Cubcry Forest

*Visszaölel, majd meghallja az üvöltést és a lángoló alakot. Egy pillanatra elengedi Dariost, eltűnik, majd Steve teste mellett tűnik fel. Letérdel a fiúhoz, kezeit fölé teszi, majd kezeiben fény keletkezik és Darios sebei lassan begyógyulnak. Mikor mindennel megvolt, csak néz a fiúra, végigsimít annak arcán, aztán eltánik és újra Darios mellett tűnik fel.*
-Sajnálom...Egy kis baleset...
*Lép Darioshoz, és ha a fiú engedi megöleli ismét.*

*Sophiet hirtelen valami fejen üti.. mintha valami ami fontos lett volna neki az eddigi éeltébe az most eltünt.. elenyészett.. hirtelen szomoruság jár körülötte a levegőben majd lasssan elilamlik és megszünik létezni...*

*nagy nehezen de felül,lábai már nem fájnak csak olyan szag árad belőle,mint a szénné égett hús,hirtelen eszébe jut a villám meg a többi ami azóta történt...de ekkor betolakodik eggy kép az agyába...*
-Neee*feláll nagy nehezen 2 botból csinál mankót és elindul az Erdőségbe*

//Nah akor harmadjára javítva ki. XD//

*Olyan érzése támad, mintha valami hiányozna vagy épp valaki. Nem tudja minek betudni ezt az érzést, de inkább nem szól. Bocsánatot kér Daristól, majd elteleortál a kastélyba. Valami bajt érez és nem is kicsit.*

*céltalanul sétálgat az erdőben,amikor észreveszi az ismeretlen nőt,felmászik egy fára és felé dob egy kis követ*

*Lélekben már máshol jár. Szemei előtt mást se lát csak egy gyönyörű rétet és tengerkék eget. Majd egy halk koccanás zökkenti ki a mennyország kapujából.
~Mi ez? Ez nem szálhatot magától...~
Felegyenesedik majd körülnéz.
-Ennyire még nem vagyok bolond, hogy repülő köveket lássak... -suttogja magában- Ki van itt?! -emeli fel a hangját, majd vár.*

*nincs jobb dolga kicsit inkább ráijeszt a nőre,ezért ordít egy vérfagyasztót,és dob egy nagyobb követ a nő lába elé*

*A ködben az orráig sem lát, csak a hang szűrődik át a sűrűségen. Az ordítástól kicsit megremeg, de korántsem annyira mint a kőtöl. A lágy félelem miatt nem tudja mit tegyen azt hitte megőrült, de nem csoda, hogy kétségbe van esve, mikor jelenpillanatban olyan gyenge, hogy egy légy is ledöntené a lábáról.
-Ki a fene vagy?! -üvölti elrejtve félelmét.*

*most már megszánja a nőt leugrik mellé*
-Üdv a nevem Steve,nem halottál a vérfarkasokról a városban?

-Üdv Nivelda,nem hitted el hát..elég botor dolog volt*átváltozik vérfarkas alakba és ismét ordít egy nagyot*Hát látod itt az élő bizonyíték,és nem én vagyok az eggyetlen,de te is az lehetsz ha elég bátor vagy és kitartó.

-Hehe, majd beadom az önéletrajzom -*mosolyodik el. Pár pillanatnyi csend ül a társalgásra, amit egy égtelen erejű gyomorkorgás szakít félbe. Niv egy kicsit elvörösödig, majd beszédre nyílik a szája:
-Bocsánat... egyébként szólíts csak Niv-nek.
~Álltalában így szoktak.~*

-Semmi baj gondolom a nyers szarvashúst nem szereted*kivesz a zsebéből egy kis tegnapi sinkás-gombás piizzát és a nőnek adja* Tessék jóétvágyat amúgy grat hogy nem ilyedtél meg általába megszoktak.

-Köszönöm -*elveszi a vérfarkastól...
-Amúgy már megszoktam a furcsaságokat.
~Hát persze, csak vigyázz Niv mert megbánod a hazugságaidat.~
-Ha 15 hosszú évig ott éltél volna ahol én te sem lepődnél meg sok mindentől. -mosolyodik el, közben beleharap a kajába, majd nagyot nyel.
-Nem kellett volna -mondja barátságos tekintettel.*

-Az ember segít ahol tud...én is megéltem egys mást,árvaházban nőttem fel jóformán szal tudom mien a nehéz élet...és amúgy mijáratban? átutazóban,keresel valakit vagy csak vérfarkas akarsz lenni?

~Az ember...~
-Hát, csak benéztem, hallottam egyetsmást és a kíváncsiság, de biztos te is tudod...
~Árvaház? Nem nézném ki belőle...~
-Megkísérlem a vérfarkasdit... -mosolyodik el dacosan.*

-Az jó ha megkísérled kell a vérfrissítés,pedig árvaházban nőttem fel ha hiszed ha nem csak aztán megszöktem és lopni kezdtem,végül itt kötöttem ki most megyek vissza a kastélyba.. nah pá még biztos találkozunk*eltűnik a ködben*

-öh... -*meg sem tud szólalni már el is ment.
~...és én most mihez kezdjek.~
*Megint elindul és csak pár méter múlva ötlik eszébe:
-Afenébe, megint eltévedtem...!*

A köd még fokozta kiváncsiságát."Mintha egy horror filmbe csöppentem volna..."gondolja, s elmosolyodik.Ekkor meglát a 'távolban' egy tüzet, áma homálytól nem látja az idegent.Közelebb megy, ekkor kirajzolódik a nő alakja.
-Üdv!Eltévedtél?Anyira én sem ismerem az erdőt, de egy ilyenben nőttem fel!Megjegyzem a kiutat....

*Az idegen nem reagál, végül szerte foszlik.*~Szóval csak egy déli báb volt, amit a köd idézett~*állapítj meg.Szokatlan jelenség, mivel nem a sivatagban van, de felfodja.Azt hiszi, valahogy egy korábbi mozzanatról van szó, amit az erdő ver vissza, s a köd, mint a vászon a filmet, úgy jelenítet meg.Nem is sejti, hogy avalójában a köd inkább felnagyította a nem is olyan távol lévő nőt.De van ilyen!Nem szól semmit, csak megy tovább egy másik úton, elkerülve az embert....*

*megjelenik az erdőben a hátán,újj kardja a kovács kicsit meglepődött az anyag választáson,de a tribal fegyverek legalább erősek rohadt sok pénzbe került de meg érte,lecsatolja a kardját és elkezd edzeni,jobb láb rúg fordul szúr,kard felhúz körív rúg üt,szúr és így tovább még pár óráig*

*Nyugodtan sétál.Hirtelen a ködböl kinyúlik egy kar-karddal!Reflekszei és hatodik érzékénak köszönhetően egy jó nagy ot elszökken, mintha nem is ember lenne.Egy pillanatig azt sem tudja, hol van aztán óvatosan fülel és koncentrál....Nem tudja hol, s mikor bukkan fel a másik ember....

Talán meg se ijedt, hisz ez az erdő minden idegszálát a tetőpontig nyújtott, s ennek köszönhetően megmentette az életét.*