Cubcry Forest

*Tovább sétálgat az erdőben,kémleli a tájat,a sötétséget élvezi.Örökre erre vágyot,a sötség birodalmára,ahol egyedül van,távol a gonosz emberektől,akik Aliyyaht annyiszor bántották.*~Nah de ez most már másképp lesz,soha senki nem fog engem többé bántani!~*Ahogy gondolataiban elhangzottak a mondatok,a lány szemében egy pillanatra felcsillant a vámpírtekintet,és a gonoszság.Gyűlöletet érzet,rengeteget,a világ ellen.*~Annyi mindenkiben bíztam és mégis mindig csalódnom kellett,soha többé nem fogok senkit sem szeretni,mert abból úgy is mindig csak baj lesz.Inkább csak magamra gondolok,és a saját érdekeimre.~*Gondolataiba elmerülve róta a köröket a sötét fák lombjai közt.*

*Ahogy elmerült, hamarosan érzékeli hogy nem cska ő van itt és léptek nyomát hallja. Hamarosan meglátja az éppen felé közeledő lányt, akivel multkor találkozott.*
~Nahát nahát, milyen véletlen sors, nem hittem volna. Na most már kiváncsi leszek hogy áll a találkozáshoz.~

*Gondolataiból feleszmélve,érzi,hogy van valaki a közelben.Megy az érzékei után,majd végül megtalálja azt a lányt,akivel nem is olyan rég találkozott.*~Eszméletlen milyen kicsi a világ!~*Odamegy az idegenhez és köszönti.*-Szia! Hát te?

-Semmi érdekes, most jelenleg elvagyok. Milyen kicsi a világ, nem igaz? és.. Te hogy vagy?
*Kérdezi egyszerűen.*
~Hm kiváncsi vgayok milyen közelségben fogja érezni a furcsa nagy változást.~

-Hát nem a legjobban,de megvagyok...ööö...*habozik*
-A multkor nem mondtad a nevedet...*Várja,hogy az ismeretlen megadja a nevét,anélkül,hogy Aliyyahnak azt külön kérnie kellene.Észrevesz a lányban valami furcsaságot,amit a multkor nem érzett,de most ott van benne valami...~Megváltozott benne valami a multkori találkozásunk óta...de vajon mi?~*gondolkozik,de nem tudja pontosan,hogy mi lehet az,amit érez az ismeretlen aurájában.*

-A nevem Bianka.. Bianka Emeresz. Te meg gondolom Aliyyah, Blaze újabb tanitványa gondolom, látszik a tanítási módszere.
*Körbenéz közben a lányon mikor ezt mondja, de nem áll fel.*

-Honnan ismered Blaze-t?~Várjunk csak...~*Libabőr fut végén a hátán...rájön,hogy mi az,a fura dolog Biában,hogy mi fedi be az auráját.Sokáig tartott,mire rájött,de mostmár biztos benne.~Véérfarkaas...~*Alig tudja elhinni,hogy ez igaz,de cselekednie kell...hirtelen hátraugrik,mert nem tudhatja,hogy a lány milyen erős,ha esetleg rátámadna Aliyyahra.Aliyyah nem akarja bántani Biát,ezért csak vár,hogy a lány reakciója mi lesz...*

-Nyugalom kislány! Lehet Blaze tanítványa vagy, de attól még nem foglak azonnal megölni, még akkor se ha Blzae majdnem megölt születésemkor. Nem kell félni, nem támadok rád.
*Mondja őszintén de első felszólalására mint ha elnevetné magát ezen a reakción.*

*Megnyugszik,bár nem szereti,ha kinevetik.*~Mind1,már megszoktam...hát igen kár volt megintcsak "barátkoznom" tudhattam volna,hogy ebből csak gáz lesz.~*Lenyugtatja magát,mert fölösleges lenne,ha egy vérfarkassal összetűzésbe keveredne,aki egyrészt lehet,hohy erősebb,másrészt pedig szimpatikus a lány,és nem is bántotta Aliyyaht.*

-Még mindig nem tudom emgérteni, ezt az ellenszenvet tőletek. Pedig csak ülök. Mi kárt tudnék benned tenni? Amugy nyugalom, múltkor télleg ember voltam, nem csaltak érzéseid, csak azóta kicsit változtak a dolgok.
*Egyszerű szavai, még is nyugodtak. Semmi feszültség nincs benne*

-Ez nem ellenszelv,hidd el!Csak láttam Lestatot,hogy ölte a vámpírokat,és tudod jó az elővigyázatosság.Amúgy miért is van háború a vámpírok és vérfarkasok közt?*Kérdezi meg,bár lehet hogy Bia sem tudja a kérdést,hisz Aliyyah nem tudja,hogy Bia a falkavezér.De mégis van a lánynak egy olyan érzése,hogy Bia fogja tudni a választ.*

-Tudnám miért érdekel ez téged. Egyébként pedig azért mert évezredekkel ezelőtt, a két vezető összeveszett majd egymás lányait és fiat legyikolták, melyel veszélyeztették a következő vezetőket. Ezért kaptak össze jócskán, melybe fajtásraikat is belevonták mind két félről. Azóta viszont, történt még egy és más ami miatt nem lehet béke.
*Szemeiben látszik hogy őszintén beszél.*

-Értem*hangjában,és szemében érezni a szomorúságot.Hisz Aliyyah belegondol,hogy mennyi vámpír és vérfarkas hallhatott meg.Pedig ha a két faj összefogna,akkor nagyon erősek lennének...talán még az emberek felett is uralkodhatnának,és új világ alakulna...Na de merész gondolatok ezek,egy fiatal vámpírtól...*
-Miért ne érdekelne,hiszen végülis valamennyi mértékben rám is tartozik...*kedvesen beszél és nyugodtan,reméli,hogy Biát a következő mondata miatt,nem utáltatja meg magával.*

-Hát, téged inkább cska irányítanak., hgoy őszinte legyek.
*Modnja csak egyszerűen majd hátradől a hóban, aztán körülötte a hó és a jég elolvad és puha fű lesz körülötte.*
-Egyébként ha azt hallod hogy a vérfarkasok vezetőjét szitkozzák akkor tudni fogod hogy rólam beszélnek. A nagy Emeresz..
*Utolsó mondatára szemét körbeforgatja, nem szereti ha Emeresznek szólítják*

~A vérfarkasok vezetője,az szép...~*A lelke mélyén érezte,hogy Bia,nem egy mezei vérfarkas,érezte,hogy erős és tisztavérű.Így aztán nem is lepődőtt olyan nagyon meg azon,hogy ő a falkavezér.*
-Hát ez elég szar...mármint,hogy engem csak irányítanának.*Ezzel leült Bia mellé.Igazából nem bírná végighallgatni hogy Biát ócsárolják neki,talán lehet hogy Aliyyah nem is olyan jó vámpír,és hogy nem is tartozik a vámpírok közé sem...*~Jajj Istenem,hol van a helyem?~*Kérő szemekkel néz fel az égre,és felsóhajt.*

-Nyugalom te is megtalálod a helyed. De azt ajánlom, hogy tanulj szorgalmasan, kérda mestered hogy tanítsoncs, azért hogy minél jobb legyél. Utána magad is rájösz hol a helyed. De msot viszont, szép éjszakát.
*Ezzel eltünik.*

*Meglepődik,oly annyira,hogy elköszönni sem tudott.*~Hangosan mondtam volna?...NEM,az kizárt...ez azt jelenzi,hogy ööö olvasott a gondolataimban?! *Aliyyah nem állt fel,tovább ücsörgött,és gondolkozott a fűben.Kissé felkavarta benne a dolgokat,a Biával való találkozása.*

*Hüvös tekintettel járja magányosan az erdőket.Semmi zaj még a fák sem reopognak.Az egyész erdőben léptei vizhangoznak.*

*Miután Sarah a lelkébe gázolt, úgy döntött visszajön az erdőbe kicsit piengetni. De balszerencséjére ismét hangokat hal.*
~Valyon ki az a szerencsétlen akin dühömet fogom letölteni, ha elémkerül?~
*Pillant körbe, hamarosan egy Blazet pillant meg.*
~Hát ez nem lehet igaz! Tanács most bottal ver engem vagy mi, mindenki közül pont ő?...Najó csak nyugodtan... ez csak egy idióta..~

*Az idióta a fülébe jút majd nem is figyelve hogy ki az eldob egy kunait olyan erővel hogy az beleáll a lány vállába és a fához szegezi.*-MIért kell neked mindeig elrontani a napomat?
*Szólal meg hűvösen kb 30 méterre a lánytól.*

-Veled meg miért pont akkor kell találkoznom, mikor a legroszabb hangulatomba vagyok? Volt ma már elég bajom, nem kell a te gyereskedésed is.
*Közbe kirántja a kunait és begyógyítja sebét, majd vissza a feladónak. A hasa felé célozz, de nem az a célja hogy telibetalálja.*

*egy jégcsappal hárítja a támadást mely a kezéből nőtt ki.*-Óó szóval gondjaid vannak.Míly szerencse hogy egy újjabb alkalom az életed megkeserítésére.Mint amikor a gyermked eltünt.*MOndja gúnyal és gonoszsággal a hangjában.*

-Milyen jó hogy rokonságban vagyunk. Nem is örültél volna a gyereknek drága? Pedig a szeme, az biztos az apjájé lett volna, annyira tetszett volna neked.
*Gúnyolodik, de ezzel csak rejtegeti azt a mérhetetlen kegyelemdöfést, amivel nem régiben, Sarah is megajándékozta.*

-Most játszod itt a kemény kőszívű gyereket.*Hirtelen a lány mögé teleportálódik de teste olyan mintha puszta árny lenne csak zölden világító szemei és a testében a szabálytalanul kiálló nyalábok.*-Úgy mondod mintha a gyereked nem jelentett volna neked semmit.vagy télleg félre dobod őt mint az összes barátaidat.az összes falkatársad haláluk napján fontos volt neked rá egy napra mint ha meg sem történt volna.Nekem hiába hazudsz a tekinteted mindent elárul.ÉRzelmeid előttem nem rejtheted el.

~Az egyetlen semély...*
*Szemei lassan könnybe lábadnak, de nem fordul meg.*
-Te is tudod hogy számomra mindenki fontos, aki ér valamit, és nem támad hátba. Időről, időre megölöd a családomat.... Kit akarsz következő áldozatodnak?! Nincs hozzzám és a családomhoz semmi közöd...
*Szavai fájdalommal teltek.*