Darkness\'Child városa

És hová megyünk? *kérdezi. Be nem vallaná, de megkönnyebbült, hogy nem kell megint egyedül maradnia. Utálja a magányt. De sokszor nincs más választása.* ~jó lenne minél többet megtudni erről a helyről... elég furcsa, vajon tényleg igaz, amit hallottam a vérfarkasokról?~

-Természetesen felmegyünk aludni.- *Kissé furcsálja a lány viselkedését. A gondolataira megáll és csak néz előre.* -Nos... Areana... hallottál az itteni mendemondákról? Hogy léteznek vérfarkasok?- *Most eléggé kíváncsi lett.*

-Léteznek? *kérdezi, és gondolattól szinte ugrálni kezd örömében* ~ a francba, túlreagáltam...~ *lenyugszik, és normál hangon folytatja* Hallottam róluk. *kissé elgondolkozik* ~fura, hogy a mondanivalója mindig mintha válasz lenne a gondolataimra... ~ *mert ugye honnan is tudná, hogy Lestat képes olvasni az emberek gondolataiban^^*

-Én nemtudom... legalábbis még nem találkoztam eggyel sem. Ám az éj sötétjében különös dolgok történnek meg. Néha eltűnnek emberek és sosem kerülnek elő.- *Titoktzatoskodik.*~Lehet hogy kissé ráhoztam a frászt.~ -Mond miért töltött el oly nagy örömmel hogy léteznek?-

-Hát én... csak *kissé nehéz helyzetben van, nem tudja, el merjen-e mondani mindent, nem szokott túl nyílt lenni, sőt kedves sem... egy darabig gondolkodik, és lefelé néz* -Tudod, érdekelnek a vérfarkasok. Régóta szeretnék róluk megtudni több mindent ~maradjunk még ennyiben~

-Áh... értem.- ~Akk legyen neki ennyi elég~ -Nah... most mennyünk. Nem itt akarok megöregedni.- *Felkapja a lány összes csomagját és elindul felfele a lépcsőn.* -Nah nemjössz?-

De, megyek. *mondja, majd el is indul* Mennyit tudsz a vérfarkasokról? Már ha léteznek.. *próbálja óvatosan megközelíteni a témát*

-Nemsokat...- ~Jah főleg hogy én is az vagyok...~ -Csak annyit hogy már többszáz éve ez a hely a birtokuk. A monda szerint fentélnek a dombon egy nagy kastélyban. És csak étszaka jönnek elő. Sok közöttü a tanító, a mester akik olyan embereket keresnek akik vérfarkassá szeretnének válni.-

-És merre van az a kastély? Te ismersz vérfarkasokat? *izgatott lett* ~végre, akkor megtaláltam, ez tényleg az a város, amit kerestem!~

-A kastély pontos helyét nemtudom. És már mondtam: Nem találkoztam még vérfarkassal.- *Végül odaérnek a szobához és Lestat benyit.* -Hát... nemtúlnagy, de neked tökéletesen megteszi.- *A bőröndöket lerakja az eggyik sarokba, majd leül egy fotelba.*

-Ne haragudj, tényleg mondtad már... ~olyan különös... nem tudom miért, de van benne valami, ami nem hétköznapi~
-Egyébként, nem arra gondoltam, hogy itt fenn maradjunk, hanem hogy megmutathatnál pár helyet, például egy boltot. Persze, nem muszáj, ha nem akarod, nyugodtan el is mehetsz, vagy itt is maradhatunk. *megáll, és szétnéz a szobában* ~egész jó kis szállás, azokhoz képest, amikben megszálltam már néhol... ez tetszik~

-Hát ha akarod elmehetünk bemutatom neked a várost.- *Közben ásít eggyet.* -Bocsi de már rég nem aludtam, nah induljunk.- *Felugrik és az ajtóhoz lép.*

-Ha fáradt vagy, igazán nem muszáj. Nem akarok a terhedre lenni. *követi Lestatot az ajtóhoz. Olyan tényleg-nem-muszáj-nem-haragszom-meg fejet vág^^* ~milyen kedves... még ilyen fáradtan is segít nekem... mostmár biztos, hogy nem rossz ember. Olyan rosszul érzem magam, hogy azt feltételeztem...~

-Rendben van... akkor inkább maradjunk.- *Barátságosan megfogja a lány kezét és visszavezeti az ágyhoz, majd ő maga lefekszik. Azon gondolkodik hogy meg-e mondja a lánynak hogy ő vérfarkas.* -Figyelj Areana. Te tudsz titkot tartani?-

Persze. Rengeteg titkom van *mondja mosolyogva. Már másodjára, ezen a napon, ami nála rekord. -már a mosolygás^^- Ül az ágyon, és kérdőn néz Lestatra, közben a körmeit babrálja, ami -mint mindig- vörösre van festve*

-Rendben... Mivel olyan kedves voltál hogy beengedtél a szobádba ezért elmondom a titkom. Léteznek vérfarkasok. ÉS én igenis sokat ismerek. Sőt... én is az vagyok.- *Egyhúzásra elmondta az egészet. Nemsokat filozott rajta. Reméli nem bánja ezt meg.*

*hirtelen, mintha megállna a szíve. Alig hiszi el, amit Lestat az előbb mondott neki. Vérfarkas? Ráadásul ő is...* ~akkor megtaláltam, mostmár biztos, hogy megtaláltam...~ És ha te... ha te is az vagy, akkor... bárki az lehet? *hirtelen megcsillan a remény, olyan ez, mint egy álom, ami túl szép, hogy igaz legyen* ~ennyi keresés után...~

-Igen megtaláltad. Igazából nem minden embernek adatik meg hogy vérfarkassá váljon. Elősször is keresned kell egy tanítót, mint amilyen én is vagyok. Sajnos nekem már van tanítványom, így nem tudlak vérfarkassá tenni, tehát keresned kell valaki mást. Amint tudok kerítek neked eggyet.-

Várj, honnan tudtad, hogy ezt keresem? Úgy értem, miért mondtad, hogy "igen, megtaláltad". Én ezt csak... gondoltam... ~olvasna a gondolataimban?~ *nagyon kíváncsi lett, és érdekesnek találja, hogy Lestat esetleg még a gondolataiban is tud olvasni*

*Gonoszkásan elmosolyodik.* -Igen jól tudtad. Tudok olvasni mások fejében. Meghallom amit ti akárcsak gondoltok is.- *Ásít mégeggyet.* -Nah én megyek és lefürdök... Majd utánna beszélünk.- *Belép a fürdőbe és elkezd zuhanyozni. Az ajtót nemzárta ben, hátha a lány akar valami halaszthatatlant.*

-Micsoda? *kissé elhűl, de nem lepődik meg túlságosan. Hosszú útja során hallott egyet-s mást a vérfarkasokról, és a különleges képességeikről.* ~akkor mindent hallott? Ezt is?!~ *olyan hihetetlen minden... feláll, és utána akar menni, de rájön, hogy Lestat fürdik, -most egy picit nehezen esnek le neki a dolgok, egy ilyen meglepetés után- úgyhogy hirtelen lekapja a kezét a kilincsről, és szégyenlősen arrébb húzódik*

*Végül kijön a fürdőből. Törülközője furcsa mód hozzá került és most csak az van rajta körbetekerve. Leül az ágy széllére és egy másik törülközővel a haját kezdi el dörzsölni.* -Mostmár mehetsz te.-

-Rendben. *feláll, és bemegy a zuhanyzóba. Egy kis idő múlva kijön, és keres egy törölközőt.*
-Majdnem elfelejtettem *azzal vissza megy, és zuhanyzik*

-Nah... én alszok. Majd holnap még beszélgetünk.- *Szól oda a lánynak a fürdőbe. Eközben felkapja a boxerét és bedől az ágyba. Pár perc múlva már szuszog is szelíden mint egy kiskutya.*

*Kijön a fürdőből egy köntösben* ~hm, tényleg alszik~ *elmosolyodik, és betakargatja, mert éjszakára szereti nyitva hagyni az ablakot, és ki tudja, milyen idő lesz. Majd ő maga is bebújik az ágyba. Ez az első alkalom, hogy együtt alszik valakivel* ~remélem nem vágom orrba álmomban~ *még egyszer végig gondolja az aznap történteket, majd mély álomba merül*