Cubcry Forest

*Kissé elpirul, méghozzá tátott szájjal.* -Köszönöm ezt a megtiszteltetést.- *Elmosolyodik, viszont eléggé elfáradt, így inkább lehuppan a földre hogy kifújja magát..*

-Szerintem menjünk haza inkább pihenni. Én sem szivesen ugrándozok egy ilyen sebbel...
*Pillant rá mosolyogva, kicsit megremeg az egyik lába, nem igazán tudja tartani magát de tökéletesen takarja.*

-Rendben van. Esetleg segítsek?- *Néz rá kérdőn és kissé aggódva.*

-Ha hazateleportálsz azt megköszönném..
*Szólal meg röviden.*

-Rendben van.- *Felkel és megfoglya Bia csuklóját, majd egy kis koncentrálás után eltűnnek.*

*Chris a Cubcry körüli erdőben sétálgatott. A papi reverendája volt rajta, amiben igen érdekes látványt nyújtott ahogyan az erdőben csetlet botlott. Akár még egy inkvizítornak is nézhette volna aki talán éppen vérfarkasra vadászik, ha lett volna Chrisnél látható fegyver. De így csak egy eltévedt és tanácstalan papnak nézett ki. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy maga Chris sem értette hogy került pontosan ide hiszen ő csak sétálni indűlt és egyszer csak itt találta magát. Úgy látszik nagyon elmerült a saját gondolataiban.*

*kajálni indult... de hogy miért pont ide. nem tudni. a vársba lenne Feli helye és nem az erdőben ahol ember nem jár... *

*Chris veszi elsőnek észre a fák között sétáló nőt. Már elsőre megérezte, hogy nem ember és nem is démon. Ennek ellenére nem tudta megállni és megszólította a szépséges vámpírt.*
- S egy szépséges angyal ereszkedett gyarló szemem elé, hogy utat mutasson nekem.

*ahogy Christ meglátja, azonnal megismeri... valamikor ő kínozta meg (?) *
-jaj isenem.. miért nem fogtündér?
*mondja szinpadiasan.*
-jobb ha megtartod a kihulló fogaid... lehet hogy majd a fogtündér hoz helyette pénzt. ne segítsek? kiüthetem ha gondolod...
*és mindezt teljesen ártatlanul adja elő*

- Mert mindenki láthatja, hogy te szebb vagy mint egy fog tündér. -*Szólt a férfi majd a nő mellé lépve figyelmeztetés nélkül megcsókolta Felícyát.*

*esze ágában sincs viszonozni a csókot. helyette ellöki magától a férfit és sokkoltan áll...*
-hogy egyesek mit képzelnek magukról?!

- Ez igen! Tüzes tekintet, tüzes természet és tüzes ajkak. -*Sóhajtott Chris majd mint egy bűvész virágott húzott elő a ruhája ujjából.*
- Tessék fogadd bocsánatkérésem zálogaként és bűnbocsánatért ezt a csodás virágot, melynek a szépsége fel sem ér a te szépségedhez.

*erősen szemetforgat, de elveszi a neki szánt virágot.*
-miért mégis mit vársz? hogy boruljak a karjaidba?...
*kérdi gúnyosan...*
-bűnbocsánat?
*kérdez vissza nevetve....*

- Bűnbocsánat a lopott csókért. - *Magyarázta mosolyogva örült, hogy máris sikerült meg nevettetnie a nőt.*
- Hacsak nem esett neked is olyan jól mint nekem.

*jót kuncog magában.... azon gondolkodik mennyire más egy démon társasága mint egy vámpíré.*
-nem tudom neked mi esett olyan jól rajta... nem értéle el semmit.
*ezzel karbafont kézzel elindul szép lassan... nincs miért maradni... mennie annál több... elkezdett esni az eső... *
~szörnyű hogy mennyit esik... a multkor Deaconnel is jól megáztam fent a hegyen....~
*nyugtázza magában a dolgot...*

-Hé szép hölgy csak az eső miatt ne hagyj itt. - Marasztalja a démon Felícyát és a kezét az ég felé nyújtva egy három méter átmérőjű tűz szőnyeget idéz a fejük fölé ami azonnal elpárologtatja az eső cseppjeit. Így csinált kettőjüknek egy igazán furcsa esernyőt.*
- Még mindig sietsz? -*Kérdezte reménykedve, hogy így talán marad a nő.*

*elhuzza száját mikor a "tűz szőnyeget" megpillantaj...*
-remek... most akkor párásodunk itt amíg el nem áll az eső?
*két perc mulva már semmit nem lát a gőztől...*

- Nem mondta senki, hogy párásodj. -*Szól Chris miközben az arcáról lehervad a vigyor.*
- Ha akarsz el is mehetsz én csak kedves akartam lenni egy vámpírral. De úgy látszik bolond voltam.

*próbálja Chris körvonalait kivenni a párából... nem akar neki menni távozás közben. na de most őszintén.... mi dolga neki Démonnal? Aliyyah kitekeri a nyakát érte... pedig jó szórakozás lenne az tuti.... mivel már végképp nem lát semmit elkezd óvatosan maga elött hadonászni.. még szerencse hogy jó mélyen bent vannak az erdőbe és ezt a kis jelenetet nem látja senki sem....*

*Chris kihasználja a ködös pára nyújtotta nulla látó távolságot és újból megcsókolta Felícyát.*

*amikor ismét a démon ajkait érzi először szörnyen mérges lesz de aztán gondol egyet és visszacsókol... "ha már itt vannak miért ne" alapon...*

*S végre egy igazi csókot váltanak. Mind az ajkuk, mind a nyelvük vad táncot járt. Miközben a férfi teljesen magához vonta Felícyát, és úgy simult hozzá, hogy egy papír darabka sem fért volna közéjük.*

*lassan átöleli a férfi nyakát és tovább csókolja... mikor ajkajik elválnak gonoszan elmosolyodik...*
-na látod, ez így már valami....
*rég nem csókolta már férfi, így ezt nagyon élvezte, de hogy mutassa? ugyan már.... *

- Igen ez már valami. Azt hiszem ezért most nem jár virág. -*Szólt vigyorogva ahogyan meg simogatta a nő arcát.*
. Christian vagyok . -*Mutatkozott be végre a nőnek. Miközben hamisan vigyorogva máris gombolni kezdte kifelé a nő ingét.*

*kicsit elgondolkodik hogy hagyja e magát, és a nem melett rakta le végül döntését. az hogy csak úgy lazán csokolóztak nem jelent semmit.... főleg hogy Chrisen jól érezni Nestát... nem kerül nagy erőfeszítésébe hogy megtudja, valami hasonló történt tegnap Nestával is így aztán meg főleg nem hagyja a dolgot...*
-na szivecském erről lehet letenni...
*mondja miközben megfogja a démon kezét és jó alaposan meg is égeti, na de nem vészes... aztán vissza gombolgatja a már teljesen kigombolt fölsőjét....*