Cubcry Forest

*Megjelenik a két kicsikénél Majd Sophie vállára teszi kezét.*
-Bocsi Lestat, msot kicsit elrabolom Sophiet. Ha akarsz te is jöhetsz majd az edzőterembe.
*Ezzel elteleportálja magukat.*

*Lestat úgy érzi követnie kell őket. Ő is visszaindul a kastélyba, magával hordva a sötét aurát.*

Ahogy ledstat moccant, ő maga is kiszakadt az álom ölelő karjauból, s fehér farka mögül álmosan pislant a másik farkasra, ahogy az felkel, és elhagyja az odul.
Sheyrin ásít egyet, s nyújtózik egy nagyot, de egyenlőre marad még a kellemes melegben.
Percekkel később szánja csak rá magát, hogy társa után nézzen, s valami harapnivalót keressen.
Kilépve az oduból azonban megérzi lestatot, s megérez valaki mást is.
Óvatossá válik, s a fehér hó adta rejteket kihasználva közelebb óvakodik, majd csak csendesen figyeli az eseményeket...
Mikor elhagyják a helyet, ő még jóideig néz utánuk, majd vadászni indul.

Sikeres vadászat.. egy téli bundát öltött nyúl és egy fajdkakas.... a fehér farkas gyomra jólesőn tele van..
Maradhatna továbbra is itt, de nem azért jött, hogy elpiknikezzen a kellemes hóesésben..
Végül elindul Lestaték nyomán...
Bianka szagát megérezve izgatottabbá lesz, majd soká keresi hiábavalóan, merre is távozott, így meghozza a döntést, miszerint akastélyba megy.

*Fehér farkasként megy lassan az erdőbe mikor észreveszi Sheyrint aki pont odament volna ahonnan jött.Köszönés képpen megrázza kisssé havas bundáját és mereven áll a lány előtt.*

Orra előbb figyelmeztetti a vendégre, mint a szeme.
Megtorpan, s mereven nézi az érkezőt.
Remélte, hogy elkerülheti a találkozást, annak ellenére, hogy tudta, ha a kastélyba megy, nagy lesz az esély arra, hogy összefutnak.
Arra azonban nem számított, hogy ő maga jön elé...
Sheyrin döntés előtt állt.. a nemrégiben lezajlott események, s a dühös ígéret egyetlen lehetőséget nyitott meg előtte...
embersége, s régi barátságuk emléke azonban....
Mereven állt a fehér farkas és a másikat vizslatta hideg, kék szemekkel.
A köszöntésre lustán meglendíti a farkát, ami akár köszöntésként is felfogható.

*Továbbra is mereven áll majd meg rázza a bundáját és ki dugva a nyelvét folyamatosan tengerkék szemeivel Sheyrint nézi.Nem tudja hogy a multkoriért most hogy fog a lány viselkedni.Oly sokáig voltak barátok de egy tanítás amivel csak jót akart lehet elrontott mindent

Noha a helyzet feszültnek tűnik inkább tétovaság szaga érződik a levegőben..
Sheyrin végül dönt, és közelebb lép valamivel...
Majd felbátorodva elindul, hogy folytassa útját a kastély felé.

*Hideg tekintetet mutat a lány felé majd arcára egy mosoly ül ki mivel boldogan látja hogy Sheyrint sikerült a gyógyításra rávenni és ez jó dolog.Így talán helyt áll majd a háborúban és nem fog meghalni.Boldogságát egy vonyítás követi ami visszhangozza az erdőt.Két fekete farkas jelenik meg majd közelebb jönnek.*

Nem érti a mosolyt.. megcsóválja a fejét, ahogy közeledik..
Kissé összezavarja a dolog.. olyan, mintha mi sem történt volna, legalábbis most, ahogy a jeges pillantás felolvadt.
Ő maga azonban küzd, hogy jeges tekintete olyan tükör maradjon, mely nem engedi látni kételyeit.
A vonyítást hallva megtorpan, s nem is mozdul, mikor a két érkező farkasra tekint.
Kék tekintete felméri őket.

*Megfordul és a lány elé lépdel és akárhogy próbálna kikerülni a fiú elöl nem sikerül mert Lauren követi.Bocsánatát kifejezve egy pillanatra elszalad és egy szarvassal a szájában tér vissz amit Sheyrin elé vonszol majd továbbra is ridegséggel néz a farkasra.Lefekszik és a combot kezdi el harapdálni.Ő nem szereti a lágy részeket.kíváncsian nézi tengerkék szemeivel a lányt hogy elfogadja e az ajándékot.*

Egy sóhajjal veszi tudomásul, hogy itt bizony nem hagyják elmenni.
Orra ráncba szalad, ahogy lassan kivillannak a fogai figyelmeztetésül.
A fiú ekkor szalad el, s ez ismét meglepetésként éri sheyrint.
Végre szabad az út előtte, mégis tétovázik.. tudja, hogy Lau hamarosan visszatér... s tudja, most itthagyhatná...
Azonban hiányzik neki a régi barátság, bármennyire is próbálja dühével palástolni.
Ameddig ezen töri a fejét, Lau vissza is tér a szarvassal.
Mennyire más is, mint Lestat, ki talán természetéből adódva engedte elsőként a zsákmányhoz...
Sheyrin érti és értékeli a gesztust...
Mégis, percekig tétovázik, hogy elfogadja-e..
Végül a tetemhez lép, és felhasítva hasoldalát, szépen sorban kihúzza a szívet, a májat és a lépet, majd valamivel arrébb megeszi őket, miközben Laut figyeli.

*A két farkasnak tép ki két jónagy falaot hisz segítettek e kifejlett erőteljes és finom példány elfogásában.MIkor megkapták jussukat elindulnak visszafelé.Lauren örömmel az arcán tér vissza a farkashoz hogy a lány elfogadta a ocsánatkérését és nekikezdett az evésnek.MIközben fekszik a földön ő is a másikat nézi hogy mit fog lépni.*

Több húsért nem nyúl. Elég volt ennyi.. elég volt a legfontosabb szervek elfogyasztása, pláne a nyúl és a fajd után.
A fehér farkas eztán tisztára nyalja magát.
lau örömét látva kezd megtörni az ellenállás, s a fehér farkas pofáján halovány mosoly játszik.
ˇKöszönöm, hogy megosztottad a zsákmánytˇ

~Én meg köszönöm hogy megbocsátottál~*Üzeni gondolatba majd otthaggya ő is a tetemet.Eleget evett majd elkezdi tisztogatni magát majd kihúzza magát és a szintén fehér farkast bámulja.*

ˇDe tudd, hogy el, nem felejtemˇ válaszol kimérten, miközben befelyezi a mosakodást.
ˇÉpp a kastélyba tartottam. Reméltem, ott lelem Biát. Rég láttam már.ˇjegyzi meg.

-Bia most gyakorol szerintem ne zavard amúgy sincs már szerintem a párbajterembe.ÉN onnan jöttem és akkor találkoztam veled.*Elkeztd alakúlni majd visszaváltozik emberré.*

ˇZavarnám?... hát jó.ˇ vonja meg a vállát.
Végülis miért is kellene megkeresnie?...
Így végiggondolva nem örül túlságosan.. dehát nincs mit tenni.
ˇMindenesetre én most a kastélyba megyek.ˇ szögezi le, és lassú léptekkel elindul, miközben figyeli, ahogy lau alakot vált.

-hello*Üzeni a lánynak majd az egyik kedvenc oujába tart ami ki van bélelve.Fatkassá változik majd bemegy a odujába és figyeli a lányt.*~É miért mész a kastélyba.*Üzeni gondolatba majd ráfekszik a kezére.*

ˇhellóˇnem érti a hirtelen távozási szándékot, de csak megvonja a vállát, és elindul.
A kérdésre azonban ismét megtorpan.
ˇIdeje tiszteletem tennem.ˇ válaszol, majd folytatja útját.

~Kár hogy mész.pedig olyan jól elvoltam.~*OLadlálra fekszik a jó meleg oduban majd fél szemmel figyeli a lányt.*

ˇElhiszemˇérzelmei e szóban kifürkészhetetlenek, ám annyi bizonyos, hogy a fehér farkas nem áll meg.
ˇTovábbi szép napot.ˇköszön, s néhány lépéssel később futásnak ered.

*Elterül a kis oduban becsukja két szemét és alvásba kezd.*

-Szóval a telepátiában az a lényeg, hogy... ööö... hm... *Elgondolkodik.* -Pontosan én se tudom, hogy hogyan működik.. de valami olyasmi, hogy arra gondolsz, amit mondani szeretnél és gondolatban átküldöd annak, akinek szeretnéd. Vagy valami hasonló. *Elmosolyodik és Tacusra néz, de amikor találkozik a pillantásuk, elkapja a tekintetét.*

*Mikor vicky ránéz a hideg futkározik a takróján, de azért megpróbálja*
~Vicky ? ? hallod amit mondok ? vicky ? ?? ~