Kínzó Kamra & Börtön

Ezen a helyen az engedetlen Farkasokat büntetjük meg vagy az erre érkező varázslókat vámpírokat démonokat akiket már nem engedünk haza mert elmondhatják társaiknak és kitudodna a kastély jelenlegi helye..
Ahoz hogy leérjünk ide lekel menni egészen a nagyterembe onann elindulni az étkezőbe is ott egy kis ajtónál lemenni ami eddig zárva volt.. ott egy hosszú lépcső van a végénél indulnak meg a cellasorok.. ezek hosszan elnyulnak majd amint végetérnek egy hatalmas terem van tele kínzóeszközökkel és egyébb fájdalmas értékekkel

*megérkezik a Kinzó kamrá és a börtönnek az ajtajához majd lelöki Sophiet a lépcső tetejéről aki hosszan kezd el lefele gurulni.. a lépcsőkbe viszont nem lehet megkapaszkodni mert ugy van elrendezve hgoyha megakarna állni az illető akkro a keze lecsuszik a lépcsőről.. mire megállhatna akkor már rég végetér a földön.. na szóval Sophie gurul lefele közbe jómaga is elindul lefele a lépcsőn szép lassu léptekkel .. most teljes sötétség van mindenütt de ahogy megy lefele a fáklyák ugy gyulladnak meg*

*Hát akkor szépen gurul le a lépcsőn, majd egy puffanás jelzi, hogy landolt szépen. Elterül a földön, majd felnéz Biára és megpróbál felkelni, ami sikerül is, aztán csak várja, hogy jöjjön a folytatás.*

*ahgoy leér mellete Sophiet ismét megfogja és huzza tovább .. felgyulladnak körülöttük a fáklyák.. rengeteg cellában cska pár csont található pokok patkányok tálak amikbe a hus már atomjaira foszlik lasssacskán.. majd mikor a végéhez értek megáll és körülöttük hirteln gyullad meg amaradék fáklya.. megérkeznek a kínzó kamrába ahol félelmetesebbnél félelmetesebb fegyverek vannak..nekilöki Sophiet a falnak és a falból platinából készült bilicselek ölelik körbe Sophiet több helyen átkarolja*
-választhatsz.. akarsz e maradandó nyomokat vagy valami emléket hogy te vagy az a szerencsés akit elsőnek kínoznak meg évszászadok óta?
*mondja bájos mosolyal.. de természetesen csak guny az egész *

-Egyet. Ami mindörökké nyomot hagy, hogy mit tettem.
*Suttogja halkan a szavakat, miután a falhoz lett bilincselve. Felnéz a nő szemeibe, majd ismét lehajtja és a földet nézi.*
-De még mielőtt nekilátsz, szeretnék bocsánatot kérni mindenért.
*teszi hozzá elhaló hangon, majd nagy levegő és várj mi fog következni.*

-már régóta bekellet volna valnom magamnak hogy a bocsánat kérés és adás már nem sokat segít... de azért jó ha az ember vagy a farkas őszinte nem de bár?
*mondja egy enyhe mosolyal majd lekap a falról egy ezüst tőrt és belevágja Sophie nyakába.. most nem vág mélyet hanem miközbe körbevágja a nyakát a tőrt folyamatosan olvassza így a sebbe azonnal bele is ég az ezüst majd mindig egy kicsi lefolyik a nyakán den me sokáig mert utána már szilárdul is meg.. majd utána már kapja is elő egy olyan tőrt aminek a szélei végig recések .. egy pillanatra megvillan a szeme és a platina elkezd mozogni.. kilöki magából és egy padra dobja.. ott hasra esik Sophie és hgoy ne tudjon mozogni azonnal már le is lesz szegezve.. majd belevágja ahátába tőrt és végighuzza a gerincmentén.. ne mtesz kárt a csontokba épp csak annyira hogy a csontokat már lássa*

*Felordít a fájdalomtól, majd el is hallgat, de tűri amit Bia csinál. Mikor elvágódik a földön felnyög, és mikor a kést végighúzza a gerince mentén ismét felrodyt. Szemeiből folynak a könnyei, és próbál kiszabadulni, de ez nem megy, mivel olyan béklyók vannak rajta, amiket nem tud levetni magáról.*

*blokkolja ahátán a vágást nehogy összeforjon.. majd elővesz pár nagyon vékony pengélyű tőrt és pár csigolya közé szurja.. utána felforrositja őket annyira hogy ne olvadjanak meg.. utána csak kicsi nyomot hagy az olvadásuk majd kihuzza a tőrököet és ami hátul lefolyt a nyakán Sophienek páérat folytat tovább meghuzza először a tőrrel a mintát utána elkezdi belefolyatni az ezüstöt.. utána leblokkolja hogy ne forjon rá bőr.. majd nekidül a falnak.. alatta egy szék formálodik ki a platinából..*
-és most megvárjuk mig kihül..
*mondja nyugottan*

*Ordít ahogy a torkán kifér, és kapálózik, de nem tehet semmit. Bia csinálja azt, amit megérdemel. Könnyei patakzanak, fejét a mocskos padlóra hajtja, majd üveges szemekkel elkezd sírni. Halkan és csendben sír, míg ki nem hül az az izé...*

*megvárja szépen míg kihül az ezüst majd leveszi a blokokat Sophieről..*
-remélem tanultál...
*mondja nyugott hangon majd visszaül.. esze ágába sincs segiteni Sophien *

-Eleget.
*Nyögi halkan, majd megpróbál felkelni, de visszaesik a padlóra. Aztán újra próbálkozik és most 4 kézláb van a földön. Könnyei patakzanak le arcán. Haja csapzottan tapad bőréhez. Nyakán vérfoltok ahogy kezein is sebek vannak a sok kapálózástól. Leül a sarkára, majd felnéz Biára, aztán vissza a földre. Csak sír és sír, hangtalanul.*

*nyugottan ül a széken majd szeme ismét megvillan és Sophie alé is egy szék lesz és tolja fel a lányt méretbe.. de egész időalatt csak előre meredt karbatett kézzel komoran.. kicsit még vár ..*

*Mikor egy szék megjelenik alatt és a hátát bevágja a támlába majdnem felordít, de nyugton marad és csak előre görnyed a föld felé nézve. Haja arcába lóg, így Bia nem láthatja tisztán szemeinek vöröses csillogását.*

*feláll a székről ami eltünik mögötte.. majd halványan felsóhajt.. *
-ha befejezted a bőgést már indulhatunk is fel...
*hangja komoly de ez lassan megtörik.. de nem szavakban hanem abban amit cselekszik.. felemeli sophiet a székről és védelmezően magához öleli.. majd karjaiba véve óvatosan hogy ne fájon neki elindul fölfele és ki a kínzókamrából *

*Odabújik Biához. Még az sem érdekelné ha fájna mindene, akkor is szereti a nőt, mint saját anyját. Lecsukott szemmel kapaszkodik Biába.*

*nem nagyon tud aludni a zavaros álmoktól,agyába be-be tolakodnak a rémképek ahogy szerelme és darios közösülnek... hirtelen felugrik elkezd járkálni majd felordít,de úgy hogy beleremegnek a falak,reméli ezt darios is halotta*
-Élvezd csak ki te mocsok amíg teheted..ha eccer kijutok innen esküszöm megöllek,akkor is ha utána énis meghalok...*fejét veri a falba ezzel vezetve le dühét*

*Lépked csendben a folyosón, majd lesétál a lépcsőn, be a nagyterembe, aztán megáll az előtt a bizonyos ajtó előtt, majd kinyitja és lesétál a lépcsőn. Miközben megy le, sorban gyulladnak ki a fáklyán fényt csiholva ezzel. Leér a lépcső aljára és a börtön cellák felé sétál, ahol megtalálja Stevet, de jó pár méterre áll csak meg és elbújik, hogy a fiú ne vegye észre. így néz, hogy mit csinálhat.*

*Megérzi, hogy Darios felkelt, így vissza teleportál a szobájába.*

*szerencse hogy a zsebében volt még szarvashusi így nem halt,éhen a fejéből rendesen folyik a vér de,nem érdekli most épp az mp3asán hallgat vmi zenét és vár*

*lassan beleun a várásba felkel és eggy ütemes ritmusra veri a fejét a falba,elég rémisztő látvány így koszosan büdösen,és tiszta véresen egy szarvascsontot meg belefont a hajába unalmában*

*Steve üzenetet kap gondolatban, ami elég erősre sikeredett.*
~Elég legyen odalent!!~
*Kiálltja egy hang a fiú fejében, majd ez a hang el is csendesedik.*

*feje már csupa vér ,előveszi a kését és levágja a haját *

*Leteleportál a börtönbe, pont Steve cellája elé, majd csak nézi a fiút, hogy mit csinál. Hátán még mindig látszik a tegnapi kínzás nyoma, ami örökre meg is marad és a fém is amit Bia beleöntött a sebeibe.*

*befejezte a hajvágást letörli a vért a fejéről és begyógyítja a sebet,újj külseje van a fejébe húzza a csuklyáját és beül a sarokba a cellában*

*észreveszi Sophiet,megfog egy darab csontot bekeni a vérével és odavágja a rácshoz majd felmordul*