Könyvtár

- Gratulálok!
*Dicséri meg a lányt, majd nagyot sóhajt.*
- Na, most jön az, hogy több sérülést egyszerre kell rendbe hoznod.
*Mondja, miközben megsérti a karjkát ismét, aztán a nyakánál, majd a hasánál.*
- Légy gyors, és koncentrálj.
*szól a lánynak, s várja, hogy az meggyógyítsa.*

*Milla erősen koncentráll, előidéz minden fehér mágiáról szóló szöveget és mindent magából ami a fehér mágiával és a gyógyítssal kapcsolatos... Erősen koncentráll, és Sophie sebeire öszpontosít. Csak az egyik sebére teszi a kezét, de mégerősebb koncentrációval az összesnek sikerül begyógyulnia.*

- Ügyes. Nagyon ügyes. Most pihenj egy kicsit. Nem árt úgy sem. Addig pár könyvet még gyorsan átnézek.
*Mondja mosolyogva, s összeborzolja Milla haját, miközben felkel, és odalép a könyvespolchoz. Levesz pár könyvet a polcról, majd visszasétál az asztalhoz, kinyitja a könyveket, kijegyez belőlük pár dolgot, de azért fél szemmel figyel a lányra is.*

*Elvigyorodik Sophie hajborzolásán aztán hátradől a széken és kipiheni magát*
-Köszönöm a tanítást... esetleg nem vezetnél be elméletben a gyógyfüvek használatához? *mosolyog*

- Hát abba ma még rendesen nem tudlak bevezetni, mert jó pár dolog kell hozzá, de azt is belevehetjük a tananyagba.
*Mondja mosolyogva, s közben jegyzetel, amjd Milláa pillant.*
- Tudod, sokfajta gyógynövény van, még én sem ismerem mindegyiket. egy élet kell hozzá, hogy megismerd őket, de megéri. Vannak mérgezőek, vannak gyógyítóak, és vannak, amik mindkettőre hatnak, attól függően, hogy az illető személy miképpen használja. Mára régi egyiptomban is előszeretettel használtak gyógyfüveket. Pedig akkoriban ez ritka dolog volt. Sőt, még a keresztény papság is használta őket, de ezeket az embereket utána megvetették, s azt hitték róluk, hogy az ördög szövetségesei, és csak szemfényvesztés amit csinálnak. Pedig nem az volt. Nagyon sok hasznos dolog maradt fent a régi időkből, amit most is használ az orvostudomány, de persze már gépiesítve.
*Mondja elgondolkodva, s érdeklődve pillant a lányra.*

*Érdeklődve figyel, és nagyon tetszik neki a gyógynövények története.*
-Ejha...egyre jobban kezd érdekelni ez a fehér mágia... Nagyon szép dolog, meggyógíatni másokat...Nem is tudnék én fekete-mágiára gondolni, pedig sajnálatos módon sokan inkább azt választják...*Milla is elgondolkodik*

- Hát igen, de ha elég jártas vagy a fekete mágia terén, már tudhatod is fehérmágiával az ellenszerét mérgeknk, sérüléseknek, és hasonlóknak. Nagyon fontos mindkét mágiaág szerintem. Nem szaba dazt csinálni, hogy csak az egyiket ismeri meg valaki, mert akkor nagyon nagy veszélybe kerülhet. A kettő kiegyenlíti egymást, és aki tudja, hogy használja, az életben is tud maradni. Főleg ezekben az időkben fontos, hogy valaki bölcsen és okosan döntsön.
*Mondja elgondolkodva, s most már teljesen a lányra figyel.*
- Tudod, nekem is sok időmbe tellett, mire megtanultam az alapokat mindkét mágiához. Mert ha nem tudsz példul fehérmágiát, akkor ha megsérülsz, nem biztos, hogy megtudod magad gyógyítani. De ha csak fehérmágiához értesz, akkor meg nem bizzos, hogy megtudod védeni magad, akármennyire erős a védőpajzsod. Mindkét mágiára szükséges van. Ez olyan, hogy a jó nem jár rossz nélkül, vagy a fény a sötétség nélkül. H aze nem lenne egyensúlyban, nem sok értelme lenne az életnek.
*Kissé hosszú gondolatmenet volt, de reméli, nem untatja ezzel szegény Millát.*

-Hát igen ebben van némi igazság... Bár nemtudom, hogy mennyire fogja bírni a szervezetem a fekete mágiát, már csak a puszta gömbbtől rosszul voltam, mintha kiszívta volna az életerőmet, viszont majd akkor kicsit megerőltettem magam... Vagyis igyekezni fogok... De nem elég, ha a fekete mágiából csak az alapokat tudom, mert nem biztos, hogy többet bírni tudnék...*kérdezi érdeklődve*

- Értem. Hát segíthetek neked ebben is, de először biztosabb, ha csak az alapokat atnulod meg a fekete mágia terén. Sokkal biztonságosabb, aztán jöhet a többi. Cska szép fokozatosan, nehogy tönkre tedd magad.
*Mondja elmosolyodva, s elgondolkodva.*
- Bár lehet, mikor azt megidézted, ahogy mondtad te is, túlerőltetted magad. Erre nagyon oda kell figyelni. A feketemágiában aza lényeg, hogy valamit adsz, és valamit kapsz. Majdnem olyan, mint az alkímia, csak ez kicsit másképp működik. Itt az erődet adod, és cserébe erőt kapsz, ami ugyan fárasztó munka, de megéri, mert segít a harcokban.
*Ismét egy hosszabb gondolatmenet. Hát igen, no comment, nem gáz De Milla nyugodtan közbeszólhat, ha zavarja Sophie túl sok beszéde.*

*Millát egyáltalán nem zavarja Sophie beszéde, sőt még örül is neki, mert már megunta, hogy mindenki csak 1-1 mondatot tud neki szólni, és ez már kicsit unalmas, tehát most a Sophie-val való beszélgetés igazi felüdülés Milla számára, az már mellékes, hogy ő alig szólal meg, de igazából most Sophie magyarázza el a mágia használatát, tehát most nem is Millának kell beszélnie.*

- Van kérdésed?
*Kérdi kíváncsian a lányra pillantva, s annak szemei tfürkészve érdeklődve. Közben ismét nekiáll jegyzetelni, mert már így is elvan maradva egy kissé.*

-Nincs, mindent szépen elmagyarátzál, köszönöm. *mondja kedvesen mosolyogva és hálás tekintettel*
-De látom neked van egy kis dolgod, tehát nem is zavarok, meg amúgy is kicsit elfáradtam*mosolyog mégegyet*
-Jóéjt, és jó munkát! *int azzal eltűnik a szobájába, hogy egy kicsit a teleportálást is gyakorolja*

*Int as lány után, majd belemerül a jegyzetelésbe, aztán miután készen van mindennel, vissza teleportl a szobájába, és ledől pihenni.*

*Megérkezik a feketemágiás könyvével. Útja a titkos szobába vezet, hol leül a terem közepén lévő asztalhoz és elkezdi a tanulást. A köny és elméje között azonnal megjelenik a kapcsolat és ő úgy olvas a könyvből mintha csak benn lenne. Ez a módszer látszólag sokkal jobban tetszik Lestatnak.*

- Nem én voltam! Fogalmam sincs , mi történt….
* Mentegetőzik. Aztán megint becsukja szenét. Őszintén reméli, hogy most például nem A vámpírok kastélyában köt ki.
Újra felidézi az emlékeket, amik nem a sajátjai. Most szinte velük úszik, de most vár, vár valamire. Aztán nemsokára látja maga előtt amit akar, a párbajtermet. Érzi ahogy teste újra meglódul.
Mikor kinyitja szemét…… nem a teremben van.
~ A fene.~
*De rájön hogy szerencsére nincs messze. A könyvtárba került.*

*Milla szomorú tekintettel teleportál utánna*
-Azt hiszem több dolgom lesz veled mint hittem... *sóhajt*
-Akkor most próbáld újra!

*Beront a könyvtár hatalmas ajtaján.. majd lepakol egy nagy hatalmas adag könyvet és Káin után kutat..*

*Lestat pár órája térd be a könytárba. A titkos helyiségről előásta a feketemágia könyvét és kiült az eggyik asztalhoz.*
~Nah lássuk csak holis tartottam(?)...~
*Lassan olvasgatni kezdte a könyvet és szorgosan tanult mint egy kis diák. Néhe kiszaladt egy pohár vízé és közben pihent is egy kicsit, majd újult erővel folytatta a könyv bemagolását.*

*Komorsággal arcán tért be a könyvtárba. Nem figyelt arra hogy ki látja ki nem, a sötét részlegbe ment.. Rögtön ledobott pár könyvet a polcról, persze ügyelve épségükre. Kb. 6-8 könyvet kapott elő csak gyorsaságban melyeknek vastagsága eléggé megdöbbentő. Lerakosgatta őket az asztalra és keresgélni kezdett..*

*Unottan nézi végig Biát, amint betér a sötét részlegbe. Gondol eggyet és lassan felkel, majd utánna megy. Hamarosan megis pillantja amint ő is olvasgat, na de 8 könyvet? Kissé furcsán néz, majd odalépked mellé és belepillant a könyvébe csak úgy megszokásként.*
-Mit csinálsz?- *Pillant utánna rá.*

-Neked is szia..
*Pillant fel a könyvből..*
-Azok után a manók után keresek valami információt.. mert kezdenek nagyon idegesíteni, hogy nem tudom mik azok..
*Rázza fejét ahogy olvasgat beszéd közbe.. néha kezét is szavai kihangsúlyozásként mozgat..*

*Lestat csak zavartan néz pár pillanatig, majd megrázza a fejét.*
-Izé... szia. Bocsánat.- *Hajtja le a fejét.*
-Miért olyan idegesítőek azok az izék? Talán történt valami amit nem tudok?-
*Pillant Biára kíváncsian.*

-Gyilkosság történt Darknessben.. Tudom ez nem nagy szám. Hanem az a baj hogy nem tüntették el a hullát, amelyet közös törvény hogy egyik faj sem hagyja ott a hullát. A rendőrség is kint volt már Dorával végignéztünk a holtesten.. A hulla karjain és lábain egy egy pont volt ami emberi szemmel nem vehető észre. Azokon keresztül vették ki vérét, és a mellkasán is furcsa jel volt ami hasonló jellegű volt mint az enyém..

-Hmm... érdekes... És miből gondolod hogy ők voltak? Vagy épp ez után kutatsz?-
*Pillant rá kíáncsian.*

-De ha nem ők, akkor kik lehettek volna? Tökéletes munka volt... A vámpírok Soulal most épp rendezik sorait, Jade a démonaival pedig nem azok a lények akik szeretnek feltűnősködni. Még Elenát is visszafogták hogy nem most nem mehet.
*Mondja el röviden..*