Falkavezérek & Mesterek Lakosztálya

*Úgy dönt hogy itt alszik.Ahogy észrevette a lány is így akarja.Leveszi magáról a köppenyét majd betakarja ketejüket.BIát szorosan magához húzza majd elalszik ő is.*

*Mikor felébred meglátja kedvesét. Egy kis csókot add orcájára, majd átöltözik és elindul járni egyet.*

*Felkel észreveszi hogy Bia nincs a közelébe de éjsége megzavarja a gondolkodásban így elindulk az erdő felé.*

*Az asztalánál dől és feje előre esett, kezei pedig szinte körbefonják. A könyv előtte van amit Nataniel küldött neki. Lassan kezeiről eltünnek a fekete lángnyelvek. Sokat küzdött most hogy sikitás nélkül letudja győzni. Egyre erősebbek a fájások, és napról napra roszabbodik az állapota. Majd mikor sikerül lassan maga elé huzza a könyvet, elkezdi kicsit feszegetni, de hamar rájön hogy ezzel semmirese megy. Kicsit megvizsgálja a könyvet.*
~Nem kulcs kell hozzá.. valami ereklye, amivel ki lehet nyitni..~

Bianka forgatja a könyvet és érzi hogy valahol nyílnia kell hiszen a fedőlapot összekötő aranypánt nem a nyitására szolgál. Az arany nyal kivert könyv egyik zafír berekkása elmozdul a helyéről. Bia meglepődve látja hogy egy bemélyedést takart. A nyaklánca mintha vibrálna.

*Kicsit ujjával megtapogatja a nyilást majd a nyakláncát is, amit még a bőre is érezz hogy vibrál. Leveszi a nyakláncot majd széppen beleilleszti a mélyedésbe, és a könyvet probálja ovatosan kinyitni.*

Ahogy a nyaklánc hozzáér a fedőlaphoz a könyv szinte megremeg és megmozdul Bia kezében. Mikor pedig a medál a bemélyedésbe ér a könyv felragyog és felpattan a fedőlapot záró pánt. A levegő mágiával telik meg és az aranysárga és égszínkék fények betöltik az egész szobát. A lapok közül bíborpiros rúnák emelkednek a levegőbe.

*Feláll és elsötétíti a szobáját. Az ajtót kulcsra zárja a sötétítő függönyöket elhúzza. Egyetlen egy gyertyát gyújt meg maga mellet, mely nem zavarja a mágia áramlását a szobában. Visszaül és a rúnákat kezdi el nézni, próbálja leolvasni azt ami rajtuk van, ha viszont nagyon nem megy akkor pedig a könyvet kezdi el vizslatni hátha ott sikerül.*

A hét rúna lassan forog a levegőben. Bia próbál leolvasni róluk valamit, és rögtön képeket vetítenek az agyába. Bia lelki szemei előtt egy különös képződmény jelenik meg. Egy hatalmas fekete átjáró rajzolódik ki amit egy tükörre hasonlító képződmény zár le. A kapu külső részére mintha ugyanezeket a rúnákat vésték volna. Furcsán ismerős a környezet a miben a kapu van. Aztán hírtelen kitisztul a kép a párbajterem egyik árnyas sarka ismeri fel a vérfarkas lány. A hét rúna kéken felizzik és Bianka nyakláncába vésődik mind a hét. Aztán a könyv zavaros képeket kezd el sugározni. Képeket amint a nyakláncba lévő rúnák a kapukon lévőkkel párosítva át lehet helyezni a kaput egy helyre amit ismer az ember. Aztán a képek ismét vörös rúnákat mutat, amik valamilyen módon mintha emberek lennének. Aztán a képek eltűnnek és a könyvből kirepül a hét vörös rúna és miután megkerülik Biát kiszöknek a teremből és szétszóródnak a környéken. Kihunynak a fények és a fedőlap becsukódik.

*Mire becsukodik a könyv, úgy érzi elájul, nagyon nagy megterhelés volt ez elméjének. Feláll hogy kitisztitsa fejét, de mielőtt az ablakáhozz érne hogy elhúzza a függönyt, eszméletlenül dől az ágyára félig.*

*Úgy dönt meglátogatja kedvesét de amikor benyit az ajtón nem várt látvány várja őt.ODarohan biához majd az ágyra fekteti megnézi a pulzusát majd hoz egy törülközőt amit hidegvizzel bevizez majd a lány homlokára rakja hogy a láz lentebb mennyen és probál energiát közvetíteni a lánynak.*

*Mikor Lauren kezével hozzá ér, szinte mint ha rémálomból ébredne fel és ül fel. Kiesett a transzból ami az ájulást okozta. Liheg egy kicsit és megnyugszik.*

*Magához öleli a lányyt és kérdőn néz rá.*-Bocs hogy kicsit későn érkeztem de nem éreztem hogy baj lenne de mi történt?

-Nat.. küldött egy könyvet.. hogy nézzem meg.. transzba estem de a túlterhelés miatt el is ájultam azért nem tudtam felébredni.. mostanáig..
*Mondja néáyn szakadozás közbe mikor visszaérnek az emlékek néha fejébe hatol a fájdalom.*

-De remélem mostmár nincs baj.ÚGyérted Nataniel?Miben ügyködik vajon az a farkas.Talán jobb lenne utána nézni.*Mondja egy csók után kedvesének.*

*Add egy csókot kedvesének.*
-Utána járunk.. de kicsit feldogozom a dolgot meg elgondolo melőtte hogy mit is kéne tenni...
*Szólal meg már nyugodtan.*

-MA éjjel nálad aludjak vagy nem lesz gond?*Kérdezi mosolyogva a lánytól de eléggé aggódik érte.*-Szeretlek.*Súgja a lány nyakához hajolva majd egy újjabb csókot ad a lánynak.*

*A folyosón sétál,amikor megakad a szeme Bia lakosztáján*~Hmm jó lenne már tanulni valamit~*Ezzel bátorságot vesz és bekopog az ajtón*

*Épp egyedül fekszik a szobájában, elméje máshol jár. Már jópár napja így folyik ez, csak pár gyertya ég a szobájában máshol minden elsötétítve. Milla hangja viszont felzavarja gondolataiból.*
-Tessék!
*Szavai olyanok mint ha álmos lenne, annak ellenére hogy már rég óta fent van.*

*Amint meghallja a tessék,szót már be is nyit,hisz ez azt jelenti,hogy Bia a szobájában tartózkodik*-Szia,ugye nem zavarok?*teszi fel a kérdést,miután a fekvő nőre néz*

*Lassan felcsücsül az ágyán ahogy Milla belép.*
-Nem, nem zavarsz...
*Mondja mi közben teljesen feláll és elemgy a mosdóba pár pillanatra míg kezét vizsgálja át majd visszajön.*
-Na mond csak miben segíthetek?

-Hát tulajdonképpen,arra gondoltam,hogy régen tanítottál már,és hogy kéne valami újat tanulnom*mondja miközben Biát nézi,ahogyan felkel és kimegy a mosdóba*

-Rendben van... Most nem megyünk ki a szabadban hanem az edzőtermet használjuk.. nem szeretném ha felégetnénk az erdőt..
*Pillant rá madj elindul a párbajterembe.*

*Lassan ébred fel, s mászik ki az ágyból. Nyújtózik egy nagyot, majd kisétál a fürdőbe, elvégzi dolgát, aztán lezuhanyozik. Gyors hajmosás, törülközés, majd hajszárítás, fogmosás, pofika rendbetétel és egyebek. Mikor mindennel végzett, visszasétál a szobájába és felöltözik. Tiszta fehérneműt vesz fel, majd egy trapéz alakú, csípőfarmert, bokazoknit, tornacipőt. Felülre pedig egy fehér, ujjatlan felsőt vesz fel. Magára vesz még egy melegítő, cipzáras, csuklyás pulcsit, majd gyorsan kiszellőztet és rendet tesz a szobában, haját összefogja egy cofba, aztán kilép a szobájából a folyosóra.*

A surrogó szárnyak hangjához hasonló zaj járja át a kastélyt és egyre erősödik az elviselhetetlenségig. A hang forrása a párbajteremből jön.