Kínzó Kamra & Börtön

*Érzi a mogorva hangnemet, de nem haragszik emiatt. Megérti a nőt.*
-Hát lehet. De már feltettem a védővarázslatokat, így senki nem bánthat és nem léphet be a cellába az engedélyem nélkül.
*Mondja Karennak, bár nem tudja z most jó hír-e vagy rossz.*
-Szívesen. Remélem nem sokáig leszel. Csak egy cserát akarok és kész. Utána mehetsz amerre látsz.
*Teszi még hozzá, s közben elővezs egy papírt s egy tollat, amire rávés valamit, majd a papír hirtelen felgyúllad és eltűnik.*

-ugyse fogja Blaze visszaadni a barátotokat.. nem olyan típus aki ilyenekbe belemegy..
*egy kis rövid szünetet tart majd eszébejut még amit elmond..*
-lehet úgy gondolni muintha sokat mondanék el emiatt róla de ettől mé úgyanúgy letud győzni másokat méghat tudják is hogy lehet átverik.. nehéz kiismerni.. de aki kiismeri egy gyémántra talál..
*a végét már úgy mondja hogy hangjában hallatszódnak az érzelmek*

-Lehet, de gondolom téged szeret és érted bármit megtenne. Én csak ennyit kérek tőle, semmi mást.
*Válaszol, s végighallgatja Karent. A mondat végére kedvesen elmosolyodik.*
-Hát igen. Tényleg nehéz kiismerni. Az egyik pillanatban barát, a másikban ellenfél. Fura fazon, de azért a maga módján rendes.
*Teszi hozzá, s a cella ajtaja elé lép, de nem tesz semmit, csak nekitámaszkodik. Ha Karen készülne is valamire, amit nem hisz, egy energiamező védi meg a ráirányuló támadástól, amit felvonta cella köré.*

*meg sem mozdul... mikor tanították akkor rájött hogy az ilyenek maximum ingerlés vagy csapda szokott lenni...egyik se kell most neki.. inkább csak ki akarna végre jutni mert rosszul érzi magát ezen a helyen.. és az hogy vérfarkassal beszél mégundorítóbb..*
-fura vagy.. vérfarkas vagy és azt mondod egy vámpírról hogy a maga módján rendes.. mikor már évezredek óta harcolunk.. úgy látszik nem csak a mi köreinkben vannak kiismerhetetlen emberek.. khm azaz lények.. az embereket csak enni szoktuk..
*ekkor kordul egyet a gyomra sikoltozva étel azaz vér után... *
~na szép.. nem kinzásba halok meg hanem éhen..~

*Hát ha a nőnek undorító akkor így járt.*
-Nah igen. Tudod én nem azt nézem, hogy milyen fajból való, hanem inkább úgymond a lelkét.
*Teszi hozzá, mikor meghallja, hogy Karen gyomra megkordul. Elmosolyodik, csettint egyet a kezével és egy őz kerül a lány elé. Persze élő.*
-Tessék. Most jobbra nem futja, remélem elég esz.
*Mondja, s figyeli Karent.*

*meglepődve néz az őzre de msot az éhség miatt nem fordul meg a fejébe hogy mérgező lehet e vagy hasonló.. megragadja az állatot beleharap a nyakába és szívni kezdi a vérét szitne szárazra szivja majd a holt testett arrébdobja..*
~ez jól esett...~
-de azért a fajkülönbség csak jelent neked valamit.. nem hiszem el hogy nem..
*szólal meg mostmár jóllakottan*

-Pedig nem. Elhiheted.
*Mondja a nőnek, s közben eltűntetia tetemet.*
-Elég volt, vagy kérsz még?
*Néz kérdőn Karenre, s közben csak ácsorog a rácsnak dőlve.*

-nem elég volt bőven...
*szólal meg röviden majd közbe probál valami kiutatt keresn ia rácsokon a falon vagy hasonló.. kezd bezártásg érzete lenni.. társait hiányolja... és ez az érzés hogy bármikor becsaphatják és hasonlók.. borzalom..*
-és mond csak.. mennyire vagytok jóban azzal a .. hogy is hivják.. ja igen.. Biával..
*kérdi meg kicsit lassacskán mert nehezen emlékezett a névre.. nem is tartja számon a rabokat és nem is nagyon érdekelte*

-A mesterem.
*Válaszol egyszerűen. Érzi, hogy ez a bezártság rossz Karennek, de sajnos nem engedheti el a lányt. Ha kiengedné a cwellából, abba bele is halhatna a kastélyon levő védővarázslat miatt. Így marad a cella.*
-Ne haragudj, hogy nem engedlek ki, de nem tehetem. Ha megtenném meghalnál.
*Néz a nőre bocsánatkérően, amit ritkán tesz, de ez most ősinte.*

*sóhajtva dől neki a cella rácsoknak de ekkor mintha áramütés szerűen csap a hátára egy fájdalams érzés.. azonnal elkapja onnan magát mert rájött hogy ez a védőbűbáj és a falnak fölve ül le..*
-és milyen mesternek? szerintem igazán nem tud sokat.. és nem volt valami nagy szám..
*mondja kicsit egykedvűen vállat vonva*

-Mesternek kiváló, mégha nem is tűnik annak. hog nem tud? Tug ő leget, csak ügyesen elrejti. Vagy csak szimplán nincs kedve hozzá. Nála nem lehet tudni.
*Vállatvon és figyeli, ahogy Karent megcsapja a védőbűbáj ereje.*
-Bocs.
*Teszi hozzá, s maga elé pillant. Köpenyét ledobja az egyik székre, ami a cellával szembeni falnál van, majd visszafordul Karenhez.*

-ha azt mondod hogy nála nem lehet tudni.... akkor honnan tudod hogy az a sok tudás télleg megvan neki? mivan ha csak valami illuzió vagy hasonló?
*mondja kicsit kiváncsiskodva most már.. többet akar tudni a nőről..*

-Nyugi észrevenném, ha csak illúzió lenne. És nálatok? Blazzel mivan?
*Kérdez vissza kíváncsian, miközben odahúzza a rácshoz a széket és leül rá, pont a lánnyal szemben.*

-mi lenne? erős és ezt mutatja is.. kínzásokban ... először azthittem hogy túlzásokba esik de rájöttem hogy tudja mit tesz és hogy miért.. gonosz amennyire kell ahozz hogy jó vezető legyen.. tudja irányítani a csapatott persze Kyron segítségével..
*mondja le röviden majd visszakérdez*
-de miért kérded? egyépként nem modntál el Biáról sok mindent engem viszont érdekel ... miket tett? miből jöhetett az hogy ő legyen a csapatotok vezetője?
*teszi fel sorozatba a kérdéseket*

-Áhh értem.
*Bólint, majd a Biás kérdésre elgondolkodik.*
-Tudod a vérfarkasok falkában élnek, és olyanok mint a család. Számomra. Ő pedig olyn, mint egy gondos szülő. Kedves, néhol még látszik is rajta, de tud kemény is lenni, ha arról van szó.
*Mondja, s figyeli a reakciót.*

*meglepődik kicsit**
-falka, család? hát ez elég puhányságra utal számomra.. gyengeség.. kedves szülő ? huha.. túlságosan különbözünk az biztos..
*mondja furcsálkodva továbra is kicsit elgondolkodik*

-hát mi csak egy csapat vagyunk.. mi vagyunk a vezetők törekszünk arra hogy a tanítványokat szerezzünk és azokat a legjobban kiképezzük vaskézzel természetesen.. nekem ez a normális.. néha természetesen a szerelem is szóba jön...
*mondja nyugisan a vége azarról jutott eszébe hogy hiányzik neki Blaze és hogy vele akar lenni...*
-én akkor se értem annyira ezt a falkás dolgot.. ha mondjuk összevesztek akkor nem büntettek hanem vártok vagy hogy?
*mondja továbbra is furcsálkodva.. hát igen jó pap holtig tanul*

-Hát attól függ. Én vesztem már össze Biával elég keményen, és meg is kaptam érte a magamét.
*Mondja, s közben megfordul és megmutatja hátán az ezüst tetoválást, amit kapott a nőtöl, majd visszafordul Kren felé.*
-De van, mikor csak szépszóval vagy egy kiadós veréssel gazdagodik valaki. Attól függ, mit vétett.
*Válaszol a kérdésre, a csapat dologra pedig nem mond semmit. Ő meg ezt furcsállja nagyon, de hát megesik az ilyen. XD*

-szép tetoválás.. és ezüst..
*sziszen fel a látványtól is ...*
-borzalmas fájdalmakat élhettél át.. akkor ha a ti gondolkodásotoba probálom ezt sűriteni hát.. megkérdezem.. mit vétettél hogy ezt kaphatad? gondolom ez nagy bünetetésnek számít..
*kérdezősködik továbbra is.. a kérdés hegyei nem fogynak..*

-Kösz. Hát nem volt épp kellemes. Azért kaptam, mert nem engedelmeskedtem Bia parancsának.
*Válaszol a kérdésre kissé elszomorodva, de semmi egyéb. Újra Karenre pillant.*
-Hogy nagy büntetés? Gondolom igen. Steve megúszta annyival, hogy kapott párat, ha jól tudom.
*Gondolkodik, majd inkább Karenre figyel.*
-És veled mi a helyzet? Te követtél el már valamit, ami miatt kaptál büntetést?
*Kérdez kíváncsian. Hát igen. Nála se fogynak ki a kérdések.*

-én még jó kislány voltam eddig..
*mondja gunyosan de arcán közbe egy halvány szitne észrevehetetlen mosoly is megjelenik*
-nemrég érkeztem meg hogy segítsek úgy mond Blazenek és Kyronnak.. a bolond hugommal együtt...
*mondja unottan a mondat végét*
-nekem még időm se volt rosszatt cselekedni.. és amikor találkoztunk elsőnek akkor csak egy fejmosást kaptunk..
*szemforgat miközbe beszél*

-Mázlista. Én 15 éves korom óta vagyok vérfarkas, azóta kaptam egyet s mást.
*Teszi hozzá mosolyogva.*
-Akkor ezek szerint megúsztad. És a testvéredte hogy hívják?
*Kérdezget vissza kvánscian ismételten.*

-Gail.. soakt kell még tanulnia de ezt nem fogadja el.. és semmit se hisz el amit mondok neki.. azt is nehezen hitettem el vele hogy a húgom.. szerintem elég nehéz eset..
*vissza se akar gondolni ezekre az emlékekre borzalom..*

-Áhh értem. Hát nehéz eset lehe. Hejj de jó nekem, hogy nincs tesóm. Na jó csak egy fogadott nővérem, de mindegy.
*Teszi hozzá elgondolkodva, majd inkább Karenra figyel.*
-Egyébként ti hogyan vagytok? Milyen hierarchia van nálatok? Vagy csak simán elvagytok vgy hogy?
*Nah ezértelmes kédés volt. XD*