Calamitas

- Bia... *suttogja, a kard azonnal eltűnik... letérdel a lány mellé, és begyógyítja a sebét.* azt hiszem, elég volt mára a szórakozásból. őt fel kell vinnem a szobájába, mielőtt emgint valami történne. *Lancera néz* örülök, h neked sem esett komolyabb bajod *karjaiba veszi Biát, és visszaindul a kastélyba. Calamitas immáron az ő uralma alatt van, és engedi, hogy elhagyják az erdőt*

*KIssé kétségbe esetten szalad az erdőben ahol nagyon sok szörny tám,adta meg.Már majdnem kiért az erdőből de a méreg amit az egyik kígyótól kapott megbénított és így kifeszítete az egyik növény.Gondolatban hivogatta saraht hogy segítsen neki.*

*lassú és nyugodt léptekkel közeledik Lauren felé, arcán feszes mosoly* mit keresel te itt? tán a halállal akartál dacolni? mert ahogy elnézem, nem sok időd van... pár perc múlva a méreg, ami a szervezetedbe jutott megöl, és az erdő felemészt... *nem éppen bíztató szavak. kb. 5 m-re a férfitól megáll* halljam jöttöd okát! *semmi kedvesség nem cseppen a szavakon*

-MIcsoda...Kedv..esség.*MOndja nyögve majd kicsit kábulva Sarahra néz.*-A segítségedért jött...em.*Egyre erősödik a fájdalom majd még maradék erejével elégeti az indákat így a földre esik.*

- nem vagyok szeretetszolgálat, hogy csak úgy, minden ok nélkül segítsek akárki baján, ráadásul fizetség nélkül. *mondja gúnyosan, esze ágában sincs egyelőre segíteni* tán ha bővebben kifejtenéd a problémádat, megalkudhatnánk segítségem árában...

~Szemtelen dög.~*LEvédi gondolatait hogy még véletlenül se halhassa meg Sarah.*-Azt szeretném ha segítenél kiveni mgamaból a vámpír.LAssan már olyannyira erős lessz hogy átveszi az uralmat felett.És így nagyvalószinűséggel átállok Blaze oldalára így a tanítványom is csatlakozik mivel nemfogom tudni megvédeni és akor a súj végleg a harc oldalára billen.Ezt a te mestered a Havitra is mondta.De ha a gyerekes mit adsz érte ok vezérel téged akkor sosem jön el az áhított békéd és Lance....*Már nem bír beszélni.*

- ostoba vagy! és rossz ember ismerő. szavaimat csak próbaként szántam neked, és te komolyan vetted őket. ha ilyennek tartasz, akkor nincs miért segítenem neked. azt hittem bizalommal fordulsz felém a problémád miatt, és erre még sértegetsz is?! azt hiszem, eltévesztetted a házszámot, ha nem vagy képes egy kis tiszteletet mutatni...

-NEkem nem úgy látszott mint aki csak próbára tett és amúgyi s nem ismerlek annyira hogy tudjam milyen természeted van.Annyit tudok rólad csak amennyit Bia elmondott.NNem .....LEnnék ilkyen ha nem lennék olyan állapotban hogy fél perc mulva meghalok.De sok dolgom már úgy sincs e vilgában hagy csak meghalni nem számítok én senkinek...*Arca kezd elfehéredni.Sarah addig húzza az időt amíg tényleg meg nem hal.*

*Bianka nevének említése megenyhíti Lance árulása miatt érzett haragját, és sóhajt* rendben... legyen hát. segítek neked *motyogja maga elé, majd közelebb megy Laurenhez, és kiviszi az erdő sűrűjéből, a biztonságot jelentő részre* nem lesz kellemes! felkészültél?

~MINDegy csak ne hadj meghalni....~*Beszélni már nemtud erre is alig maradt ereje.*

*megropogtatja a kezeit, majd Lauren mellkasán széttépi a felsőt, hogy szabaddá tegye az utat a beavatkozáshoz. kezében egy csontból készült recés oldalú tőr jelenik meg, amivel a megfelelő jeleket belekarcolja Lau felsőtestébe. a vonalakat a kiserkenő vér teszi tökéletessé, majd suttogni kezd. a holtak szellemeit szólítja fel segédletre, hogy általuk nyerjen tisztaságot a férfi. az ég a szokottnál is sötétebb lesz, villámok csapnak közvetlen közelükbe, mindez pár másodperc leforgása alatt, majd Sarah a magasba emeli a tőrt, és miközben a lelkek már körülöttük vannak (bár ezt csak ő érzi) lesulyt Lauren szívére a csont fegyverrel. pontosan a mozdulattal egy időben egy villám csak bele a tőrbe, és az elektoromosság átjárja a férfi testét. a megidézett lelkek ekkor a féfi mellkasára rajzolt jeleken keresztül beszivárognak annak testébe, míg szíve az utolsókat veri, és kiszakítják lelkéből a vámpír énjét, aztán távoznak. gyorsan dolgoztak, és még Luren szíve mindig dobog, bár nagyon lassan de ez éppen elég ahhoz, hogy regenerálni lehessen a rajta lévő sebet. *

*A szúráskor nagyon homályosan lát és kissé kómásan.Nemsokáig bírja már.Amikor kezd sötétedni az ég és Sarah belevágja a tőrt hatalmas fájdalom járja át majd elájul.A furcsa szétválasztás után öt perc eltetltével kezd ébredezni.Felül bár ezis elég nagy fájdalmat okoz magának majd a melkasát fogja.Nagyon rég nem érzett már ilyet.KIcsit üreség van most belül de boldogság tölti el a szivét hogy megszabadult vámpír énjétől.LEgszivesebben megölelné Saraht de tűrtőzteti érzelem kitőrését meg amúgysem tudná ezt megteni a legyengültség miatt.Csak ennyit tud kinyögni hogy.*-Köszönöm.Azthittem megfogok halni...*Kezdi viszanyerni eredeti bőrszinét.*

*feláll Lau mellől, és a tőr eltűnik a kezéből* nem tesz semmit... ám a mellkasodon a jelek ott fognak maradni heg formájukban, hogy emlékeztessenek téged arra, mi voltál és mivé lettél.

*LÁtja melkasán a furcsa jelet ami hasonlít a vérfarkasok ősi nyelvéhez bár valamiben el is tér tőle így nemtudja lefordítani.Elég nehezen feláll majd végignéz magában.Már nincs benne az a furcsa érzés ami gyilkolásra kézteti.Már nem érez késztetést arra hogy vért igyon.Kell egy kis idő míg megszokja új énjét de egyszer mindent elkell kezdeni.Meghajol Sarah előtt.*-És mégegyszer kösznöm.Ha bármiben segíthetek csak slj és rendelkezésedre állok.

- ha eljön az idő, ne félj nem feledem szavadat. most viszont menj, és pihenj. segítek épségben haza jutnod, Calamitas most is veszélyes rád nézve, nem csak jöttödkor volt az... és ha lehet, többet ne gyere ide. ezt a helyet titok és vér szennyezi, tartsd tiszteletben *csettint egyet, mire Laut füstfelhő veszi körül, aztán a birtokon kívül találja majd magát, messze Eminortól és annak vonzáskörétől*

*takaírtás lévén a dühöngése miatt elpusztult állatokat és egyéb lényeket hoz vissza za életbe, vagy ha már menthetetlenek, akkor eltűnteni a testüket. lassan halad a még mindig forrondó erdőben*

*Szerencséjére mikor megérkezik egyes részeken nem annyira forró mint azt gondolná az ember és szerencséjére a cipője bírja ezt a forróságot, de sajnos mikor egy fába csapódik, mivel hogy Saraht túlságosan is szemével kereste, az elég fájdító volt számára mivle hogy az égést érezte rendesen, főleg úgy hogy a sebei karján és testén még elég fájóak. Hamarosan meglátja Saraht és pár méterre megáll tőle.*
-Jöttem a büntetésért.
*Szólal röviden unottan, de hangjában érezhető hogy nem tartja igazságosnak hogy most megint fájdalmakat kap és hogy menit fájó kifejezéseket vágnak a fejéhez.*

*fel sem néz Biára, elég volt a düh, amit eddig a világra zúdított, nem akarja magát megint felidegesíteni főleg úgy, hogy most nincs itt Lance, aki lenyugtatná* ideje, hogy haza jöttél... csak azt nem tudom miért kellett elmenned *szólal meg fagyosan*

-Pedig te is tudod. Ha hozzáérek a falakhoz vagy bármi olyat teszek amit Eminor emberileg nem türne, rövid lenne az új életem is. Tudod hogy a bezártságtól egy max 2 nap alatt lesz némi bajom. Vártalak hogy ismét járjunk egyet, de nem jöttél. Én meg cselekedtem. Csak nem tudom megérteni hogy miért kellett így dühöngeni e miatt.
*Pillant közbe körbe, mert látja hogy milyen nagy a pusztitás.*
-Az a Victroia is vagy ki a fene is akarta megmagyarázni a dolgokat, hogy itt én vagyok a legnagyobb hiba. Ha azért hívtad hogy lelkileg már rávegyen hogy ismét meghaljak vagy öngyilkos legyek, akkor jó uton haladsz. Idegesítő egy nő.

- nem mondanám, hogy idegesítő, inkább bölcs. amit mond, annak oka is van. *feleli még mindig hűvösen, próbál nem idegesítő dolgokre gondolni. legfőbb most a nyugalom*

-Akkor a jelen helyzetbe, jobb lett volna ha Blaze még születésemkor megöl, így igaz? Itt mondjátok hogy mert ez így mert ezt úgy kéne csinálnom. Lehet ti jópár ezer évetekkel többre mentek meg a hatalmas tapasztalatotokkal félválról oldanátok meg a feladatokat, bár ezt nem így veszem észre de nem ez a lényeg. De akkor tőlem most mit vártok el? Még 100 éves se vagyok. Nem lehetek egyik napról a másikra olyan hogy mindanyiótoknak megfeleljek. Mindent a fejemhez vágtok ami rohadt fájó és úgy hogy ti se választotattok volna másképp az én helyemben! Jelen helyzetben egy halandó vagyok és még így is csodákra kéne képesnek lennem! Miért kell folyton ezt tenni?!
*Ömlik ajkaiból a szavak, viszont már teljesen elege van. Mindig csak a roszatt mondják neki, mikor nagyobb fájdalmai is vannak jelen hezlyzetben.*

*végighallgatja Biát* ha azt akartuk volna, hogy meghalj, nem lennél már életben. nem csak Blaze az, aki szomjazik a halálodra. de úgy látom, rádfér egy kis Orcern beli fogság, hogy értékelni tudd a tőlem kapott életedet....

-Értékelem én hidd el nekem, csak nem tudom megérteni hogy mi történt azzal hogy kimenetem a kastélyból, főleg úgy hogy ekkora nagy káosz lett belőle?
~Ha meg majd visszamehetek a multba akkor majd megakadályozom hogy megszülessek, ha már Victoria ennyire ezt akarja.~

- kiscit jobban törődhetnél a dolgokkal *morogja- jól gondoltam, jót tesz neked majd orcern *megfogja Biát, esélye sincs ellenkezni egyszerű halandóként, és bezárja őt abba a cellába, ahol eddig Blaze raboskodott. ezután, mintha mi sem történt volna folytatja a dolgát*

* Követi mindenhová. Nem gondol a következményekre. Feltűnik az erdő, látszólag egy átlagos bozót.*
~ Lesz ahogy lesz…. Majd vigyázok magamra.~
- Akkor te vagy a főnök
* Néz Sarahra, várja mit kell tennie.*