Tanítványok Hálószobái

-Ha akarsz róla beszélni, én itt vagyok neked.És szinte bármikor rádérek.
*Majd átöleli a lányt. Most érzi csak meg milyen meleg a víz. Szinte égeti a bőrét. Nincs hozzászokva a meleg vízhez. Mindig is a hideget kedvelte jobban. Nem engedi el a lányt. Felveszi a lány szíve ritmusát az ő szive is. Majd csókot lehel a halántékára.*

*Megnyugtatja Evert kedvessége.De érzi,hogy a férfi nem nagyon bírja a forró vizet.Ezért Milla egyik kezével hátranyúl és átálítja a vizet,langyosra.Ami viszont a forró víz után hidegnek érződik.Milla teste úgy reagál a hideg vízre hogy megremeg.Ezért szorosan EVerthez bújik,hogy melegítse.*

*Milla szinte megérezte Evert gondolatait. Ez nagyon teccik a fiúnak. Mintha már teljesen összehangolódtak volna.*
-Milla, én azt hiszem szeretlek.
*Mondja Evert, majd megcsókolja a lányt.*

*rég mondták neki,hogy szeretik.Méghozzá nagyon régen...ezért jók esik ezt hallania a lánynak.*-Én is*elmosolyodik,majd kimegy a zuhanyzóból.*-Muszály lefeküdnöm...nagyon fáradt vagyok mostanában...*ezen kicsit elgondolkozik s közben felvesz valami pizsamának valót és lefekszik az ágyába.*

Milla útmutatásának és Lestat orrának segítségével érnek be Evert szobályába. Lestat leteríti őt az ágyra.* -Mostmár a gondjaidra bízhatom. Jóét.- *Elköszön, majd visszamegy a saját szobájába, letusol és elalszik.*

*Lassan, kómásan mászik ki a hálószobájából. Azt sem tudja hogy mi forog körülötte. Bebaktat a mosdóba és lemossa magát. Miután sikeresen eláztatta a mosdót, visszamegy a szobájába és kiül az ablakba hogy a friss, hideg szél megszárítsa az arcát...*

*Felébred. Lerugja magáról takaróját a földre és a zuhanyzó felé indul. Hideg vízben megmossa az arcát. Majd leveszi nadrágját és beáll a zuhany alá. Közepesre veszi a vizet és becsukja a szemeit. Még picit kómás. Majd elkezdi beszappanozni magát.*

*Bevánszorog a szobájába, ami Everttel közös... És leül az ágyra kétségbeesett fejjel. Evertet nem látja, de hallja, hogy csobog a víz* ~Nyilván zuhanyzik~*Milla kicsit megkönnyebbül, hogy nem kell Evert szemébe néznie, ilyen hirtelen*

*Miután kialudta magát, idejön mert van egy kis dolga a szobájában. Nyugodt tekintete mitsem változott, de lelkében most nagy a káosz. Sok dolog van ami összezavarta és most próbál pontot rakn ia dolgok végére. Épp elhalad Milla és evert szobájánál, de megtorpan. Nemtudja miért de csak áll kb 1 méterre az ajtónál. Szeme a kilincsre irányul, de nem tesz még semmit.*

*Zuhanyzás közben érzi Milla szagát ami keveredik valami töménnyel, de nem tulajdonít neki jelentőséget. Kilép a zuhanyzóból és elzárja a vizet. Magára csavarja a törülközőjét és elindul a szoba felé. Milla egy kicsit megviseltnek tűnik.*
-Szia, Milla!
*És odahajol a lányhoz, hogy megcsókolja.*

*Érzi, hogy Evert kijön, és a hideg kezd el Milla hátán futkosni*
-ööö...szia *köszönti, és viszonozza a csókot, bár undorodik magától...Mondjuk az arcán látszik az aggodalom, és érezni is lehet, hogy a csók sem jött szívből.*

*Még mindigcsak a kilincset lesi, majd meghallja Evert és Milla hangját.* ~Sejtettem... szeretik egymást. Én meg betolakodtam közéjük. Eggyáltalán hogy lehetek ilyen bunkó?~ *Szidja magát, de tudja hogy az egész tegnapit a pia miatt csinálta, és Milla erőszakolta rá.*

*Megérzi Millán, hogy mi is volt az a tömény szag. Természetesen alkohol. De még mindig nem stimmel valami a másnaposságot leszámítva vele.*
-Milla, mi a baj? Mi történt? Akarsz róla beszélni?
*Kérdezi a lánytól és megérez még valamit a levegőben, egy ismerős szagot, csak enm tudja hova tenni.*

*Milla is érzi a szagot,még pedig nagyon is érzi Lestat szagát,és a gondolaitait is hallja*
-Biztosan akarsz róla tudni?*sóhajt fel*
-Hát előbb-utóbb úgyis rájönnél...*elkezdi a fejét rázni*
-Evert én lefeküdtem Lestattal...*nem mond semmit, csak hallgat, és figyeli, hogy mi lesz Evert reakciója*

*Lestat abból amit hall közelebb lép az ajtóhoz és készül hogy benyisson, de még nem teszi. Ha evert reakciója rossz lessz és elfajulnak a dolgok akkor belép hogy rendet teremtsen, de ha nem és jóvá fordulnak a dolgok akkor egyszerűen tovább sétál. Gondolatait elzárja hogy ne hallják meg és méginkább ovatos hogy ne vegyék észre.*

*Kitágulnak a pupillái. A bal szeméből egy könny indul lefele. Evert a mutató ujjával letörli és lenyalja az ujjáról.*
-Sós.
*Állapítja meg magának. Nem akar semmit a külső világtól, keze idegességében remeg. Most tudatosul benne a szag amit előbb érzett.*
-Lestat.
*Tudja, hogy itt van Lestat a közelben. Majd a lányra néz.*
-Remélem élvezted. Akarsz még valamit vagy kimész magadtól?

*Tudja, hogy hibás, de ha Evert ilyen könnyen lemond róla, akkor igazán nem is szerette*
-Miért, ha nem megyek ki akkor kidobsz? *Kérdezi kicsit idegesen a könnyektől küszködve*

*Még mindig nem mozdul. Az idegesség máris meglátszik rajta, mivel verejtékezni kezd a homloka. Egyedül a kíváncsiság miatt nem mozdul meg a keze. Kíváncsi hogy mi fog történni.*

-Nem, nem tudnálak bántani soha sem. De, ha én megyek ki akkor találkozom Lestattal és akkor ma vagy én vagy ő meghal. Én nem akarok meghalni, de Lestatot megölni se akarom, mert talán enm is tudnám, de ha mégis biztosan fájna, ha megölném a szeretődet.
*Majd elkomorul kissé.*
-Tudod, Milla, te voltál az első akit igazán szeretettem, de legalább...
*Nyel egyet.*
-Menj ki kérlek.

*Elbőgi magát, és ki rohan...mostmár akkor sem maradna, ha könyörögne neki bárki is. Milla összetalálkozik Lestattal, de nem csinál semmit, csak mélyen a szemében néz, az ő könnyes szemeivel. Majd tovább rohan a folyosón zokogva*

*Ez hirtelen jött Lestatnak, s csodálkozva néz a tovafutó lányra. Odasétál evert szobája elé, ahol tárva-nyitva az ajtó, így közvetlen egymás szemébe néznek. Gyilkos tekintete sokmindent elárulhat hogy most mi folyik a lelkében. Csak egy szánalomra méltó pillantást vet Evert-re.* -Először az én kapcsolatomat tetted tönkre, most pedig a sajátod. Megsem vártad hogy elmagyarázza a dolgot. Szánalmas vagy.- *Majd tovasétál a saját szobájába. Lehet hogy ez egy kicsit erős volt, de Lestat is foggal-körömmel küzdödd Aliyyahért, mikor Evert átverte Lestat alakját felöltve. Evert pedig csak úgy elküldte Millát.*

*Amint mindenki elhagyja a szobáját elmosolyodik és az ajtóhoz sétál.*
-Hát Lestat, érdekes módját választottad a megtorlásnak nem mondom. De mondok valamit amit jól jegyezz meg. Te leszel az első.
*Visszasétál az ágyához és becsukja a szemét, majd elmosolyodik. Lassan minden szál a kezében lesz érzi.*

*Felkel memgosakodik felöltözik.Már lépne ki a szobájából amikor ajtócsapkodást hall.Kinyitja az ajtót és akkor rohan el előtte milla.úgy dönt sétál eggyet.Megáll Evert ajtaja előtt majd kopog a nyitott ajtón.*-Üdv.Hát itt meg mi történt?

*Evert ránéz mesterére és elmosolyodik.*
-Milla megcsalt Lestattal és msot megy a dráma. Szóval csak a szokásos. Veled mi újság mesterem. Nem akarnál egy kicsit edzeni engem?
*Kérdezi mesterétől.*

-Látom időközben gondolat olvasó is lettél.De most épp ráérek.Elég sok tanítványom van és nem tudom észben tartani hogy ki mit tanultál.Te eddig még csak a gyógyítást tanultad?