Cubcry Forest

*egész végig olvasott a lány gondolataiba*
~hm ez tul sokat gondolkodik .. fizikailag kell majd kiképeznie michnek nemhiszem hogy a bentalakásos iskolába kardozgatott volna elétudom képzelni..~

~ Ez érdekes lesz még soha nem változtatam senkit farkasá. De érzem, hogy meni fog.~

*Még mindig a válaszra várt és közben szemei ide oda járt Bianka és a lány közt. Szerencsére nem lehetett egészen kiveni most épen kit figyel.
De gondolatban kicsit el kalandozott akora mikor őt változtaták átt. Valahogy a helyzet egy kicsit hasonló volt.*

~és segitség nélkül sikerült Michnek.. akkor már csak lány fog átvlátozni és elleszünk.. mennyire emgfog lepődni a lány hgoy ez se olyan könnyü élet..~
-nem várok egész napig...
*mondja ugy mintha ez olyan egyszerű lenne egy friss újoncnak*

*Feszültnek érzi a légkört. A férfit figyeli és vár. NEm mer közelebb lépni. Az talán túl merész lenne. Ezen gondolkodik, tépelödik. Nem tudja, hogy működik a dolog, de ettől nem érzi magát ostobának. Furcsán érzi magát a nő miatt, de egészen megbékélt vele. ~ha ő dönti el, ki lessz a mesterem, ahogy a kedves vérfarkas mondta, biztos valami fontos személy. Jó lsz vele vigyázni.~ A férfira néz és vár*

*Nem vár elege van a várakozásbol. Oda lép és meg ragadja Sera-t. Egyik kezével félre hajtja haját és oldalra huza fejét. Úgy lefogva, hogy elenkezni se tudjon ha akarna. Borotva éles fogak pedig az ember börbe vájnak a pirós vér ki búgyan és vékony csikban le csórdúl egy kicsit. Aztán Mich el szakad nem szipolyoza tovább Sera vérét nem ejt rajta még nyagyobb harapást. Le törli száját és vár.*

-Rajta alakulj átt ha tudsz.

*A durva és erős foás kissé fáj neki. Fel is szisszen, de nem ellenkezik. ÉRzi ahogy az éles fogak a húsáig hatolnak. A vörös vércsík lassan lecsorog a vállán. Ahogy a férfi elengedi kicsit megszédül, de nem mutatja jeleit a gyengeségnek. Elfintorodik, ahogy meglátja a férfi száján saját vérét, de nem szól egy szót se. Az utolsó felhíváson meglepődik. Ilyesmire nm számított. Egy belső ösztön mégis megsegíti. Megfeszíti izmait és ropogások közepette megnyúlik kicsit az arca. Testét fehér szőr borítja el. Egész tete fáj, ahogy kb fél méterrel megnyúlik. ÉS ott áll zeljes krinosz alakjában Sera.*

-rendben van.. inestől rádbizva Mich én elmegyek és lepihenek mert nekem viszont van szép sebeim amik egyre nagyobbak..
*ezzeé odalép michez add neki egy csókot*
-a kastélyban találkozunk.. ~majd reggel veled szeretnék ébredni~
*üzeni még neki mosolyogva majd eltünik a akstélyba ott begyógyitja sebeit és lefekszik aludni*

*NEm érti mit mond a nő, de eben a pillanatban nem is igazán érdekli. A férfit nézi, mármint a mesterét. Közelebb lép és kinyújtja jobb kezét*Sera Morte*Dörmögi egy oktávval az eredeti hangja alatt. Túl fáradt most ahoz, hogy meglepődjön. Nem érzi, hogy messzire ment volna, bár ezt sose lehet tudni*

*Már nem tudja megvárni a választ. Nagyon kimerült a hosszú este alatt.Ebmer alakban eldől és az álomvilág határáról, még utoljára megnézte a mestere arcáct. Lassan már nem tudott ellenkezni és elaludt ott az erdőben, ahol új élete kezdődött*

//bocs, de engem zavarnak//

*Serához érve visszaváltozik.* Szia. Látom, nem vagy valami fényesen. Gyere, idd ezt meg.* Feltámasztja a lány fejét, és a szájába tölt egy kicsit a főzetből, amit magával hozott.* Ettől jobban leszel.

* A nő közeledésére kinyitja a szemét. Felnéz rá és megpróbál felálni ami nemigazán jött össze. Csak most tudatosul benne, hogy a tegnap este tényleg megtörtént. Nem ellenkezik, mikor felültetik és a furaízű főzetet is engedelmesen lenyeli. Talán soha életében nem volt ilya tehetetlen mint most. Ez nem tetszik neki. Felül törökülésbe és kisöpörgeti magából a fáradtságot és egyébb rosszérzéseket.*öm... mit ittam meg az elöbb* jön a kissé kései kérdés. A nőre néz vidáman éskissé kíváncsian. Sohasem értett túlságosan a gyógyszerekhez.*

*Kedvesen elmosolyodik..* Egy gyógynövényekből álló főzetet. Ez az egyetlen olyan a készletemből, amit édesanyám tanított nekem... *Kicsit elszomorodik, de aztán megrázza a fejét, és újra mosolyog.* Volt egy kis boltom, mikor ember voltam. Mérgeket, bájitalokat, gyógyító főzeteket árultam. Mióta farkas vagyok, a fogadósnál keresnek meg, onnan kapom a megbízásaim.

*Megnyukszik, hogy a kedves vérfarkas,ahogy ő hívta magában, nem akarta megmérgezni, vagy ilyesmi. Nem akar faggatózni a nő anyjáról látva az elöbbi reakciót.* Öm... az a férfi. A szőke. Tudsz róla valamit? Nem volt alkalmam beszélni vele, pedig elméletileg most a mesterem.* Azt persze nem teszi hozzá, hogy elaludt mielött beszélhetett volna vele.~ez mellékes~bíztatja magát. Kiváncsi arckifejezést vett fel. ~ilyenkor reggel túl őszinte vagyo~rázza meg a fejét és várja a nő válaszát*

Michről? Asszem elég sokat... a fogadott bátyám.. bár, talán Bia többet tud róla..* Kaján vigyor ül ki az arcára..* Mit akarsz tudni róla?

* Ez tetszik neki. ~A fogadott bátyja?~ ezen meglepődik kicsit, de nem mutatja. Bár nem tudja ki az "Bia" ilyen apróságokon nem akad fönt* Amit szabad* moslyodik el ő is. Felkészül, hogy magába szívjon minden csepp információt. Beszív egy adag levegőt és lassan kiereszti. Szemében megjellennek a kíváncsiság fényei és várja, hogy a nő beszélni kezdjen*

*gondolkodik egy kicsit, majd belekezd.* Nem tudom, mennyit szabad.... Na mindegy. Bia a vezérünk, az ő tanítványa Mich... és nem csak a tanítványa.... *megint mosolyog* Nagy motoros, és nagyon jó a szíve. Türelmes, és azt hiszem, ez neked nagyon jó. VAn tapasztalata a vámpírok elleni harcban is, ami megintcsak jó. Néha ugyan kicsit fura, de azt meg lehet szokni. NEm szeret beszélni a gondjairól, legalábbis ha csak külön meg nem kéred rá. Az egyik legjobb fej alak, akit ismerek.

*Figyelmesen halgatja a nő mondókáját. A Bianka névre és a posztjára felszisszen. ~Ha tényleg ő a vezető...~ Erre nem jó gondolni. A három karomnyom az arcán mára már bevarrasodott. De ez nem is érdekli annyira.Egész szimpatikus így hallásra a mestere.* Vámpírokkal harcol? És azt miért, mármint miért is harcoltok velük? Ez nem egészen tiszta*Kicsit hülyének érzi ezt a kérdést, mégis fontos dolog. Ha harcol valakivel, legalább tudja, hogy miért.*

Ősi ellentét van a két faj között. Ennyi az egész. NEm tudom, ki kezdte, különösebben nem is érdekel. Ha nem lenne rá személyes okom, hogy harcoljak ellenük, talán utánanéznék... Így viszomt nem érdekel. Az én esetemben ők kezdték.

~MEg kéne malyd kérdezi valakitől aki többet tud~ gondolja magában. A "Személyes okról" inkább nem kérdezősködik. Hatalmasat kordul a gyomra. Zavartan elmosolyodikés feláll.* Öm... elmegyek keresni valami ennivalót.*Kicsit megzavarodik*Öm... Normálisan húst eszünk?*Kérdezi zavartan*

*Ő is feláll, bár már evett.... A vadászat maga érdekli. Mindig is imádott vadászni. ~még jó, hogy hoztam íjat..~ kezébe veszi íját.* Igen. Nyerset. Igazából teljesen mindegy, mit eszel, de a nyers hús létszükséglet.

A nyers? Mire kell az?* Fintorodik el alig láthatóan. Közben allanőrzi, hogy ott -e a kardja az oldalán. Még sohasem vadászott senkivel és kicsit furának érzi a helyzetet.*

Kell, hogy egészségesek maradjunk. A vér miatt is kell. Ahogy a vámpír nem létezhez vér nélkül, a vérfarkas sem nyers hús nélkül.... meg persze vér nélkül.... Tudom, kicsit zavaros.... Dehát én is csak tanítvány vagyok. Jobban nem tudom elmagyarázni. *Részben átváltozik, orrát a szélbe dugja... Megérzi egy szarvas szagát..* Gyere. Nem messze innen elejthetünk egy szarvast, ha megfelel. De van nyúl és vaddisznó is.

* Nem kérdezősködik tovább. A félig átváltozás nemigazán megy neki, legalábbis még nem próbálta így ő a mezei krimosz alakot ölti fel. Fe hér bundájába belefúj a szél.* szarvas* mondja egyszerűen egy oktávval eredeti hangja alatt. Még mindig furcsán érzi magát ebben a külsőben, de nem zavartatja magát. Már ő is érzi a szarvas szagát, de megvárja hogy a nő elinduljon.*

*Bólint, majd íját kézbe véve elindul a szag irányába. Ahogy egyre közelebb ér, úgy dübörög a vérében egyre jobban a vadász végtelen feszültsége. Már látja az állatot... Serára néz.* TE ölöd meg, vagy én? *kérdezi szinte hangtalanul.*