Kínzó Kamra & Börtön

-Igazság csak félfüllel hallotam ezt a nevet de nem tudom, hogy mi neved...............és nem félek tőled mert nem tudsz megölni eddig még senkinek sem sikerült
*Mondja komolyra fordítva a szót*
-Én most csak azért vagyok itt, hogy segítsek neked egy pcit

- Dzsesszika Lexter vagyok. *mondja komolyan, majd a magölésre elmosolyodik. Lassan felkel és odamegy a rácsokhoz és a fiu szemébe néz.*
- Ha már sikerült volna valakinek, akkor szerintem most nem lennél itt. *mondja, majd egy gonosz mosoly, ami neki annyira megy. *
- Segíts? Nekem? Ugyan miért? *néz kérdően Danielre, mert valahogy nem érti, hogy miért akar neki egy vérfarkas segíteni. *

-Tudod én már fiatalon bevonultam a seregbe és ott nem volt lehetőségem igazi harcra ezért a harc a mániám de eddig csak tevoltál az aki így harcolt velem és őszintén szolva beléd szerettem ez miatt.....Mármint a tudásodba és valahogyan egy olyan ösztön van bennem a harcunk után, hogy megint meg kell történnie
*Mondja és közben mélyen a lány szemébe néz utána pedig a kezeit nézi*

- Á, értem. Tehát akkor harcolni akarsz velem. Hát engedj ki vagy gyere be és adj egy kardot. Utánna felőlem nincs semmi akadája se, hogy harcoljunk. Csak meg ne bánd. *mondja ismét egy gonosz mosollyal. *
- Én szeretek harcolni, mindegy, hogy ki az ellenfél. *mondja, bár tudja, hogy Dan nem fogja kiengedni, de bejönni meg úgyse mer majd.*

-Én csak azt bánom amit nem teszek meg............De ahogy ezt az erőteret nézem szerintem Sophie húzta fel ami azt jelenti, hogy nem tudom még feltörni de próbálkozni fogok *Mondja miközben óvatosan az erőtér felé nyúl*

- Hát az erőtéren én is látom, hogy nem lehet egy könnyen feltörni, mert különben már rég kiszabadultam volna. *mondja, mert nem örül neki, hogy itt kell lennie.*
- Tényleg megpróbálod feltörni? Na, az jó lesz. *mondja mosolyogva, majd támad egy ötlete.*
- Éhes vagyok. Nem hoznál nekem egy kis vért? *kérdi a fiutól, mivel tényleg éhes, régen evett már. *

-Sajnos a vér pont elfogyott.............Bocs de mi nem vámpírok vagyunk szóval max csak véres húst adhatok
*Mondja és egy nyílást keres ahol majd beadhatja a kaját*
-Nem látsz itt egy kis nyílást???
*Kérdezi nevetve*

- Hát kár, hogy elfogyott. *mondja, majd egy sóhaj.*
- De látok egy nyílást. *mondja és tényleg talál egyet.*
- Nem kell a véres hús, azt nem szeretem. Viszont a kezedet is berakhatod ebbe a nyílásba. Ígérem, hogy nem szívok majd sok vért. *mondja és próbál meggyőző lenni, de tényleg nagyon kevés ereje maradt már és szüksége lenne a vérre. *

-Álat vér jó lesz *kérdezi érdeklődve*.........Mert akkor tudok hozni valamit
*Mondja és indulásra készen ál*

- Nem, mivel nem iszok állatvért. *modja, mivel neki tényleg emberi vér kell. *
- Csak nem félsz tőlem? Megígérem, hogy nem foglak megölni. *néz a fiu szemébe, próbálja meggyőzni róla, hogy adja oda a kezét.*

*Lassan feltűri az ing ujját és beteszi a níláson*
-De télleg óvatosan vagy fájni fog a fejed
*És megereszt egy gonosz mosolyt*

*Csak erre a pillanatra várt. Ő azt mondta, hogy nem fogja megölni, de attól még elegendő vért fog szívni a férfiból. Megfogja a kezét, keményen, hogy Dan nehogy kihúzhassa, majd egy mosoly.*
- Igyekszek gyengéd lenni. *mondja, majd beleharap a kezébe és elkezdi szívni a vért. Tuti, hogy Dannek ez fájt, de hát fájdalom nélkül nem lehet átszakítani a bőrt. Majd csak iszik és közbe becsukja a szemét, nagyon kellett már ez neki és Dan vére elég jó, tehát megteszi. Viszont ha nem hagyja abba lassan a vérszívást, akkor Dan meg fog halni, de vár az utolsó pillanatig.*

*Egy szisszenés*
-Szóval ilyen az ha valakinek egy nő szijja a vérét..........De szerintem már elég lenne nem?
*Mondja miközben lassan elkezdi a pajzs felé húzni a kezét*
-Mondtam, hogy fájni fog ha rossz leszel
*És lassan kezd térdre kényszerűlni a vérhiány miatt*

*Viszont Dzsessz még nem hagyja abba, túlságosan is jól esik ez most neki. Így viselkedik az, akit éheztetnek. Nem fél attól, hogy rosszul fog járni, mert hát miért is járna rosszul. Főleg, hogyha a srác már nem is bírja. De mivel megígérte, hogy nem öli meg, így elengedi a kezért és még egy picit véres maradt a szája, amit meg letöröl a kezével. *
- Máris sokkal jobban vagyok. *mondja mosolyogva a fiunak és közben figyeli, hogy vajon hogy van.*
- Kössz. Máskor is téged kérlek kajának. *egy gonoszkás vigyor.*

*Begyógyítja a zsebét és leül török ülésbe*
-Most csak egy dolgot mondok áúúúú............nem túl kellemes de nem is rossz XD...........de ha lehet legközlebb ne legyél ennyire mohó
*Mondja miközben letüri az ing ujját és lassan feláll*

- Én nem is voltam mohó. *mondja mosolyogva. Hisz ő csak ártatlanul megkostólta a fiut és hát ízlelgetni kellett. Majd figyeli, ahogy feláll, tudja, hogy milyen érzés, hogyha kiszívják valakinek a vérét és hát tény, hogy nem kellemes.*
- Ha a nyakadból szívtam volna, akkor az jobban fájt volna. *mondja egy mosollyal.*

-Ok de nem onnan szívtad...............De most mesélj magadról valamit ha már így közelebbről is megismerkedtünk
*Mondja miközben a sebhelyét piszkálja*

- Igen, tudom, de ami késik, az nem múlik. *mondja, majd az, hogy mesélj magadról, érdekesen érinti. *
- Mit meséljek? Mire vagy kíváncsi? *kérdi a srácot és leül a földre, mert nincs kedve áldogálni. *
- Kardforgató mester vagyok a vámpíroknál, de erre gondolom rájöttél. Ha meg nem, akkor most már tudod. *mondja és figyeli Dant.*

-Engem az érdekel, hogy hol tanultál meg így küzdeni mert elég fura és ahogy a mozdulatokat látom nagyon régi technikát használsz
*Mondja miközben egy széket tesz maga alá és ráül*

- Mivel több, mint 2000 éves vagyok, így volt rá időm, hogy megtanuljak pár dolgot. Egyébként apám kovács volt és nagyon jól értett a kardforgatáshoz. De megölték a vámpírok és én is vámpír lettem. Aztán még tőlük is tanultam, majd megöltem őket, amikor már nem volt rájuk szükségem. Tehát ennyi idő alatt elég sok minden történt velem és hát volt időm mindent megtanulni, amit használnom kell. *mondja és közben figyeli a férfi reakcióit. *
- És mivel 20 éves voltam, amikor megharaptak, így most is annyinak nézek ki. *mondja, hogyha véletlenül nem értene valamit a srác.*

-Háát jól tartod magad minden esetre *Mondja miközben egy nagyot nyel mikor meghalja az apja halálát*
-Tudod az én apámat is megölték de ez még csak 1 éve történt.............A kardforgatást pedig magamtól tanultam
*Mondja csak és ő is Dzsessz reakciójit figyeli*

- Köszi. *mondja mosolyogva arra, hogy jól tartja magát. *
- Tudod, nekem nem fáj az apám halála. Még régen fájt, de hisz ő is csak egy ember. A vámpírok az én családom és sokat köszönhetek nekik. *mondja és nem reagál arra, hogy Dan apja meghalt, mert hát minden ember meghal egyszer. Ő ezeken a dolgokon már rég túltette magát.*
- Hát az se rossz, hogyha magadtól tanultad. De azért mégis jobb, hogyha tudsz kivel gyakorolni. *mondja és nézi a cellát, nagyon ki akar már szabadulni.*

-A te kardod miből készült *kérdezi hirtelen és érdeklődve*.....mivel én azt vallom, hogy a harcos ismerje és szeresse a fegyverét
*ekkor feláll elfut és egy kis idő utána kardjaával tér vissza*

- Természetesen rozsdamentes acélból és fémötvözetből készült és rúnákkal van díszítve, ami segít abban, hogy a négy elemet tudjam használni a kardom segítségével. Méretét tekintve pedig 115 cm. *mondja a srácnak, bár lehet, hogy nem kellett volna ennyi mindent elmondania neki.*
- De gondolom már úgyis láttam, mivel valaki elvette tőlem. Jó lenne, hogyha visszakaphatnám. *mondja, majd Dan elrohan és a kardjával tér vissza.*
- És ez milyen anyagból készült? *kérdi ő is kíváncsian. *

*kihúzza a kardját annak tokjából* Ez a csoda pedig kérlek egy speciális acélból készült az alpokban 60x hajlított penge gyémént fejjel élezve és még ráadásul szentelt is ezt egy pap fégezte el, pehly könnyű a kard mérete az kb 100 és 120 cm körül van *mondja miközben hirtelen felpattan a székről és megpörgette a kardot*