Cubcry városa

- Bonjour! - *köszön meglepetten Nashua, és megilletődött tekintettel néz végig a férfin. Hát már megint nem lesz nyugodt a napja? Aztán észrevesz egy nőt, aki felé tart, látszólag a fehér hajú férfivel van.*
- Segíthetek valamiben? *kérdezi lassan, közben felváltva néz a nőre és a férfira.*
~ Vajon mit akarnak? ~

-Szerinted mit csináljunk vele, drágám? Oooolyan udvariasan köszönt, hogy szinte már megható nem gondolod?
*Haylinre néz.*
-Na mi legyen vele?

-Udvariasan? Ugyan... Utálom a franciákat... *szúrós szemekkel néz Nashuára, hiszen Haylin Angliában született, és jócskán a két nép közötti háborúban is benne volt... A multjáról talán többet nem is tudni, de az biztos, hogy a franciákat rühelli, méghozzá tiszta szívéból.*

* Nashua, mikor a nő bejelenti, hogy utálja a franciákat, zavartan félrenéz, de csak egy pillanatra. Ezután már kerüli a nő tekintetét, nem akar bajt. Inkább a férfi arcát kezdi fürkészi a tekintetével. Elég markánsak a vonásai ahhoz, hogy tudja, nem jó vele újat húzni. Az illem úgy kivánja, kivárja amíg a páros felszólal.*

-Franciák... cöh... Na mi legyen vele drágám? Tudod mit kis francia barátom? Látod ezt a nőt itt előtted ugye? Ha meg birod sebezni, úgy, hogy a sebe véres legyen akkor olyan hatalmat kapsz tőlem amiről eddig álmodni sem mertél, de ha elbuksz, vagyis, ha Haylin előbb megöl, mint mielőtt megsebeznéd... hát akkor már én is utálom a franciákat. Nos... Akkor kezdjétek.
*Tapsol egyet kezével.*

*kicsit felvan háborodva, hogy őt csak játékszernek tekintik, meghát ezt a kis franciát inkább megkínozná, mint harcolna vele, de mivel egy csepp esélye sincs, így a lány felvesz valami védekezési póz félét, majd int kezével, hogy Nashua támadjon*

*Nashua döbbenete egyre fokozódik, de a félelem is újra fellángol benne, csak úgy, mint tegnap a démonnál. *
- Nőt nem ütök - *mondja kimérten Nashua, erőt véve a rémületén. Mikor a nő int neki, hogy támadjon, úgy tesz mintha elindulna felé. Valójában csak egy lassú lépést tesz a nő irányába. Aztán amilyen gyorsan a halandói reflexei engedik, hátranyúl, és sebesen előkapja a hátához rögzített lefűrészelt csövű vadászpukáját. Mesterlövész lévén mindez villámgyorsan történik. Meghúzza a ravaszt, és a nő felé céloz. Közben gyorsan letérdel, így védve ki a nő esetleges támadását.*

*Kitérhetne a támadás elől, de olyan jó a színjáték így egy másodpercre úgy tesz mitha halott lenne, majd begyógyítja sebeit, a golyót kilöki magából, aztán hatalmas karmokat növeszt, a másik pillanatban meg már a férfi a földön hever, felette pedig Haylin és éppen jobbról-balról csapkodja karmaival a férfi arcát, ami most csupa vér... *

* Nashua alig hisz a szemének, hogy sikerült eltalálnia a nőt. Ami azt jelenti, hogy vérző seb nélkül nem ússza meg. Sikerült neki. Méghozzá hamar. Aztán a nő felkel a földről és Nashua már is a karmai közt van. Szó szerint.... A nő, akár egy hisztis kis fruska, karmolni kezdi az arcát, a veszélyesen nagyra növesztett karmokkal. A fájdalomtól felüvölt, azonban nem sokáig tart a kiáltás. A végén már csak nyöszörögve tűri, ahogy a nő felhasítja a bőrét.*

*Megfogja Haylint és egy kicsit arrébb dobja, majd egyből ott terem ahová Haylin esne és még időben elkapja. Haylin szemébe lassan visszatér a józánság, amikor ez megtörténik megcsókolja a nőt, majd a fájdalomtól nyöszörgő Nashua felé fordul.*
-Hát ma úgy látszik szerencséjük van a franciáknak.
*Odalép a fiúhoz és kitépi a szivét. Majd egy kést vesz elő és megvágja magát és vérét a kezében tartott szívre csöpögteti. Majd szépen mindent visszarak a helyére és meggyógyítja a fiút és a maga által ejtett sebet is. Majd megfogja a még ájult fiú karját és kézfejére egy Y betűt éget, majd visszasétál a lányhoz.*
-Haylin, te hagytad magad!
*Mondja Darien majd elmosolyodik.*

*Megvakarássza a fejét*
-De elfelejtettem, hogy mi is az egyesség... Na mindegy lesz még alkalom, hogy megöljem és megbosszulljam a történelmet *sátáni szemekkel és szadista vigyorral tekint Nashuára*

* Keveset fog csak fel az eseményekből. Még érez egy erős rántást a mellkasánál, de nem tudja beazonosítani, hogy mi történik körülötte. Nem érez fájdalmat... az öntudatlanság édes álmába merül.
Aztán maga sem tudja mennyi idő után - talán egy perc, talán egy óra, ki tudja... - lassan magához tér. A zajok, a szagok és maguk az érzések is megváltoztak. Gyengén emeli a karját az arcához és döbbenten veszi tudomásul, hogy a marcangolt sebeknek nyoma sincs.*
- Mi...mi történt? Je ne comprends pas - *motyogja franciául, hogy nem érti, miközben zavartan a férfire néz.*

-Jól figyelj rám Nashua, húzd meg magad egy kis ideig amíg nem kereslek. Olyan erőt adtam neked amit még nem vagy képes irányítani. Úgyhogy csak óvatosan... nem akarok új tanítványt csinálni... olyan... körülményes... És ne nagyon beszélj franciául, mert lenyeletem veled a nyelved. Remélem mindent értesz. Hamarosan találkozunk, ha addig haylin nem öl meg. Addig is viszlát.
*Azzal a vámpír eltűnik az éjszaka sötétjében.*

-Vigyázz magadra kis francia! *viddelődik szadista tekintettel majd eltűnik Dariennel*

* Nashua figyelmesen hallgatja végig a férfit, a nőről azonban nem vesz tudomást. Nem talál be a gúnyolódása. Lassan felül, szívébe villámként csap a fájdalom. Visszazuhan a földre, kétségbeesetten kapdos levegő után. Behunyja a szemét, nem foglalkozik a vámpír tanácsával, hogy mihamarabb húzza meg magát. Addig fekszik ott, amig a hold már magasan jár. Ekkor fájdalom nélkül, ruganyosan áll fel.*
- Mon dieu... - *suttogja franciául, majd mikor eszébe jut, hogy a vámpír mit mondott neki a francia nyelvvel kapcsolatban, megismétli magyarul is.*
- Istenem...

*Megérkezik újra a városnak egy sikátorába. Letörli a vért az arcáról és megropogtatja a nyakát. Kisétál a sikátorból. A város nem sokat változott tegnapelőtt óta. Szétnéz és vár, hogy kedvese, Haylin megérkezzen.*

*Megérkezik a kedvenc szexi, fekete bőrszerkójában ami kicsit véres hiszen Hay is éppen most étkezett, persze nem írta be a naptárjába tehát nem volt betervezve ez a kis evés, de mivel 1-2 motoros pasi egy útszélinek nézték ezért így aztán nem állhatta meg a gyilkolászást...*

*Haylinre néz majd eltünteti róla a maradék vérnyomokat.*
-Kéne nekem egy trón ebben a városban és neked is egy mellettem, drágám... Meg talán akkor már egy kastély is... Most azt hiszem az úgyis a reneszánszát éli. Mit szólsz hozzá? Összeszedünk egyet?

*Nagyokat vigyorog majd megvonja a vállát*
-Miért is ne? Hiszen ahogy már mondtam...Kell a környezetváltás... Akkor monnd, hogy milyen trónra gondolsz és hol... Vezess!

*Megfogja Haylin kezét és eltűnnek.*

*Christian Cubcry egy lerombolt negyedében bóklászott. Abszolút nem illet oda a jelenlegi öltözetében. Ugyanis most egy kényelmes, és divatos szabású méregdrága öltönyben pompázott. A kezében pedig egy fényképezőgépet szorongatott. Úgy kattogtatot a romok között mintha valami gazdag katasztrófa turista lenne.*

* Nashua messze elkerüli azt a helyet, ahol a végzete utolérte őt. A város egy másik, kihalt részére megy, hogy zavartalanul gyakorolhasson. A kastély kertjében nem ment volna, nem érezte jól magát. Dariennek sikerült szétszabdalnia a zakóját és a nadrágját, így most úgy néz ki, mint egy átlagos utcagyerek és a kert túl szép volt ahhoz, hogy így mutatkozzon. Mielőtt visszamegy átöltözik.
Hirtelen villanásokra lesz figyelmes, mintha vaku lenne. Közelebb merészkedik és mikor meglátja a hirtelen villanások forrását, elképed a felismerés, no meg a látvány láttán.*
~ Már megint ez a démon. ~
*A démon kifogástalan öltözéke annyira nem illett a lepukkant helység hangulatához, mint Nashua ruhája a kerthez.*

*Ahogyan Chris fotókat csinál egyszer csak egy ismerős alak kerül az objektívébe. Elvigyorodik mikor felismeri, hogy az illető Nashua. Gyorsan csinál róla néhány fényképet, majd a gépet le eresztve integetni kezd a francia férfinak.*
- Good day to you young sír! -*Kiált felé angolul kissé kifigurázva ezzel az állandó francia beszédet.*

* Nashua szemét kicsit bánja a vaku, de megállja, hogy ne takarja el a kezével a szemét. Nem megy közelebb a démonhoz, ekkora távolság pont elég. Kissé mereven int vissza, meglepi az angol köszöntés. *
- Guten Abend! - * Kíván jó estét németül, bár a nap még nem ment le teljesen, de pár perc múlva Cubcry városára sötétség telepszik. *

*Christian teleportál egyet, egyenesen Nashua háta mögé. Ahogy megjelenik a francia mögött a füléhez hajol és bele súg.*
- Beszéljünk inkább magyarul. Nem is gondolnád milyen ősi nyelv a magyaroké. Talán nem véletlen, hogy az összes nagyhatalmú természetfeletti lény folyékonyan tudja a nyelvet.