vége...
*Szólal meg röviden.. sóhajtva egyet...*
-Mellesleg honnan ismered te Victoriát?
*Megnyugszik kicsit.. teste engedélye nélkül lazul el egy kicsit.. muszáj neki most a pihenés..*

*Darien kezét Bia földön pihenő kezére teszi.*
-Hát összefutottunk.
*Elmosolyodik.*

*Nem tudja jelen pillanatba kezét felemellni.. így inkább nem is probálkozik..*
-Nem hangzik ez olyan túl jól.. Victoria igen könnyedén át tudja vágni az embert ha kell... és nem szeret beleavatkozni a dolgokba..

-Úgy néz ki itt mindenki az én dolgomba akar beleavatkozni rajtad kívül...
*Elkezdi simogatni Bia kezét.*
-Abból ítélve, hogy nem támadtál rám amikor a földön fekdütem, te is nagyon fáradt lehetsz... Szívja az a szar az energiádat mi?

*Borsózik a háta egy pillanatra...*
-1...pusztán azért nem támadtam rád mert ártalmatlan voltál... 2.. az az általadd nevezett szar.. az a fél életemet és halálomat jelenti...gondolhatsz rá így is és úgy is...az idők egy részét mikro tehetem olvasással meditálással egyszerű pihenéssel vagy gondolkodással töltöm... amikor meg csata van akkor pedig halálig küzdök...

-1 nyugodj le. Senki nem akarja a véredet.... legalábbis én most nem. 2 vedd le magadról azt a szart és ne nyavajogj mert azt nem szeretem. Mi az a doma, hogy ártalmatlan voltam?! És, ha most megtámadnálam és megpróbálnálak megölni?

-Ez nem ilyen egyszerű!
*Áll meg körülöttük egy pillanatra az élet...*
-Ha leveszem magamról, akkor meghalok!
*Majd az élet újra elindul...*
-Ez egy hatalmas erő ami a feketemágiámból tápálálkozik.. a feketemágia egy megújjuló energiaforrás... de ez idő előtt került hozzám.. így most szenvedek addig, míg nem leszek elég éredt..és.. megértem végre... amit még mindig nem tudok..
*Hangja elhalló.. a végére.. ahhoz képest hogy eleinte hangjába tiszte méreg volt.. majd komorság.. végül.. az utolsó szavába félelem gyűlt össze.. olyan enyhe hogy szinte érezhetetlen..*

-Ó... szóval félsz... Pedig a halál remek dolog. Elkezdődik a második élet... Nem születtél még újjá? Hátha ezt a szart nem örökölnéd második életedben...

-Akkor került hozzám mikor újjászülettem...
*szabad keze ökölbeszorúl.*
-Látom te se olvasol.... két igen erős feketemágiából tevődik ez össze.. az újjáélesztésemhez mesterem vérét és egy csep részét adta hogy éljek.. de ezzel ... egy olyan életett adott melyben megkell szenvednem azért, hogy kiérdemeljem ezt az életet... sanyarú sors... de a halálnál vannak roszabb dolgok is..
*dejti ki gondalatait..*

-Aha... remek... írhatnál könyvet az életedről.
*Darien vállat ránt és éhsége visszatér.*
-Biztos nem adnál egy kicsit mégis a véredből?

-nem..
*mondja ki egyszerűen a választ.. viszont érezhető rajta, mint ha kezei és lábai földbegyökereztek.. nem tud mozogni....*

-Fáradtnak tűnsz... mintha, nem a régi volnál.
*Újra elkezdi Bia nyakát simogatni, majd már a száját is odateszi és csókolgatja a lány nyakát.*

*Borsózzik a háta..*
-Szállj...le... a...nyakamról...míg..szépen mondom...
*Szive kicsit gyorsabban kezd el verni...*

*Nyelvével érzékien nyalogatja a lány nyakát és közben csókolgatja. Elkezdi simogatni a nyaka másik oldalát majd elkezd haladni a lány testén lefelé.*
-Neeeeem...

-Elég .. legyen.. Darien...
*Még szabad olyan szinten ökölbe szorult hogy keze körmei lassan belehasadnak tenyerébe...*

*Darien a szájával még csókolgatja és nyalogatja a lány nyakát, majd lesmárolja Biát. A jobb kezével Bia bőrkabátja alá nyúl és mellét kezdi izgatni még a bal keze, ami előbb elindult lefelé a lány testén becsusszan Bia nadrágja alá.*

*Elrántja hirtelen arcát.. *
-Elég legyen Darien! hagyd ...abba...
*teste ismét teljesen akaratlanul lazult el.. kevesett pihent az utobbi időbe a legroszabbkor kényszerőlt rá..*

-Nem akarod?
*A lány nadrágja alatt lévő keze szépen lassan elkezdi rendeltetési dolgát csinálni. Darien érzékien simogatja tovább Bia malleit és szájával is tovább izgatja a lány nyakát.*
-Hát... komolyan nem akarod?

*Szive hevesen ver... ha most nemet mond.. röktön vége van ha igent mond akkor pedig magát bélyegzi meg.. teljesen szótlan marad.. *

-Gondoltam...
*Kezei gyorsabban, érzékiebben mozognak. Darien érzi, hogy nadrágja kezd kicsi lenni. Újra lesmárolja Biát.*

*Minden porcikája ellenkezik, viszont teste nem válaszol cselekedeteire és lassan már szavai sem engedelmeskednek...*

*Láhámozza Biáról a szűk kis nadrágját és keze mellé elkezdi a nyelvét is használni. Másik kezével még mindig Bia mellét izgatja.*

*Hirtelen felvillan neki egy kép.. a sokk hatásra hirtelen megszünik..*
-Elég!
*tünik el hirtelen és pár méterre nem messze tőle jelenik meg... úgyanebben a pózban ahogy volt.. azzal a különbséggel hogy nadrágja felkerült rá... liheg... mint ha élete legnagyobb csatáját vívta volna...*
~Nem figyeltem és röktön maga köré kerített el kell tünnöm innen..~
*Maga mögé pillant kiút felé..*

*Megrázza a fejét.*
-Miért ó mond? Szex helyett inkább bunyó?! Milyen érzelmi világod van neked kedves? Inkább gyere és ülj vissza ide és hagyd, hogy befejezzem azt amit elkezdtem.
*Bia mögött terem és átöleli hátulról. Talán az akartnál egy kicsit erősebb ez az ölelés...*

*Felnyög pillanatra.. *
-Eressz el.. ez fáj..
*Probálja kiszabadítani magát ebből az ölelésből... *