A halál labirintusa

*A megfelelő útvonalat használva végigsiet a labirintuson, majd végre kiér a lépcsőkhöz, amik a kastély bejáratához vezetnek fel.*

*Chrissel együtt érkezik meg a labrintisuba, amit azonnal lezár mindkét oldalt, majd megerősíti a varázslatokat, így a démon nem használhatja az erejét, és nem teleportálhat el sehova, semmilyen módon. Elengedi Chris nyakát, eldobja két méterre a férfit, s dühösen tekint rá.*
- Remélem, most tanulsz a leckéből. Ha élve kijutsz, a tanítványom maradsz, ha nem, halál fia vagy! *szól oda Chrisnek, s kilép a labirintus kőfalaiből, majd bezárul mögötte a bejárat.*

- A szentségit! -*Káromkodja el magát Chris. Hiszen ő tényleg szereti Jadet. De nem tudja megállni, hogy ne használjon más nőket is. A démon vér hajtja előre mindig. De nem foglalkozhat most ezzel. A csizmájába rejtet tőrt elő húzva elindul bal felé. És mindig csak balra és balra fordul az elágazásoknál. Ugyanis ha valaki mindig egy irányba fordul akkor előbb utóbb kitalál a legbonyolultabb útvesztőből is.*

*Nehezen ugyan, de bejut a labirintusba Jade-hez. Enyhén szólva tocsog a vértől a ruhája, de ez most nem számít. Sőőt... Josie még jól is érzi így magát.*

~Josie, gyere ide!~*szól a nőnek, majd megvárja míg Josie odaér hozzá. Ha ze megvolt, a két nő a labirintuson kívül van, s onnan egy vetítőről figyelik a férfit, ahogy megy a labirintusban.*
- Remélem, tanul a hibájából. Nem tűröm az ilyet! *szól mérgesen, s aztán beálít pár dolgot, majd a labirintus folyamatosan változik.*

*A labirintus folyamatosan változik, így a férfi nem tud állandóan balra tartani. Ahogy az egyik elágazáshoz ér, egy hatalmas, fekete pók kerül a szeme elé, aki hálót szőtt az egész folyoson.
Ahogy Chris beljebb lép a folyosóra, mögötte bezárul a fal, így csak erőle felé tud menni, egyenesen a pók markába.
A pók vagy 5 méteres, fekete, szőrös. Hatalmas rágóit meresztgeti új finom falat iránt, aki ez esetben Chris lesz, ha nem vgyáz.*

*Chris egy érdekes sóhaj félét hallat magából. Nem a legképzettebb az ilyen szörnyek gyilkolásában, de nem ilyed meg. Egyenesen az óriás pók felé sétál. Nem taktikázik, vagyis még nem. A pók a hátsó lábaira támaszkodik és a mellsőket felemelve akar rátámadni a démonra. Chris azonban mintha csak erre várt volna. Vagy valami ilyesmire. Ugyanis Gyorsan előre szalad és a pók alá veti magát. Egyet villan a tőre.*
- A kibaszott kitin páncélos anyád azt... -*Káromkodik mikor észre veszi hogy nem sikerült megsebeznie a pókot. Viszont a pók is támad és sürű ragacsos hálót lő a démonra. Chris elugrik de nem elég időben. Selymes ragadós háló tapasztja a bal kezét a törzséhez. A veszélytől ki élesedet érzékekkel és reflexekkel gurul azonban gyorsan tovább. A pók ekkor le csap rá a hatalmas rágóival. Úgy látszik azonban isten nem fordult el teljesen a lelketlen gyermekétől. Ugyanis a támadás mellé megy. Chris ekkor talpra ugrik és szédítő tempóban a fal felé szalad. Még halandóként sok időt töltött harcművészetekkel ezért futás közben kiszabadítja a bal kezét. Majd olyan mátrixos Neosan felszalad a falra és egy hátra szaltóval a pók hátára ugrik. A bestia veszettül kezdi magát dobálni, azonban nem menekülhet. Chris a legnagyobb szemébe vágja a tőrét ahol nem védet a dög. A penge egészen a lény agyáig hatol. Ami hamarosan holtan csuklik össze.*
- Ecc pecc kimehetsz ......

*Ahogy a férfi legyőzi a pókot, úgy nyílik meg előtte az út, s vezet tovább a labirintus. Ha a férfi tovább megy, egy olyan 10 perc múlva újabb akadályba ütközik.
Ez a lény, már sokkal veszélyesebb, mint a pók.
Alvilági csontvázak élednek fel, miután Chris belépett a területükre. Sok ezer.
Ezek azoknak a halottaknak a csontjai, akik a labirintusban vesztették életüket valamilyen oknál fogva. Éhen haltak, megölték őket, és ehhez hasonlók.
Fegyvereik élesek és veszélyesek, s a sokaságnál fogva eléggé nehéz őket legyőzni, mert mindig ujjá élednek.
Így Chrisnek elég nehéz dolga lesz, hogy átjusson rajtuk.*

- Ki ez a sok büdös szerencsétlen aki önként jött ide meghalni? Olyanok mint én ugye? -*Kérdezi magától. Majd egy pillanatnyi gondolkodás után vissza fordul.*
- Valahol itt volt egy elágazás....csak nem lesznek olyan bolond, hogy itt haljak meg. -*Mondja és elkezd távolodni a csont dögöktől. Azonban az elágazás mostanra már nem létezik.*
- Ó a ..... -*Folyt el egy rímes káromkodást. Majd vissza fordulva a csontvázak felé fut. Elkezdi magát átverekedni a tömegen. Eléggé reménytelen harc. Még úgy is, hogy hamar szerez magának kardot és pajzsot. Rohan üt vág. Töri át magát a sorokon. Azonban most egy folyton feltámadó ezer karú ellenséggel van dolga. Mag sem tudja miként de átverekszi magát a csontvázakon. A teste csupa seb már addigra. Vérzik, de nem adja meg magát. Alig bírja tartani a pajzsot, és a kardot. Azonban az utolsó pillanatban mindig erőt ad neki valami. Egy démontól meglehetősen szokatlan érzés a szeretet vagyis a szerelem. Még látni akarja egyszer legalább a szerelmét Jadet. Ez ad neki erőt a küzdéshez és az életben maradáshoz. Így marad el mögötte egyre messzebb a csonti sereg.*

*Ahogy a férfi küzd, egyre több csontváz tűnik fel, s támad Chrisre. Reménytelen harc, de talán van egy kimenekülési út.
Egy kar, ami kilőg a falból, s ami még nagyon messze van a férfitől, de talán ha megtalálná, akkor élve kijuthatna a csontvázak közül.
Ezt a kart őrzik nagyon a csontvázak, ez irányítja, s tartja életben őket. Mert egyébként csak halottak lennének, é ott porladnának szét a földön.
Ha Chris meghúzza ezt a kart, tovább mehet élve.*

*Chris kitudja hogyan felfigyel a karra.* ~Talán meg kéne húzni veszteni nem veszthetek vele~*Gondolja, és elkezdi magát átvágni a sokaságon a kar irányába. A fülében hallja a vér dobogását. De küzd mint egy megszállott. Akár a mondabeli Leonidász király a perzsák ellen. Forog a kard a kezében, vágások csattannak a pajzsán. Recsegnek a csontok a csapásai és rúgásai alatt. Reped a csont és csattog a kard ez lelkesíti csatára a démont. Aki végül is eléri a kart, és kétségbe esetten megrántja.*

*Ahogy Chris megrántja a kart, a csontok hirtelen megmerevednek, majd összeesnek, s por lesz mindegyikből. Az út pedig újra szabaddá lesz, így a férfi tovább tud menni a labirintusban.*

*A kivetőten figyelemmel kíséri a férfi cselekedeteit, s valamit állít a panelon, ami az egész labirintust vezérli.*
- Ügyes, de majd még meglátjuk, mi sül ki ebből. *szól csendesen, s Josiera pillant.*

-Igen... Nem rossz, bár már annyian tanították, hogy nem tudni, kinek is ez az érdeme *kuncog*
-Azt hiszem én elteszem magamat holnapra, mert elfáradtam a nagy semmittevésben. *ismét kuncog* -Jóéjt*int és eltűnik*

*Chris gyorsan darabokra tépi a felsője maradványait és be kötözi a mélyebb vágásokat. Majd a csontvázak által el hullatott fegyverekből és vértekből fel szerelkezik és így indul tovább. Az övében kard a kezében pajzs és lándzsa. A fején egy horpadt sisak, míg a felsőtestét egy láncing fedi.*

- Rendben. Jóéjt. *köszön el Josietól, majd újra a kivetítőre függeszti tekintetét, s figyeli, ahogy Chris bekötözi a sebeit, és felfegyverkezik.*

*ahogy a férfi tovább megy, egyszer csak egy fényes kaput láthat, ami talán a kijárat, de ezt egy hatalmas sárkány állja el.
Fekete teste, hosszú farkán tüskés bunkó. Fején tüskés taraj, fogai élesek és mérget fecskendez az áldozat testébe. Magassága vagy 30 méter, teste nagy és erős. Szárnyai nincsenek.
Ha ezen Chris átjut élve, végre kiléphet a vesztőhelyről.*

*Christian elülve nézi a fenséges sárkányt azonban a kijárat megpillantása reménnyel tölti el. Neki iramodik a sárkány felé aki egyből lecsap a démonra. Egy karcsapással a támad. Chris felrántja a pajzsát és kivédi az éles karmokat. Azonban az ütés erejétől így is vagy öt métert csúszik a földön. S csak azért nem többet mert a fal megállítja. Szédelegve áll lábra és csak valami sebesen közeledő árnyat lát. A pajzsot és a dárdát elhajítva vetődik oldalra. Így a sárkány buzogány szerű farka csak a hűlt helyén csattan. Hatalmas porfelhő kerekedik a becsapódástól. Chris ekkor rá ugrik a sárkány pikkelyes farkára és bele kapaszkodik. Azonban a dög csap egy ostor szerűt amitől a démon hatalmasat zakózva repül le róla. Egyenesen a kijárat elé gurul. Érzi valamije eltörött. De az utolsó erejét össze szedve kiveti magát a labirintusból. Régen volt már ekkora mákja.*

*Régen, de ezuttal ejött a dolog. Ahogy a férfi kivetődik a labirintus kijáratán, azonnal bezáródik mögötte a kapu, így csak egy hatalmas ordítást, és egy csapódást lehet hallani, majd elhalkul minden.*

*Ahogy Chris kirepül a bejáraton, pont Jade lábai előtt érkezik meg. Lenéz a férfira, majd a bezáródó kapura, aztán eltűnteti a kivetítőt és a panelt, majd Christ a karjaiba véve visszateleportál a kastélyba.*