DarkWolf Kastély

*Válaszul leereszti kezeit,majd szája sarkában átfut egy apró mosoly.*
-A lelkem egy ilyennek semmiképp nem adnám oda.Csak tudod a nyakamba szakadt minden,hirtelen.Vigyázzak a falkára,mindenhol legyek ott,tudjak mindenről és emellett még ez is itt volt.Valamit valamiért.*fejezi be mondókáját.*

-talán a falka kicsivel fontosabb lett volna, minthogy egy ilyen alakkal szórakozz.. nem gondolod? és egyépként már nincs nyakadba ez a munka.. így mostmár lemondhatnál róla... elegett játszottál vele..
*teljesen nyugott.. most minden más problémát egyenlőre férrehagy*

-Látom,te még mindig nem érted...de mindegy,hagyjuk is.*mosolyodik el,majd int egyik ujjával,mire kicsit rendbe jön a helység,majd felcaplat szobájába,és végigdől az ágyon.*
~A lelkem nem adnám neki oda...arról én meg nem tehetek,hogy szeret.Ahogy arról sem,hogy túl naív vagyok Biával kapcsolatban.Azért egy kis vállveregetésnek örültem volna,de úgy igazán...~*gondolkozik lezárt elmével,közben a plafont bámulja.*

*felmegy jómaga is majd megáll még egy kicsit az ajtóba és Dorát nézi.. lezárt elmével kicsit elgondolkodott..*
~Ez a férfi jobban megváltoztatja mint gondoltam..~
-Torelárom hogy segiteni akartál.. de nem igy kellet volna megtenni..
~aljas dolog amit tesz .. és főként azt ahogyan teszi..ez feletébb fura tőle.. ~
*ezzel elindul járni egyet a kastélyban.. köpennye hosszan lobog utána.. a kis lebbenések zavarják csak meg a csendet ami a kastélyban teng most.. egy ideig körbenézi a fontosabb helyeket majd visszamegy a szobájába majd leül a kis kipárnázott ablakpárkányba majd onnan nézi az ég változásait és gondolatai elkalandoznak*

*Gondol egyet,járnia kell.így sétára indul.Kivételesen gyalog megy,nem teleportál,hanem sétál.Lemegy a hallig,aztán onnan kilép a szabad levegőre.Az erdő felé stál,de előtte végigmegy a tisztáson is.*

*érzi ahogy Dora távozik a kastélyból*
~őszintén szólva nem tudok jóra gondolni hogy megitn elmegy.. lehet nem is akar megint visszajönni.. még a végén télleg a fejébe veszi.. jobb lesz ha utánanézek ..~
*ezzel kiugrik az ablakon majd elindul az erdő felé.. gyorsan mégis hangtalanul és nyomtalanul*

*visszaérkezik a kastélyba.. majd felmegy a szobájába és elkezdi ellátni sebeit*
-az istenit neki.. elegem van ebből a férfiből.. többet nem fogok vele játszani... a régi emlékek mi? na persze.. kár volt összejönni vele még régebben... most Dorával akarja ugyanezt eljátszani.. nem érdekel.. nem engedem hogy tönkretegye...
*látja el sebeit mert az hogy porból összeállt közel sem volt tökéletes*

*Érzi amint elmegy Dora, majd Bia aztán visszajön. Kissé le van ardva szegény. Betrappol a szobájába és normális ruhát esz fel, amiben majd kitud menni a tóhoz. Fekete hosszú tépett szoknya, fekete magas sarkú fűzős csizma, felül fehér rövid ujjú testhez simuló felső. Oldalára egy kard van csatolva. Majd magára kapja fekete köpenyét és becsatolja az ezüst kígyós csatot. aztán kilép a szobából és átmegy Biához, majd bekopog az ajtón és vár.*

~áh fenébe.. biztos Sophie..~
*szobájából kicsi csörömpölés hallatszodik.. elég legyengült .. pár olyan cucot amit jobb ha nem lát meg Sophie berak a helyére majd viszafekszik ágyára.. *
-jöhet..
*mondja fáradt és megviselt hangon*

*Hát nem épp a leghatározottab beinvitálás volt. És sajna gondoatban sem süket.*
~Köszike én is szeretlek.~
*Ez Biának, majd belép a szobába és becsukja maga mögött az ajtót, majd az ágyhoz sétál.*
-Hello. Mi van veled?
*Elég sablon kérdés, de most nem tudodd mit mondani. Észreveszi Bia sérüléseit, de nem szól érte. Csak figyel.*

-bocs.. nagyon feldult vagyok..
*mondja halkan majdfelüll.. most történik meg az amit nagyon nem várt... a kté éjfekete szárnya kinő a hátából.. ezeket még Sophie nem látta igy hát kinos.. *
-fenébe.. csak ez hiányozt.. hosszu story.. röviden a bestiával kapcsolatos.. egyépként Dora miatt vagyok feldult egyzserűen rémes az ami történik..
*sóhajt.. hozzá ér sebéhez még mindig nem tudja nagyrészét begyógyitani.. egy olyan méreg ami megakadályozza hogy saját maga gyógyitsa be*

*Sóhajt egyet, a szárnyakon meg már meg sem lepődik. Két kezét a sebekre helyezi, majd fehér fény és Bia sebei lassan, de begyógyulnak.*
-Egyébként jól áll. Amúgy megint mit csinált Dora?
*Nz kérdőn a nőre, közben szépen lassan gyógyítja a sebeit.*

*sóhajt szeme picit megremeg .. majd belekezd*
-Van egy férfi.. a neve Zagoros.. én régen vele voltam.. de az nagyon régen volt.. ő egy hibrid.. vámpír és démon.. de utána rájöttem hogy tul sokat akar .. és ... nem lényeg.. most Doraval van ugymond.. Dora azt mondja hogy csak szorakozik vele.. de én már nagyon féltem.. mert én is hasonlóan kezdtem vele.. és már olyanok történtek amik teljesen ledöbentettek..
*szeme remeg csak maga elé néz*

*Sóhajt egy nagyot ismét, miközben végighallgatja a történetet. Jobb kezét leveszi Bia egyik sebéről, majd a nő álla alá nyl és felemeli, hogy lássa annak arcát és szemeit.*
-Figyelj. Ha szeretnéd vigyázok rá a háttérből, hogy ne tuddjon róla. Tudom hogy ez nehéz most neked, de magának kell rájönnie hogy mit tesz. Ha te teszed meg akkor az rosszul is elsülhet.
*Néz mélyen Bia szemeibe és amiket mondott, komolyan is gondolja. Közben elengedi a nő arcát, majd újra a sebekre pillant és gyógytíja sorba őket.*

*hirtelen átöleli Sophiet.. majdnem elsirja magát.. *
-annyi rosz dolog történt mostanság .. és most ez is.. nem tudom nézni ahogy tönkreteszi az a férfi... annyira tehetetlen vagyok most.. megakarom védeni.. de ha agyonverem nem segit.. a férfitó nem tudom távol tartni.. kivételesen nem tudok mihez kezdeni...
*érződik hangján hogy majdnem elsirja magát*

*Óvtosan átöleli Biát, és énz maga elé. Közben simogatja a nő hátát nyugtatólag.*
-Css...Ezt akkor bízd rám. Majd én vigyázok rá helyetted is. Tudom hogy sok szörnyű dolog történt, de egy család vagyunk és helyreteszünk mindent. Nyugodj meg.
*Mondja halkan és maga elé néz. Nyakában a medál villogni kzd, ahogy ujján az eüst gyűrű. rápillant, majd ismét sóhajt, de nem engedi el Biát.*

*utáan elengedi Sophiet*
-csak egyet tegyél meg.. ne kerüljetek bajba.. kérlek..
*mondja halkan majd végre sikerül erőt venni magán és a fekete szárnyai leégnek róla..*

-Rendben. Ezt megigérni nehéz, de megpróbálom betartani.
*Egy halvány ooly jelenik meg az arcán és nézi az eltűnő szárnyakat.*
-Hallod én is akarok egy ilyet.
*Mutat a volt szárnyak helyére, közben egy toll a kezére hullik. Felveszi, majd megnézi.*
-ezt megtarthatom?
*Néz szép szemekkel Biára és egy mosoly jelenik meg arcán. hát igen jön az a technika, amivel meg akarja mosolyogtatni a nőt.*

-hát nem tudom hogy kaphatnál ilyet.. de a tollat megtarthatod ...
*mondja halvány mosolyal*
-majd intézkedem..
*mondja majd végre hátradőlhet az ágyon*

-Köszike.
*Kislányos mosoly és hirtelen megöleli Biát, majd hagyja hogy a nő hátradőljön és gyógyítja tovább a sebeit. Mármint Biának. A tollat pedig a füle mögé teszi. Vörös hajához elég jól illik a fekete toll.*
-Nah jobban érzed már magad?
*Kérdez rá kíváncsian a sebgyógyításra.*

-igen.. de ha nembánod.. most egy kicsit még pihennék..
*mondja röviden majd lassan aludni probál*

-Persze semmi gond. Dorát meg bízd rám.
*Suttogja halkan, majd hagyja hogy Bia elaludjon, aztán még tovább gyógyítja a nőt, majd ha végzett óvatosan felkel és kilép a szobából, aztán visszamegy a sajátjábaés csinál pár bájitalt és elég furcsa dolgokat művel.*

*mikor felébred erőrekaott valamennyire ezt azonnal érzi.. *
~jaj istenem álmomba is Dorát látom.. de most igaza van Sophienek nem segithetek... nem minden esetbe leszek ott hogy fogjam a kezét.. oldja meg maga..~
*határozza el magába de nem nyugtatja meg nagyon.. ez inkább csak magának probálja bemesélni.. inkább ugydötn elmegy a kocsmába.. ott már ugyis rég volt.. igy kiugrik az ablakon átváltozik és roahn a város felé*

*Egy kissé hosszú ideig csinált mindent, így el is aludt az asztalán. Mikor felébred kissé helyrerázza magát, majd inkább nyújtózik egyet és lezuhanyozik a fürdőben. Mikor minden ilyen tisztálkodási akármivel megvolt meg miegymással, visszamegy a szobájába és felöltözik. Bő, hosszú, fekete tépett szoknyában, fekete hosszú ujjú garbós felsőben, fekete magas sarkú, fűzős csizmában és fekete köpenyben van, miután sikeresen felöltözött. A köpenyt összecsatolja egy régi ezüst csattal, mindkét kezére fekete ujjatlan kesztyűt húz, majd a csuklyát a fejére húzza. Odasétál az erkély ajtóhoz, majd kinyitja és leugrik a fűbe. Sikeresen érkezik le, egy legyintéssel becsukja a fenti ajtót, amit nyitva hagyott, majd eltűnik az éjszakában az erdőben.*

*Abban a két napban, amíg távol volt elég sok mindennel találkozott, de meg lett az amit keresett. Kissé szakadt ruhában és tele sebekkel, de épségben visszatér a kastélyba. Felugrik a szobájának erkélyére, majd kinyitja az ajtót és belép a szobába. Fáradtan és alvatlanul elcsoszog a fürdőig, gyors zuhany és gyógyítás után visszatér immáron normális ruhában, majd odaáll asztala elé, és folytatja a bájitalok meg miegyebek kotyvasztását. Ha valaki keresné, még ébren van, de sebek annak rajta bőven. XD Ilyen ha elkóborol. XD*