Darkness\'Child városa

*Közelebb megy Lestathoz és mivel nem bírja magát tűrtőztetni először végigsimít az ajkain, majd megcsókolja ágyan és hosszan. Csipőjét átkarolja egysik lábával és beletúr Lestat hajába....*

*Nah erre aztán igazán nemszámított. Ahogy a lány megcsókolja egy pár pillanatra szemei kitágulnak. Karjaival megfoglya Eva vállai és egy kicsit eltolja magától a lányt, csakhogy megtudjon szólalni.* -Hé te meg mit csinálsz?-

-Eeeee...elnézést....de nem tudtam magam tűrtőztetni... ez a meleg kiborít.....*Melkhasán lévő domborulatain lefolyik pár csepp víz. Lestatot nézi hátha megérti őt és feladja a játszmát.. De ha nem hát nem....Elkezdi magát legyezni és fejét felemeli így nyaka szépen látszik és idomai is.. Majd megint sóhajt egy izgatót...*

*Kissé liheg. A jel a karján is rendetlenkedik. Egyszerűen nemtud ellenálni a lány csábításának. Magáhozöleli Evat és hevesen csókolgatni kezdi. Közben eggyik kezével benyúl a ruhája alá és kezeivel bejárja a lány minden részét.*

*Szemei elkerekednek...Erre várt igen... Eléri mindíg a célját....Felliheg párszor és élvezi a kényeztetést ... de ekkor megáll a lift és Eva hátrébb lép lihegve kihívóan mosolyogva majd elindul a szoba felé egy élevezetes hajdobás és sóhajtás közepette...*

*Lestat követi a lányt, s közben benne is fokozódik az izgatottság. Szíve hevesebben kezd verni ahogy közelebb érnek az ajtóig. Mikor benyitnak Lestat folytatja a csókolgatást, majd becsukja magamögött az ajtót. FElkapja Evat és befekszenek az ágyba.*

* Magára húzza Lestatot és elkezdi forrón csókolgatni. Érzi a fiú szívverését majd a fülébe súgja*- nyugalom... mert még meghalsz a szívverésedtől.-*elmosolyodik és leveszi a férfiról öltözetét majd rágurul és tovább csókolja... Érintései forrók és mindent átjárnak amit lehet...*

*Lestatnak ez nem az első, tehát az biztos hogy nemfog szívinfartust kapni. Lassan ő is elkezdi lehámozgatni Evarol a ruhákat. Amikor előtünnek a gyönyörű mellei, elkezdi azokat masszírozni, majd az eggyik mellbimbót a szájába veszi és szopogatni kezdi. Közben az eggyik kezével tovább vetkőzteti a lányt.*

*Elmosolyodik és elégedett vigyorral végigsimít Lestat haján majd felnyujtja mind két kezét és egyik lábával átkarolja testét. Majd eltöpreng és hirtelen felül komor arccal.*-Ezt nem szabadna....-*lihegi majd megremegve ránéz Lestatra*

*Lestat megáll és kérdőn pillant a lányra.* -Mi a baj? Talán nem szeretnéd?- *Érzi hogy valami visszatartja a lányt, de még nem tudja hogy mi. Több ok is eszébe jut.*

*Felpillant az égre és a nyakán lévő kereszt nyakláncot szorítja meg, majd ránéz Lestatra...*-Nem így képzeltem ezt... bocsáss meg...De....mégis akarom...és... ezt nemfogják jónéven venni.. hisz te nem is ember vagy....*Eltöpreng néhány percig majd felmászik az ágyra és ledönti Lestat és megcsókolja majd szemeibe néz és ezt monjda.*-Nem érdekel!!!!...

*Lestat lassan érteni kezdi hogy mi folyik itt. Kezét a lány homlokára teszi és kutatni kezd az emlékei, és a gondolatai közt. Észlel valami furcsa ellenállást, ami meggátolja a lányt abban amit most akar. Elkezdi feloldani ezt a dolgot, szószerint kiírtja Eva fejéből.*

*Elhúzza a száját és fogja Lestat kezét majd mikor megszűnik az ellenállás ránéz és elmosolyodik...*-Na akkor mi lesz?*Mellein végigfolyik az izzadság és bőrén felsziszeg...Haja torzonborz és lihegve térdel érintetlenül Lestat előt.. Egy szűz érintetlen lány akit még nem "mocskoltak" be.....

*Lestat megcsókolja a lányt, majd a szemeibe néz.* -Ez már csak tőled függ.- *Ismét megcsókolja, majd kezeivel átkarolja és magához szorítja a lányt. Érzi elmélyében a zavart, a káoszt, amit csak hosszas munkával lehet csak meggyógyítani.*

* Egy félreeső, de mégis zsúfolt utcára érkeznek. Végignéz a tömegen, biztos valami összejövetel volt, ennyien nem szoktak az utcákon lenni. Egytől egyik mosolygós, életvidám emberek...*

* Sóhajt egyet.*
- Semmi kedvem a tömeghez……….. sőt senkihez sincs semmi kedvem.
* Társára néz.*
- Kérlek ne érts félre.

- Persze... Gyere, menjünk valami csendesebb helyre - *mondja, azzal Subotajt a könyökénél fogva vezetni kezdi. Sikátorokon és kihalt utcákon mennek végig, mikor Nashua megérez valakit... Darien lenne?
Befordul az egyik sarkon, de nem Darient, hanem egy nőt lát, frissen született vámpír... Darien vére csörgedez benne.*
- No lám...

*Darien elmosolyodik.*
~Tisztelet... ezt már szeretem, ilyen egy igazi vámpír.~
-Gyere menjünk kávézni és szólíts Dariennek nyugodtan.

*Auróra szófogadóan követi a mesterét a kávézó felé. Egyszer csak érez valamit. Megtorpan és a mesterére néz.* -Darien... Mi ez az érzés? Nem is tudom...mintha egy hozzám közel álló személy jelenlétét érezném...-

* Nashua közelebb megy a nőhöz, meglátja Darient is. Igen... ami késik nem múlik.*
- Üdv Darien! Bemutatna a hölgynek? - *kérdezi kicsit távolságtartón, közben egy pillanatra Subotajra néz.*

~ Vámpírok…. Egy fészekaljnyi vámpír.~
* kicsit feszeng de a mai nap után ez már nem lényeg.*
- Jó estét nekünk! Ha zavarok csak…….

~ Vámpírok…. Egy fészekaljnyi vámpír.~
* kicsit feszeng de a mai nap után ez már nem lényeg.*
- Jó estét nekünk! Ha zavarok csak…….

*Egy pillanat alatt kétszer is megzavarodik. Először akkor amikor Auróra bejelenti neki, hogy érzékeli a közelében lévő vámpírok, másodszor meg akkor amikor Nashua magázzni kezdni.*
~Mit csináltál megint Nash?~
*Gondolatai rejtekében végigpörög az agya a lehetőségeken, majd vállat von.*
-Nektek is jó estét! Ő itt Auróra VanDraak a második tanítványom és tulajdonképpen a te testvéred Nash.

*Auróra meglepve néz végig a fiatal fiún, majd tekintet a másik idegenen megakad.* ~Ő valahogy más...~ *De azért tisztelettel meghajtja a fejét mind a kettőnek.* -Örvendek a találkozásnak "testvér"! És persze neked is!- *Néz a vérfarkasra.*

*Hirtelen tűnik fel a távolban, s csak lassan sétálgat zsebre tett kézzel, csuklya nélkl. Megérzi Darient, Nasht és Subotajt, meg egy idegent is, de semmi eyéb. A többi embert figyeli szürke semeivel, és csak gondolkodik magában, meg sétálgat.*