VámpírCity

-Szia Drágám...*hallatszik Dora hangja valahonnan a semmiből.*Végeztél velem,hát akkor most énis megteszem...és igyekszem úgy,hogy minél jobban fájjon,mint amennyire nekem is fájt....*erős hangja susogássá alakul.Egy erőteljes nekilendüléssel nekimegy a férfinak.Benne reked,de pont ez volt a célja,hogy belülről eméssze fel.Ereje szellem alakjában kiteljesedik.Belülről kezdi el cincálni a férfit.*

*férfi hosszasan kiált fel örjön probálja kiszedni belőle Dorát*
-én nem akartam!!!
*üvölti el a férfit majd eldől lassan meghal.. még pár pillanata van hátra az életből.. *

-Én sem így akartam,de a Mesteremért mindent!*hallatszik a hang,majd erső fájdalom járja át szellemtestét,ami kilökődik a férfiéból.Az meghalt,ő pedig ezáltal újra emberré lett,immár hús-vér vérfarkasként térdel a fölön,köhécsel párat.*
-Ideje lesz eltűnnöm...*végigsimítja a hideg és élettelen arcot,aztán visszateleportál a kastélyba.*

*Pont a férfi kastélyába teleportál.Elereszti,majd lerogy a legelső fotelba.*
-Utánunk fog jönni.Előre érzem...*ásítja.*

-legfeljebb majd megölöm...
*észbekap*
-azaz megkinzom hogy menjen el.. sőt bese engedem..
*mondja tovább nyugottan majd hgoy terelje a témát ...*
-innál valamit? vagy ennél hasonlók?
*kérdi meg kedvesen*

*Gonosz mosoly jelenik meg az arcán.*
-Köszi,inkább nem kérek semmit....*mondja,majd feltápászkodik a fotelből,Zagroshoz lép majd mélyen és hosszan megcsókolja.*Szerintem is jobb lenne a kínzás...abban legalább van valami élvezet...*suttogja a férfi fülébe,majd újra megcsókolja.*

*egyre megnyújtva a csókokat csókolgatja Doárt majd ezután megszólal*
-és mi lenne ha halálra kinoznám?
*mondja halványan mosolyogva*

-Nem.Halálra inkább ne.Inkább nézze végig,hogy veled vagyok...az jobban fog neki fájni,mint az,ha megölöd...*visszacsókol*

*kicsit elfintorodik ezen a megjegyzésen de tartja magát*
-ahogy akarod... ebbe nem szólok bele a te mestered.. báár... nem tudsz elszakadni tőle ahogy látom.. mivel semmikép nem ölnéd meg ...
*kicsit távolabb löki magát a nőtől*
-szeretném ha velem maradnál és elfelejtenéd azt az együgyü semmire kellő falkát... nem tartozol te közéük.. sokkal jobb tudnál lenni velem.. hatalmas vagyok erőm is megvan...mindent megkaphatsz amit kivánsz..
*majd újra közel huzza Dorát.. és suttogni kezd a fülébe*
-és nagyon szeretjük egymást... kell ennél több? ha igen mond el..
*mondja nagyon halkan érzékien*

*Szíve hevesen dobogni kezd,de maga sem tudja miért.Most talán megpecsételődik a sorsa....*
-Nem,semmiképp nem kell ettől több....*néz a férfira,aztán megcsókolja újra,meg újra.*

*a férfi újra és újra visszacsókol majd ledönti az ágyra Dorát.. örül enek a döntésnek... sokat segit az ocsmány terveiben... majd lassan elkezdené lehámozni róla a ruhát ha engedi *

*Érzi,hogy valami nincs rendben,ezért egy ideig nem is enged a kísértésnek...*

*látja hogym égse megy ez Dorának igy leszál róla majd feláll az ágyról...hátat forditva Dorának az ablakban ül*
-játszadozol az érzéseimmel? ez eléggé fáj..

-Nem hiszem.*felül az ágyon,s összeszedi magát,mély levegőt vesz,feláll az ágyról.*
-Ez jobban fog fájni...*hangjából süt a gonoszság és a megvetés.Felemeli jobb kezét,tenyerében immár egy egyre növekvő tűzgolyó pihen.A férfi felé hajítja,közben erejével irányítja,hogy célba találjon.*Tévedsz,inkább Te játszadoztál velem és ezért most megfizetsz...*halovány gonosz mosollyal duruzsolja maga elé..*

*a férfi mikro megfordul már a tűzgolyó találja telibe.. még nem hal meg tőle de eléggé legyengitette.. földrerogy... *
-nem játszom veled.. esküszöm...
*mondja halkan mert fogyatkozik ereje.. hangja félénk*

-De játszottál és most is azt teszed.Azért kellettem végig,hogy megüld Biát.Miért is nem hagytalak meghalva akkor?És most újra itt szenvedsz...lehetetlen alak vagy,ugye tudod?De ez esetben,immár másodjára nem sajnálom...*leguggolva a férfi elé,suttogja eme szavakat annak fülébe.Belenéz a szenvedő szemekbe,aztán lel elé törökülésben.*
-Most pedig ha nem haragszol,végignézem,ahogy elfogysz,ahogy porrá égsz...annyira vicces látvány...*kacag fel élesen,közben egyik mutatóujját a férfira szegezi,amiből vékony tűzcsóva tör elő,természetesen égetve a férfit.*

*a férfi eddigi félénk és érzéki arca megváltozik.. mogorva dühvel teli lesz..*
-szajha mindent elrontottál..meglátod majd hgoy milyen rosz döntés volt ezt megtenned..
*mondja utolsó szavaival.. majd már több szó nem jön ki száján mert az porrá örlödik ahogy a teste többi része is.. majd a porkupcot lassan elfujja a szél.. Dora már csak egyedül van a kastélyban .. *

-Én szajha?Akkor te vajon mi voltál?*legyint egyet.Közömbös arccal teleportál vissza a "saját" kastélyába.*

*Belép az odon ősi kapuk közt. Már biztos halotak egy idegenröl aki alulrol kapaszkodot fel a ranglétrán odjig, hogy kihivhason egy mestert.
Mich már sokkal emberibb fomában volt de szemei meg maradtak vérpirosban fekete macska szem pupilákal. S karmai is úgy maradtak. teste normális emberi börszín árnyalatát vette fel. Fogai pedig hegyesek voltak. De nem anyira mint egy tiszta vérü vámpiré. Csak végig haladt az utcákon ami aztán lassan a föld alá vezetett. Elöre kérte, hogy a város legmélyebb és legtávolibb zugában jelöljenek ki neki lakhejet. Ahol már az átlag vámpir tanonc nem meri tenni a lábát. És csak a haladobb vámpirok és mestereik fordulnak meg néha a nagy mesterekel együtt.
Tudta nem maradhat sokáig itt mert a kastélybol még képesek és utána jönnek. Hogy vissza probálják vinni. Ahova szerintük tartozik. De már nem tartozik sehova sem. Igy ezért csak egy éjelt tölt a városban és egy napalt. Ma még pihen és csak holnap fényes napal fog tovább álni mokor a nap pirkad.... be sétált a házba és a kisérete ávozot 2 őr kivételével akik a ház elöt figyeltek.


Mich még be lakomázot vérbölés eljátszot gondolatal, hogy mig járja világot tudást gyüjtve családi nevéröl s családjának multjárol fel veszi nevet mivel a vámpirok illeték. Nem tudta, hogy mit jelent de nem érdekelte.*

-Katnar.....katnar....

*Izlelgette a nevet és tényleg jó döntésnek találta a dolgot. Le feküdt de nem aludt el.. vámpir város mélyén volt hiába hivták meg ide akkor se tudot nyugodt maradni. És aludni mindig újra és újra a pillanat képei jártak fejében zakatoltak. És ahány szor csal lehunyta szemeit dühe felángolt és elkezdet átalakulni. Pár óra felesleges probálkozás után, hogy alhason elindult felkeresni azt az informáciot amit itt találhat. Egy őreg és nagyon idős vámpirt. Kisérö is persze most is vele voltak és mutaták az utat felügyelve az "idegenre".*

-Üdv öreg s bölcs vámpir úram.

-Üdv neked is idegen vagy is Katnar a neved ha jol halottam.

-Igen Katnar kérdeznék töled egy családrol egy névröl mi már rég gyötör.

-Kérdez hát gyermekem.

-Corvinus család érdekelne az amit tudsz roluk.

-Hm..hm Corvin Corvinus áhh igen fiacskám nagyon régi családal vanám dolgod, már a 15 században is jelenvoltak. De még az is lehet, hogy még régebben pontosan nem tudom. De a történet szerint az apa és a három fiú volt. Az apa egy uradalmat írányitott ami a mai erdély területén volt még akkor régen. Csak enyit tudok a névröl és a családrol Katnar nem többet. De hoztále valamit egy kiszáradt torki öreg vámpirnak?

-Persze ez a leg kevesebb az informáciokért. .....minden egyes elenfelem véréböl pár csepp. A pár csepp kitett fél litert. Féliter vámpir vér azokból akikel megközdöttem a forrsánál. Ha ez meg felel.


-Persze hogy meg felel Katnar fiam És ha jol gondolom most tovább kutatsz?

-Igen nem tehetek másképp. Érdekel az a család és a történetük.

-Akkor azt ajálom merülj mélyebbre az alvilágban egészen mélyre démonok világába. Azok kövé kik évezredeket éltekle és mégsem öregedtek egy cseppetsem.


-Köszönöm tanácsod öregember.


*Szolt Michael vagy is Katnar és sarkon fordult kifelé sétálva. Mivel senki nem tudta eredeti nevét s Katnar nével mutatkozot be ahol kelett igy azt hitte mindenki ez az igazi neve a férfinak. nem törödtek azal, hogy vámpir nyelven van a szó.

Michael ki ért városbol s elindult hosszó és veszélyes utján keresztül vágva a pusztán a napfényben...*

*Vámpír city szélére teleportál.A fák között kicsit megváltoztatja ruházatát.Vörös köpönyegét jól magára húzza,csukjáját pedig arcába.Haloványvörös szemei két élettelen pontként világítanak arcán,csak ennyit látni belőle.Ilyenkor,pirkadatkor már nem sok vámpír jár kint az utcákon,égeti bőrüket a napfény.Az övét,Doráét nem,mert megtartotta a bájital receptjét,aminek múltkor az ellenszréumát osztogatták szét a városban,de nem kelthet feltűnést,ezért mégjobban magára húzza a köpönyeget,és septében folytatja tovább útját.Betér az első fogadóba,rendel egy italt,de mivel látja,hogy sehol senki,ezért gyorsan lehúzza,majd a csaposhoz fordul.*

-Most jöttem a városba,erre hozott az utam.Merre találom a többi vámpírt?Üresek az utcák,a házak,minden...*mondja kimérten,majd a csapos fürkészi arcát,aztán egy sóhaj után válaszol.*

-Nagygyűlés van.Mindenki ott van,a vezérek,nők,gyerekek,mindenki.*felel komoran.*

-És miért gyűltek össze?És hol?Tudja egy kedves ismerősömmel lenne találkozóm éppen itt,éppen most..*nézegeti óráját,majd feltekint a csaposra.*

*A csapos körbenéz,mintha akárki is hallhatná őket,holott teljesen üres a helység,magához inti Dorát s ő is közelebb hajol.*

-A főguru kitalálta,hogy a csapatunk elég erős ahoz,hogy megtámadjuk a mocskos kis farkasokat.*újra körbenéz majd folytatja.*Azt hiszem a napokban tervezi a támadást,természetesen éjjel.*zavartan veszi a levegőt,de folytatja.*A közeli temetőben van a gyűlés.Bemegy a kapun.Az út két oldalán látni fogja a sírokat.Egészen pontosan három sor sírt kell megtennie előre menet,bal oldalt lesz egy kripta.Az a bejárat.Még most is szállingóznak a vámpírok,nemsokára kezdődik a gyűlés.*fejezi be mondandóját.*

-Köszönöm,lekötelez a segítőkészségével.*biccent felé Dora mosolyogva bár a férfi ezt nem láthatja csukjája miatt.Ledob pár aprót a pultra,majd elhagyja a helyet.*

~Találó...temető...ez vicces.Ezek a mai napig ragaszkodnak a formaságokhoz,nevetséges....~*így gondolkozik magában immár a temető kapuja előtt állva.Áthalad a rozsdás építmény alatt.Lassan halad előre,közben pár vámpír megelőzi.Amíg odaér,arcát megváltoztatja ereje segítségével,mert látja,hogycsak arcuk felfedésével tudnak belépni a gyűlés helyszínére a késők.*
-Szép napunk van ma...*szól oda komoran a két őrnek,fejével biccent miközben leveszi a csukját fejéről.Szeme ugyanúgy vörös,de haja koromfekete s valahogy arca is megváltozott.Vonásai keményebbek lettek,ellenszenvesebb arc tekint az őrökre.*Na mi lesz,bemehetek még ma vagy azt akarják,hogy maguk miatt késsek el?*kérdi gúnyosan mosolyogva,közben kivillantva csinos szemfogait,mire az egyik őr biccent s kitárja előtte az ajtót,ő pedig elindul lefelé a félhomályban,lefelé egy hatalmas terembe egy hosszú,kanyargós lépcsőn.*

*Odalent hatalmas tömeg fogadja.A terem fáklyákkal van megvilágítva,mert a félhomály nem hat a vámpírok külsejére.A lépcső aljában áll meg,egyrészt mert már lassanként csak ott van hely,másrészt onnan fel tudja mérni a terepet.Na meg ha kiszúrnák hogy hibrid,gyorsan tudjon menekülni.A teleport ilyen mélyen nem túl okos dolog,könnyen célt téveszthet.*

//Egy kis leírás,hogy hogy nézhet ki a terem Dora szemén át:hatalmas,fáklyákkal megvilágított helység.Talán 1-2000 vámpír befogadására készült.Székek nincsenek,mindenki egy helyben áll,vagy kis csoportokban beszélget,hogy vajon mi fog történni.a lépcsővel szemben,a terem másik végében egy oltár áll,előtte pedig egy asztal.Mindkettő áldozatbemutatásra szolgál.Az oltár mögött(a lépcsőről tökéletesen látni)egy titkos átjáró van.Valószínűleg ott hozzák be az áldozatot és a fővezérek is azon át jönnek ill. távoznak a szertartás ill. a gyűlés után.Ezen kívül rengeteg menekülőút vezet ki a szabadba a teremből.//

*Pár perc elteltével nyílik az oltár mögötti ajtó.Belöknek rajta egy embert,Dora érzi az emberszagot még így a terem másik végéből is.Őt követi két nagyobb testű őr,akik a kripta előtt várták,ők lökdösik most a fiút.Talán 16-17 éves lehet,a legjobb vér amit csak vámpír áldozhat az isteneinek.Utánuk jönnek a vezetők.Dora furcsálja hogycsak hárman jöttek el.*
~Vajon a negyedik pondró merre járhat!?~*gondolkozik,közben éberen figyel közvetlen környezetére is meg arra is ami a terem elejében folyik.*

*Az egyik elkezd mondani valamit,ezt nem érti.Épp a fiút áldozzák fel,ez a lényeg.Egy utolsó halálsikoly száll végig a termen,majd csönd támad.Vége.Ez gyorsan ment.*

-Bizonyára feltűnt kedves fajtársaim,hogy egy közülünk nem tud ma itt lenni és soha többet nem tud ittlenni köztünk.*hatásszünet,majd folytatja.*Zagros halott.*jelenti ki kerek perec,mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.Először hőbörgés fut végig a termen,Dora is meglepődik.*

~Szóval ő volt a negyedik...büszke lehetek magamra szivi...~*gondol a férfira,majd tovább hallgatja a másik mondanivalóját.*

-Mint tudjátok,ősi ellenségeink a vérfarkasok.A seregünk készen áll a támadásra.Mozgósítottunk minden varázslót,boszorkányt,aki csak nekünk dolgozhat.Katonáink megkapták a megfelelő kiképzést,vereségről szó sem lehet,egytől egyik ki kell iktatnunk az ügető népséget.A kastélyuk hatalmas.*rizsa-rizsa hátán.Dora épp kifordulna a teremből,mikor meghall valami érdekeset...*Mindenkit öljetek meg egytől egyig.Egyetlen korcsot sem akarok életben találni a harc után,kivéve kettőt.A két vezér kell.Fogjátok el őket,beszédem van velük,majd én elintézem őket.Nem vagyok benne biztos,hogy mindenki tudja kik ők,ezért itt ez a két kép....álmodjatok velük!*csettint egyet,mire minden vámpír kezében két kép terem.Az egyik Biankát ábrázolja a másik meg Dorát.*A gyűlést berekesztem,holnap ugyanitt,ugyanekkor!Menjetek békével és imádjátok isteneiteket!*meghajol ő is és két társa szintén a vámpírok előtt,majd eltűnnek az oltár mögötti ajtón át,otthagyva az oltáron a véres maradványokat.*

*Dora egy ideig megrökönyödve áll,majd mikor rákiált egy asszony,elindul felfelé.Gyorsan felszalad a lépcsőn,nem fullad ki,majd mihejst kiér a szabadba a fejére húzza a csukját.A város széléig gyalog megy,onnan visszateleportál a kastélyba.*

*A vámpírok egyre jobban erősödtek.. így ez a hely már nem volt számukra biztonságos így fogták a sátorfályuk és a hegyekbe költöztek ott építették meg ShadowHeartot a vezetők döntése által..*