Cubcry Forest

-Akkor a gyógyítás.Hát hogy mondjam ez alegfájdalmasabb lecke az összes közül de túl lehet élni.Annyi az egésznek a titke hogy kikell zárnod a gondolataidat koncentrálnod kell és főleg kizárni a fájdalmat és felszinre hozni a benned rejlő erőt.*Amikor az utolsó résznél a mutató újját a lány homlokához nyomta és egy picit meglökte.Előkap egy tőrt majd megvágja a lányta hasánál de csak felületesen.*-Hátna a tanítás végére venned kell egy új ruhát.*Mondja mosolyogva és várja hogy a lány begyógyítsa a sebét.*

-Értem- bólint Sheyrin komolyan.
Nemigen tudja mire véllni a közeledő ujjat, viszont ahogy a penge szisszenését hallja, önkéntelenül is kihasználja a hátrahanyatlás lendületét, miközben düh, és elszántság jelenik meg arcán, s farkasként vicsorog.
A lendület nem volt túl nagy, így elérte a tőr, s felszakította a bőrét.
-Bolond vagy?-kérdezi, miközben elhátrál, folyamatosan szemmeltartva Laut, igyekezvén olyan helyzetet felvenni, ahol képes megvédeni magát a pengétől.
-Egy új ruhát?! Ez nem a ruháról szól! TE MEGVÁGTÁL!-immár ordítja a dühtől. Régi emlékek, régi beidegződések táplálják a harag tüzét, s a tudat, hogy egy hasi szúrásnál az ember lassan, komoly fájdalmak között hal meg.
Lassan hátrálni kezd.
-Ezt.. ezt nem fogom elfelejteni.-sziszegi végül, ahogy egyre hátrébb kerül. Végül egy gyors alakváltás, és a fehér farkas belohol az erdő fái közé, miközben egy hívó vonyítást ereszt meg az övéinek.

-Sheyrin ne hülyéskedj már.*Farkassá változik majd a lány elé ugrik és megállítja.*-Csak azért vágtalak meg hogy gyógyísd be a sebet nem mert megörülten te buta.*Mást nemtudott mondani.Már embrré változott miközben lefogja Sheyrin száját hogy ne hívja ide a környék farkasait.*

Megtorpan a nagy loholásban ahogy a másik farkas elé áll.
ˇEressz! ERESSZ, VAGY FELTÉPEM A BŐRÖD!ˇvicsorog villámló szemekkel. Fehér bundája az égnek áll, jóval nagyobbnak mutatva őt, miként a farka is felmered, kifelyezve dominanciáját, szándékának komolyságát.
Ahogy az emberkéz felé nyúl, felmorran, s odakap, kíméletlen.
ˇNEM ÉRDEKEL A MIÉRTED! SOHA.. SOHA NE MERÉSZELD EZT MÉGEGYSZER KÜLÖNBEN MEGÖLLEK!ˇ-hangzik a dühös fenyegetés. Nem ölt még embert.. bár számtalan alakkal találkozott, aki megérdemelte volna a sötét sorsot, de szándéka most erős volt, s tudta, képes lenne megtenni.nem furdalná a lelkiismeret, csupán régi elvét követné: túlélni...
Az erdő körülöttük nyugodt .. látszólag nem érkezett válasz a vonyításra

Percek telltek el e fagyos hangulatban, majd Sheyrin bundája lassan lelapult, s a vicsorgás is abbamaradt.
Csupán fülei tapadtak továbbra is szorosan a koponyájához.
A fehér farkas eztán koncentrálni kezdett, s a hasán lévő, vérző seb bezárult.
Gyorsabban, mint bármely más újoncnál várható lett volna..
Aztán a farkas kitekerte testét, s végignyalt hasán, mintegy letörölve a vért.

-NEm akarom hogy mégegyszer nekem támadj és talán vér is folyik de hidd el csak neked teszek jót ezzel mert ha nem tanulsz megfognak ölni és akor majd vághatod a riadt arcot hogy nemtudod begyógyítani a sebed és ott halsz meg a helyszinen.Nincs mindig a közelben egy tapasztalt farkas aki segít rajtad...De most nem akarom hogy bajod esen de megkell tenni.*Rárakja a kezét Sheyrin arcára mire az egy kis idő mulva emberré változik.Megforgatja a kést és átszúrja vele a lány karját majd hogy ne tudjon elszaladni egy gyengébb búrkot ereszt amit még egy tapasztalatlan farkas nemtud széttőrni.ERősebbet nem is tudna mert annyira még nem tanult fehér mágiát.*-Gyógyísd be.MOst ha minnél jobban koncentrálsz arra hogy kitörj akor egyre kevesebb erőd lessz és a végén úgy jársz hogy nemtudod magad begyógyítani.

ˇhm.. akkor már nehezen vághatnék riadt arcot.ˇmorran sötéten. Nem ért egyet Lau úgynevezett tanításával. Nagyon nem. Farkas szeme éberen, s bosszúsan figyeli, miközben fülel, remélve társai válaszát.
ˇNem.. nem kell megtenni. Mindíg van más, járható út.ˇ Újabb morranás, és a fehér farkas egy lépést hátrál, s Lauren közeledtére ismét borzolni kezdi a szőrét.
Meglepi, ahogy lau érintése visszakényszeríti emberi alakba, s ez a meglapetés az, ami miatt ismét lassan eszmél ahhoz, hogy elkerülje az átkozott pengét.
-ÁÁÁÁÁ!-hörgi, majd egy szemvillanás alatt lezs ismét farkas és ugrik neki Laurennek, agyarait csattogtatva.. ha nincs az az erőtér, semmi sem állítja meg, hogy a torkának ne ugorjon.
Így azonban lepattanva róla, újra és újra, ahogy nekiront... Három-négy próbálkozás után Sheyrin feladja, s szemügyre veszi az erőteret.
Óvatosan neki-nekifeszül, felmérve az erejét, keresve a helyeket, ahol talán áttörheti...
Majd miután nem lel ilyet, az erőtér tövében kaparni kezd. Nem törődik a várző sebbel, nem törődik a fájdalommal.
A szavak persze elérnek hozzá, s futó pillantást vet a sebére.'Nem vészes..Nem ért sem artériát, sem vénát.'gondolja, s biológusként elég jól fel tudja mérni.
Valahonnan, tán nem is oly messziről farkasok kórusa zeng fel.
Sheyrin nem kezdi újra a kaparást. Lehajtja a fejét, végül egy üzenetet küld launak.
ˇFigyelmeztettelek... az újabb vágást már nem kellett volna. A régi barátság emlékére, most hagylak elmenni.... de nem várj kegyelmet , ha ismét találkozunk.ˇtekint fel rá, majd ismét ásni kezd.

*Lestat egy kissé unja magát, ezért inkább visszamegy Sheyrinékhez. Lauren melletti fa legalsó ágán kezével megkapaszkodva, lábát az ágnak tartva fejjel lefelé lóg, mintha gugolna.*
-Üdv ismét. Mit csináltok? *Szegezi nekik a kérdést, majd Sheyrint kezdi fürkészni.* -Hát veled meg mi történt? *Utal a kezén lévő mély vágásra.*

Méág lestat érkeztekor is szorgalmasan kapar, remélve ezzel megkerülheti az erőteret, ami fogságban tartja.
Közben-közben fel-felvonyítanak a farkasok, egyre közelebbről.
ˇŐ történt.ˇ morran fel, Laura utalva.

-Hmm... gondolom a gyógyítást akartad neki megtanítani. *Néz egy pillanatra
Laurenre, majd a tekintete Sheyrin vágott karjára fordul.*
-Ez semmi... Michael a testem egy részét szinte cafatokra szabdalta.
*Elhúzza egy kissé a száját, majd ügyesen állva földet ér.*

-LEstat most inkább ne beszélj mert csak rontassz a helyzeten.*Átváltozik vérfarkassá és egy akkorát vonyít hogy megzeng tőle az erdő és a farkasok messzire elkerülik őt.*-Sheyrin ne akard hogy erőszakal vegyelek rá a tanításra.*

A megjegyzést hallva egy pillanatra felhagy a kaparással, s jeges pillantást vet a bőregérre.
ˇNe akard bemesélni nekem, hogy minden vérfarkas silyen barbár...ˇkaffogva felnevet
ˇLátszik, hogy valaha emberek voltatok.. látszik... egyetlen valódi farkas sem tesz ilyet.ˇküldi a megvető gondolatot.
A vonyításra ismét felhagy a kaparással. Teste megmerevedik, ahogy Laura néz, majd lassna morogni kezd ő maga is.
ˇÉn nem kérek a te úgynevezett tanításodból. Nem azért jöttem vissza, hogy a vérszomjad áldozata legyek.ˇ a morgás már-már hörgéssé erősödik.

*Lestat odasétál Sheyrinhez és legugol. A szemfedőjét egy pillanatra felhúzza. //Ezt csakis ő tudja.// Mélyvörös, bár most kissé fehérkés szemével mintha nézné Sheyrin szemeit, majd visszahúzza és összeszedve egyszerre a vámpír és a vérfarkas erejét, gyengéden kívülről átnyúl a védőburkon. Eggyik kezével felemeli Sheyrin sérült lábát, másik kezével végigsimít a selymes hófehér bundán és begyógyítja a sebet, ami elég kellemes érzést nyújt. Utánna kihúzza a kezeit és hátrál pár lépést. Arcán komolyság és hidegség ül.*
-Azt hiszem félreismertél. Ezen minden vérfarkasnak át kell esnie és minden mester másképp tanítja ezt a módszert a növendékének.

-Na jó ha nemmegy békés módszerekkel akkor megteszem erővel.LEhet hogy ezután ellenséged leszek de fontos hogy életben maradj.*KIS ropogások és nyögések után átváltozik vérfarkassá.Ráteszi a kezét a pajzra mire az megszünik és három métewr magas farkas alakban lenéz Sheyrinre majd megfogja a lányt az egyik kezével.KArmai a lány testébe fúródnak majd a fához csapja.Mikor eldobta a lányt készíti a tűzgömböket majd a lányra dobja.ODasétál lestathoz majd egy láncal a fához kötözi *-Te pedig ne segíts neki.*Mondja mély torz hangon vérfarkas alakban.*

Lestat közeledésére ismét feszültté válik. Igyekszik olvasni a mozdulatokban, az illatokon át az érzelmekben. Végül, megadóan tűri, a közelséget.
Megelepetése nyilvánvaló a szemeket látván, ugyanakkor zord, elszánt tekintete mitsem változik, csupán egy kis sajnálat csillan meg benne.
Az érintésre megrezzen. Nem fájdalom, vagy hasonló miatt...
Végül hagyja, hogy begyógyítsák a sebét.
ˇNem kértem a segítséged.. nem volt szükségem rá.. de nem fogom elfelejteni.ˇígéri komolyan. S becsületet oly nagyratartó lénye állni fogja a szavát.
ˇMindíg van másik ösvényˇidézi évezredek bölcsességét válaszképp.
Lau újabb szavaira, azonban a békésebb, merengő oldala azonnal változik.
Egy egyszerű dominanciaharcban, egy egyszerű farkas, ha megérzi gyengébb mivoltát, feladja.. de Sheyrin nem.. megmaradt annyira embernek, hogy kiálljon önmaga, s az igaza mellett..
Ráadásként, noha a másik tapasztaltabb, korántsem tiszták az erőviszonyok... Sheyrin a farkasok közt járva, tőlük tanulva oly hosszú időn át, minden bizonnyal jobban uralja farkas alakját, mint Lauren bármelyiket. Ráadásul nem is nevezhető egyszerű tanítványnak, ha képességei fejlődését nézzük, hisz a vadonbéli, farkasélet erőssé, fürgévé és ravasszá tette.
A szavakra persze nevetni támad kedve újfent, s egy pillanatra felcsillan a szemében a szikra.. Ő, a Főnix ne maradna életben, főleg az előzőek után?...
Ahogyan a pajzs megszűnik, már ugrik.
Lau láthatóan meg akarja ragadni, de a mozgékony, jóval kisebb test kitér előle, s az éles agyarak a vérfarkas torka felé törnek.

*Lestat töpreng a láncok fokságában.* ~Azt hiszem ez egy vészhelyzet...~
*Gondol eggyet, majd kiszabadítja elméjéből a vámpírt. Szárnyai megnőlnek és szemfogai meghosszabbodnak. Izmait megfeszíti, mire a láncok elszakadnak és nekiszáll a két viaskodónak. Laurent egy erős lökéssel az eggyik fának löki, Sheyrint pedig megfogja a levegőben és beledobja a nagy avarba, amiben az előbb feküdt.*
-Úgy viselkedtek mind két veszett kutya! Látod Sheyrin, én ezt nevezném barbárnak! *Ordít a dühtől. Ereje fojamatosan növekedik haragjával eggyütt.* -És te Lauren, nem érted ha nem akarja megtanulni akkor ne rőltesd, nem látod hogy milyen makacs!

*Nem repül csak arébb csúszik hála hatalmas súlyával.*-LEstat te ne oktass ki engem hogy kit hogyan tanítok.Jobban örülnél annak ha hagynám hogy makacskodjon nemtanulja meg a gyógyítást és talán pár nap mulva meghal.Nyakunkon a háború a három faj rivalizása.Sheyrin ha nem tud gyógyítani akkor meg fog halni.Ha én nem tudnéék gyógyítani én is meghalnék nem hogy egy kezdő tanítvány.Sheyrin.*Ezzel lassú mozdulatokkal közelít a lányhoz majd legúgol a farkashoz,tenyerét a lányra teszi mire fekete fény világít a keze alól és a sebek fájdalom mentesen befornak.*-ÉN nem fogok támadni.KÉt választásod van.Vagy megtanulod a gyógyítást vagy napok kérdése és meghalsz.Feladtam neked a választási jogokat.Én most elindulok.Még megállíthatsz de cxsak úgy hogyha erőt veszel magadon és bevállalod azt a kibirható fájdalmat annak árán hogy nem halsz meg...*LEveszi a felsőjét és megmutatja testén a sebeket.*_Látod ezeket?Ha az összesnél megfutamodtam volna akkor most nem tartanék itt talán már a temetőben lennék.*Megfordul és lassú léptekkel elkezd az erdő sötétje felé menni.*

-nyiff-a nyakoncsípésre önkéntelen tódul ki a levegő a tüdejéből, majd szépívű röpte után az avarkupacba csapódik.
Nyomában felreppennek a száraz levelek, ő pedik kissé kótyagosan az előbbiektől, feláll, majd megrázza a fejét, hogy elűzze a repülés okoztta kóválygást.
-morrr-csak ennyi a válasz Lestat szavaira, miközben hideg tekintete Laurent keresi, s éberen lesi minden mozdulatát. Még nem döntött.. Még vár.. még van idő távozni, s van idő támadni.
ˇA sors megíratottˇ mintha csak vállat vonna.Miközben láthatóan csillapodik a feszültség. Ha nem szükségszerű.. ő sem fogja fenntartani... igen.. még hajlik arra, hogy ma ne rendezze a számlát.
A lassú mozdulatokkal közeledő Laut ugyan éberen vizslatja, de nem tesz ellenséges mozdulatot. A szándék nyilvánvaló.
Mégis, láthatóan inkább kitérne a hatalmas kéz elől, mely a fejére helyeződik.
ˇNem érted, barááátomˇa szót megnyújtja, szinte csúfondárosan.
ˇTarthatok a falkával.. de a testem nem ajánlom fel nekik... még annak árán sem, amit te akarsz, figyelmetlen meeesterem..ˇ ismét gúnyosig nyújtja a szót.
Nem megfutamodás.. pusztán elvi ok, mely visszatartja attól, hogy a kelleténél több sebet vágjanak bőrébe.
Nem fogja Laurent megállítani.
Nyugodtan, szenvtelenül ül a levélkupac közepén, s végül a tekintetét is elfordítja róla.

*MIkor eltünik a stötében egy kunai tör ki az árnyékből ami szinte kivéthetetlenül száguld és a lány hasába fúródik.Emberi alakban sétál végig az erdőn majd beér a városba ahol leül egy padra.*

*Lestat még megvárja, hogy Sheyrin megpróbálja begyógyítani ezt a sebet és ha nem sikerül akkor közbelép.*
-Sajnálom... *Csak ennyi jutott ki belőle, mert a teste újra fájni kezd és oldalra elesik.* ~A francba már megint...*

Valami villan.. valami változik.. valami közeledik.
Kikerülhetetlen, s a hirtelen fájdalom lobban a hasában.
Sheyrin tudja, ez komolyabb, mint az eddigi sérülések, s eget földet átkoz, amiért volt oly naiv,hogy bízzon abban, ennyivel mára lezárult az ügy.
A fogak a tárgy után kutatnak a sűrű bunda közt, végül sikerül megtalálni, és kiszedni...
Sűrű vér buggyan ki a nyomában, s Sheyrin végignyal rajta, az egyszerű farkasok ősi tapasztalatát kihasználva....
Ha az alapokat nézzül, maga a dolog nem is tér el túlzottan attól, amit a vérfarkasok alkalmaznak.. a farkas nem törődik mással csak a sebbel, s vágyja, hogy begyógyuljon...
a fő különbség csupán a gyógyulás ideje...
Azonban bár Sheyrint hajtotta a jogos düh, annyira botor nem volt, hogy a szavak, tudatáig el ne jussanak.
Tudja mit kell tennie.. s nem esik nehezére ismét felidézni..
A seb pedig lassan gyógyulni kezd....
Sheyrin pedig hátralapult füllel, dühös ábrázattal konstatálja, hogy bizony ismétcsak sikerült arra kényszeríteni, hogy gyógyítsa magát.

Lestat ekkor már egy ideje a földön felszik, a fájdalmaival küzdve.
Sheyrin nem tétovázik hát tovább, közelebb lép hozzá, és felveszi emberi alakját, hűs kezeit Lestat homlokára téve.
- mondd, mi baj.. hogyan segítsek?

-Nem tudsz... Ez olyan probléma amit a testemnek kell megoldania... A vámpír énem fokozatosan belém épül... Ez okoz olyan nagy fájdalmakat. A szervezetem fokozatosan eggyesül a vámpírral, mígnem végleg bennem marad. *A fájdalom pár perc múlva enyhül és Lestat felül, majd kifujja magát.* -Ez most nem is volt olyan vészes.

Homlokráncolva hallgatja a szavakat. Nem jelent túl sok jót, amit hall.
-Örülök.-mondja végül, ahogy a fájdalom hullám lecseng, s közben azon szörnyülködik, milyen végtelenül tragikus az, mikor az élet megcsúfolója emészti belülről az embert ^^

*Lestat egy pár pillanatra elbambul. Közben visszazárja elméjébe a vámpírt. A szárnyai s a szemfogai visszahúzódnak, majd egy kicsit kábultan megszólal.*
-És most mit óhalytasz tenni? Úgy értem a most történtek után. *Kissé sajnálja Sheyrint azután hogy ojan jóban voltak Laurennel és most ennek végeszakadt, mindez Lauren miatt.*

-Nos... -gondolkozik el.
-Talán megkeresem Biát... tájékozódom a háborúról... és...-némi szünetet tart, miközben elhatározza, hogy bizony a lehető legóvatosabb lesz ezek után a többi vérfarkassal is.
-Elkerülöm Laurent.- Ezen aztán elvigyorodik... Elkerüli, hogy ne kelljen beváltani az ígéretét..