Hegyvidék

*vállat von* egy barátomat követtem *mosolyodik el huncutul* egy farkas vezetett el ide... *adja meg a magyarázatot* és te? mikor jöttél a városba? és mi vagy? te is vérfarkas vagy már, mint Bianka...

*Szép kényelmesen odacammog Serához és az idegenhez. (a motort letette)*Szia Sera.* A srác felé fordul.* Téged nem ismerlek. Elyon vagyok. Szia. *Nyújta a kezét kézfogásra.*

*elfogadja a kezet, és mosolyogva megrázza* üdvözlet, az én nevem Darios!... szépen összegyűltünk. úgy látom mindannyian szerettek hegyet mászni... *jegyzi meg*

*Figyeli a válasz és a kérdéseket is végighalgatja, ám az utolsón megdöbben.* Öm nemigazán tudom mikor jöttem és igen... vérfarkas vagyok.* Mosolyog kedvesen.~ nem értem biát.~* Szia Elyon. Rég láttalak.* Örül meg a lánynak. Bár a nap rosszul indult egész jó lett.* Öm... fogjuk rá.* Mosolyog még mindig, de szemeiből a zavartságot is ki lehet olvasni.*

*Szemügyre veszi új ismerősét, elismerően füttyent magában, majd Sera felé néz.* Én is örülök. Miről beszéltetek? Beavattok engem is? *Érzi, hogy enyhén pofátlan a kérdés, de tudja, hogy Sera nem fogja félreérteni.*

- ugye te is vérfarkas vagy? *kérdezi Elyont* mert kezdek félni egy cseppet. remélem ettetek már, és nem engem néztetek ki vacsorának. nem óhajtom így végezni... *kuncog*

Csak szokásos ismerkedés.* Címezi Elyonnak. Ha már így itt vannak és beszélnek kényelmesen leül a földre és enyhe nyaktöréssel néz fel.* Én még nem ettem ma semmit.* Sunyin Dariosra tekint, szemében némi pajkossággal.* De nem tűnsz valami finomnak.* Mosolyog, sohasem volt valami jó humorérzéke, mégsem talál semmi vicceset saját mondatában.*

*Ő is leül Serával szembe.* Igen, igen, én is vérfarkas vagyok. Én se ettem sokat. És meg kell mondjam, nekem azért finomnak látszol. Bár én nem vagyok válogatós.* Ismételten végigpillant a férfin, majd elővillantja fegyvereit.*

- már csak ez hiányzott... *dörmögi* sebaj, én látom rajtad, hogy nem fogsz megenni... hidd csak el nekem, hogy nem tennél ilyet*veszi viccre a dolgot, és leül a két lány közé*

* Szegény nyakának jót tesz, hogy mellé telepedtek, így nem kell felbámulnia senkire. * Én sem vagyok válogatós, csak nincs gusztusom az emberekhez.* Mondja megjátszott sértődéssel a hangjában és fejét felemelve elfprdul Elyontól.*

*A megjátszott sértődöttségért cserébe rengeteg kicsi lepkét varázsol Sera orra elé, és gyönyörködve bámul rájuk. Aztán a mellete ülőre néz.* Úgy gondolod? Azért én nem fogadnék rá. De most igazad van. Tényleg nem eszlek meg. Ahhoz túl jóképű vagy. Még ha ronda lennél... de így nem. Aztán mesélj. Mi szél hozott erre?

- a barátnődnek már meséltem. egy Darios nevű farkast követtem. róla kaptam a nevemet. és a kis csinytalan ide vezetett szerencsémre, vagy vesztemre, ezt még nem tudom. de inkább ti avassatok be egy pár dologba. beszéltem egy Bianka nevű vérfarkassal ő kicsoda? van nálatok társadalmi hierarchia vagy hasonló?

* Mosolyogva nézi a lepkéket, majd amint meghalja ELyon hangját és azt amit mond, rettentő fura fejjel néz rá. Ám ez csak egy múló grimasz volt. Inkább nem mond semmit rá. Végighalgatja újra a férfi mondanivalóját, és a kérdésekre gonosz és hideg mosoly húzódik a szájára.* Bia? Ő egy kis szemét gennykupac... Mármint a falkavezér. És a Hierarchia... öm mi vagyunk a legalul, a tanítványok, aztán a mesterek akik tanítanak minket. És végül a falkavezérek. NÉvszerint Bia* A név után morog valamit.* És Dora. NEkik is vannak tanítványaik. Érted?* Néz zavartan Dariosra. Bár ő a fiatalabb, most nem érzi magát annak. Mármint nemegészen.*

*Most ő néz hülye fejjel. Ugyanis fogalma nincs, mi történt Bia és Sera között.* Öhm... Asszem kicsit lemaradtam. Az az igazság, hogy az elmúlt napokat szépen végigszundiztam. Mi történt, Sera? * Hirtelen észrevesz egy gyönyörű sólymot az egyik sziklán. Fikszírozni kezdi, gondolatban beszél hozzá, próbálja magához csalogatni. ~De szeretném, ha az enyém lennél... Akarsz a barátom lenni? NA gyere ide, kérlek.~ Fél szemmel visszanéz Serára.* Figyelek ám....

*tárolja magában a hallottakat, és ő is kíváncsi, hogy Sera miért dühös ennyire Biára, amikor ő maga nem ilyen útálni való némbernek ismerte meg a nőt*

* Magában jót mosolyog Elyon fején, de nem mutatja. Kifürkészhetetlen, üveges szemekkel néz maga elé, miközben előráncigálja a történteket.* Összevesztünk és majdnem kinyírt.* Mosolyog kedvesen, szemébe visszatér az élet. Közben ő is a madarat nézi és kitűnő tématerelésnek látja.* Mit akarsz attól a...*elgondolkozik.*sólyomtól*fejezi be a mondatot és próbál a lehető legkiváncsibb szemmel és arckifejezéssel Elyonra nézni.*

-Ember egy ember van a környéken szél írányban nekünk. És még mások is vanak vele.

*Álapitja meg Mich. Azonal mikor észre veszi Leony mozgó noziát. Az ásány vízet és saját részét ami meg maradt a husból be tuszkolja az oldaltáska egyik felébe.*

-Mit szol hozzá ha meg néznénk kik azok?

-Jó... nézzük... *mondta, s visszapakolgatott a táskába.*

*A fenséges madár végre odarepült hozzá, és rátelepedett kinyújtott karjára. * Hát szervusz, szépségem. *Visszafordul Serához. *Látod, ezt akartam. Imádom a sólymokat. Szeretném, ha velem maradna. *Másik kezével megsímogatta a madár fejét.* Min veszetetek össze? Ha megkérdezhetem... Darios, amúgy most mit akarsz kezdeni?

*Fogta az oldaláskákat és feldobja öket a helyére. Majd felszál s indit. Indulna is de megkel, hogy várja mig Leony felszál.*

- hogy mit akarok kezdeni? jelenleg a ti társaságotoknak örvendek, utána meg rábízom magam a sorsra *von vállat* ha már eddig eljöttem, akkor annak oka van, és nem csak a farkas... szeretnék én is közétek tartozni, de Bianka azt mondta ennek még nincs itt az ideje...

* A madarat nézi és próbálja nemmeghallani a kérdést. Csakhogy ez nemsikerül*Öm... volt egy veszekedés, mert kimentünk Leonyval a külvilágba, ami mint utóbb kiderült, tiltott hely. És a veszekedés utáni napon elkezdett piszkálni én meg nem hagytam magam. Visszabeszéltem ő meg mevágott engem ezért a LAbirintusba ahol, majdnem meghaltam. Ma meg megint elkezdett piszkálni. Nmetom miért szált rám.* Az arca egész angyali. Csak úgy árad belőle az ártatlanság. AMi persze nem igazi.*Vérfarkas akarsz lenni?* Néz döbbenten Dariosra. Észbe kap és kevésbé düllett szemmel várja a választ amikor... Megérzi a jó Mich szagát és szája végén megül egy kedves mosoly.*

*Felkapja a fejét, ő is megérezte Mich szagát.. és még valakiét, akit szintén nem ismert. *Így már világos. Valami nem stimmel Biával. *Ismét a szellőbe dugja az orrát. * Érzed te is? Ez Mich.. de ki van vele? Istenek, egy csomó újonc van, akit nem is ismerek. *Dariosra néz.* Minek akarsz vérfarkas lenni? Most jól nézel ki, de ha farkas leszel, ez változni fog. Egy-két kellemetlen élményünk nekünk is volt, ugye Sera? Sebhyelyekkel jár. Csúnya sebhyelyekkel. Miért akarod elcsúfítani magad? *Gondolatban üzen Serának ~Ne nézz hülyének, csak kicsit meg akarom ijeszteni. Hadd mutassa meg, milyen ember.~ Pillantását Darioséba fúrja.* Szóval?

- mit érdekelnek engem a sérülések? bennem egy farkas lakozik... ti ezt nem érthetitek... *lehajtja a fejét, majd feláll* szerintem jobb lesz, ha ezt a beszélgetést itt befejezzük, nem tudtok eltántorítani a tervemtől... *azzal visszafelé indul a városba..*

*Beleszagol a levegőbe.* Leony. Egy idegesítő boszorka.* Dörmögi, de az a mosoly még mindig ott ül a szája szélében. ~aha aha persze, tudom én.~ mosolyog. Ám Darios válasza meghökkenti.* Farkas?* Néz összepréselt szemekkel, mintha a távolban kutatna valamit. Ám ez nem tart sokáig.* Szóval egy farkas. És milyen ha szabad tudnom? Mármint erős, nemes, sérült?* Kérdezi kiváncsian és igyekszik kiolvasni a férfi szeméből a jellemét. Ez nem az erőssége.*